A Török

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Török - rézmetszet Karl Gottlieb von Windisch 1783-ban megjelent könyvéből. Windisch neve a Török titkának nyughatatlan kutatójaként maradt fenn.
Kempelen azzal hárította el a gyanút, hogy a játszmák előtt elöl és hátul is feltárta a gép mechanikáját

A Török Kempelen Farkas legendás sakkozógépe volt, a 18. század nagy szenzációja, automata, amelynek működését azonban később azzal magyarázták, hogy egy ember volt benne elrejtve.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gépet Kempelen (1734 - 1804) 1769-ben készítette, hogy elkápráztassa vele Mária Terézia császárnőt. A tudomány diadalaként ünnepelt gép sakk partikat játszott és nyert az emberi ellenfelek ellen és végig tudta járni a huszár útját: a sakktáblán a huszár minden mezőt érintett vándorlása során, de mindegyiket csak egyszer. Első kihívója a feljegyzések szerint Cobenzl gróf volt.[1] A gépről és titkáról ezután újságcikkek és tanulmányok százai születtek.

A Török túlélte Kempelent, végigtúrázta Európát és Észak-Amerikát és szinte mindig nyert, míg 1854-ben Philadelphiában egy tűzben megsemmisült. Hosszú útja során legyőzte többek közt Napóleont és Benjamin Franklint. Bár korábban is sokan sejtették, hogy a gép titka a benne elrejtett emberi kezelő, e titkot csak 1857-ben leplezte le nyíltan a The Chess Monthly című rövid életű amerikai sakklap, amely gyakorlatilag csak erről a tettéről emlékezetes.

Kempelen, aki komoly tudós volt, azzal hárította el a gyanút, hogy a játszmák előtt elöl és hátul is feltárta a gép mechanikáját, ajtókat kinyitva.[2] Évtizedekkel később Edgar Allan Poe Maelzel sakkjátékosa című esszéjében [1] írta le ezt a szertartást.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Atkinson, George. Chess and Machine Intuition. Exeter: Intellect, 1998; ISBN 1-871516-44-7.
  • Ewart, Bradley. Chess: Man vs. Machine. London: Tantivy, 1980; ISBN 0-498-02167-X.
  • Hankins, Thomas Leroy, and Robert J. Silverman. Instruments and the Imagination. Princeton, N.J.: Princeton University Press, 1995; ISBN 0-691-02997-0.
  • Hsu, Feng-hsiung. Behind Deep Blue: Building the Computer that Defeated the World Chess Champion. Princeton, N.J.: Princeton University Press, 2002; ISBN 0-691-09065-3.
  • Levitt, Gerald M. The Turk, Chess Automaton. Jefferson, N.C.: McFarland, 2000; ISBN 0-7864-0778-6.
  • Löhr, Robert The Chess Machine. New York: Penguin Press, 2007; ISBN 1-59420-126-9.
  • Rice, Stephen Patrick. Minding the Machine: Languages of Class in Early Industrial America. Berkeley: University of California Press, 2004; ISBN 0-520-22781-6.
  • Standage, Tom. The Turk: The Life and Times of the Famous Eighteenth-Century Chess-Playing Machine. New York: Walker, 2002; ISBN 0-8027-1391-2.
  • Wood, Gaby. Living Dolls: a Magical History of the Quest for Mechanical Life. London: Faber and Faber, 2002; ISBN 0-571-17879-0.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]