Spam

A spam (ejtsd: szpem) a fogadók által nem kért, elektronikusan, például e-mailen keresztül tömegesen küldött hirdetés, felhívás vagy lánclevél.

Az így kapott információk a fogadók túlnyomó része szempontjából érdektelenek, így fölösleges sávszélességet, tárhelyet, szellemi ráfordítást igényelnek a fogadótól. Mivel a spameket a feladóik milliós nagyságrendben képesek rövid idő alatt kiküldeni, ez jelentős terhelést jelent az internet használói számára. A spamek egy része tudatosan megtévesztő, a fogadó kihasználására törekszik (olcsó, nagy nyereséget ígérő befektetésre csalogató, piramisjátékra csalogató, banki azonosítókat, személyes adatokat különféle indokokkal megkérő levelekkel).

Az elnevezés eredete

Az angol szó eredetileg egy Amerikában konzervként forgalmazott hústermék neve (Spam, Spiced Pork And Ham, magyar megfelelője a löncshús), amely a Monty Python angol komikuscsapat Monty Python Repülő Cirkusza című tévésorozatának egyik jelenetében tűnt fel. Itt a „kéretlenül ránk erőltetett valami” jelölője.

Meghatározása

Nincsen egységes álláspont arra vonatkozóan, hogy mit kell spamnek tekinteni. A platformfüggetlenség miatt szigorúan technikai tipizálás nem lehetséges. A spam kéretlen elektronikus reklámüzenet, mely terjedhet e-mailben, SMS-ben, de gyakran használják a kifejezést a papírformában terjesztett szórólapokra is. Kapcsolódó fogalom az éppen nem aktuális levelekre a bacn.

Az általános álláspont szerint spam az az üzenet, ami:

• a címzett által nem kívánatos,
• tartalma nem a címzett személyére szóló,
• nagy tömegben kiküldött (vagy másképp fogalmazva a feladó nem csak a címzettnek küldi el),
• nagyon gyakran a feladó valódi személyét elrejtő, meghamisító formában érkezik.

Szintén kapcsolódó fogalom a kártevőket (vírus, féreg, trójai) terjesztő e-mail. A kárt okozó program lehet HTML formátumú, színes, grafikákat tartalmazó levél kódjában, lehet a csatolt mellékletben (különösen az EXE, PPS, DOC, FLV, XML, MSI, MHT, MAFF kiterjesztésű fájlokban), vagy annak a honlapnak a nem látható szövegében, amelynek a levélben a címét (linkjét) adják meg, és rákattintva gyakorlatilag a gépünkre töltjük a honlap tartalmán kívül a kártevőt is tartalmazó kódszöveget. Igen könnyen rejtőzhet kártevő az ismeretlen forrástól elindult, sorozatosan továbbküldött „jópofa” mellékletekben. Az ártalmas e-mailek elleni védekezés első számú fegyvere az ismeretlen tartalmakkal szembeni bizalmatlanság.

Legalitása

A spam üzenetekkel kapcsolatban számos ország törvényei nyújtanak több-kevesebb szabályozást. A legtöbb európai ország törvényei szigorúan szabályozzák a magánemberek személyes adatainak kezelését, és legálisan nem teszik lehetővé a személyes adatok (mint amilyen az email cím) automatikus és előzetes engedély nélküli összegyűjtését, tárolását és felhasználását.

Több ország szabályozza a magánszemélyeknek küldhető kéretlen reklámanyagok küldésének körülményeit is.

Létezésének okai

Mint a legtöbb bűnszervezet, így a spameket kiküldő hálózatok lényege is az üzemeltetők vagyonszerzése, és a drogkereskedéssel vagy fegyverkereskedelemmel való hasonlóságokat tovább növeli az, hogy a spamek körül általában számos bűncselekményt követnek el, kezdve az illegális adatszerzéstől a hitelkártyacsalásokon át a számítástechnikai rendszerekbe való betörésig.

A – nem közvetlen bűncselekményt megvalósító – spamek üzleti struktúrája a nagy számokon alapul. Az emberek jelentős része már megtanulta, hogy az ismeretlenektől kapott, kéretlen üzenetekkel nem szabad foglalkozni, de mindig van a címzettek között néhány tized százaléknyi ember, aki nem tudja, mi az a spam, vagy nem tudja, hogy milyen kockázatokat hordoz ezen üzenetek alapján vásárolni. Mivel a spameket extrém nagy számban (akár több százmilliós példányban) küldik ki, az egytized százalék még így is 10 000 vásárlót jelent.

Ennél jelentősen nagyobb bevételt biztosítanak azok a spamek, melyek konkrét bűncselekményeket, például csalást, illegális hozzáférést, adatlopást valósítanak meg, és a nagy kiküldött mennyiség miatt igen nagy mennyiségű elkövetést tudhatnak magukénak.

Jelentős tényező az, hogy a spamek kiküldése általában aránytalanul alacsony költségeket jelent, mivel ezek általában mások illegálisan megszerzett erőforrásait használják fel.

A spamhálózatok illetve az azokat kiaknázó bűnözői csoportok ugyanolyan kihívásokat jelentenek a bűnüldözés számára, mint a „klasszikus” kábítószerhez kapcsolódó tevékenységek: a spammelők nagy vagyonnal, kapcsolatokkal rendelkeznek, de ezen felül a számítógépes bűnözés üldözésének nehézségei is jelentkeznek.

A sikeres rendőrségi akciók mellett gyakran az internettel foglalkozó cégek és szakemberek is lehetővé teszik a spamküldő csoportok felszámolását, részben technikai lépésekkel részben pedig a hatóság segítésével.

Védekezés ellene

A fentiek miatt sokféle védekezési mód alakult ki a spammel szemben:

• olvasás nélküli törölgetés (fennáll a fontos levél véletlen törlésének esélye)
• a weboldalakon feltüntetett e-mail címek álcázása az automatizált begyűjtés ellen (pl. a valaki@semmi.com helyett így írva le a cím: valaki kukac semmi pont com, vagy valaki (a) semmi .com)
• a helyi hálózatok mailtovábbító szervereinek korlátozása
• spamszűrő programokkal, például Bayes-szűrővel felszerelt szolgáltatói szervereken keresztüli levélfogadás
• spamazonosító program telepítése a felhasználó gépére
• szűrő alkalmazása a levélkezelő felületen
  • a spamet küldő e-mail cím felvétele egy "feketelistára", blokkolva az illető jövőbeni leveleit)
  • kulcsszavak alapján való szűrés (egy bizonyos spamküldő üzenetében a feladó nevében, a tárgyban vagy a levél szövegében jellegzetesen előforduló, de más, értékes levelekben nem szereplő szavak felbukkanása esetén a levél automatikusan spamnek lesz minősítve)
  • tanuló szűrő használata (az általunk spamnek jelzett levél feladóját vagy más paramétereit felismerve az ilyen leveleket a továbbiakban önállóan blokkolja)
• a küldő cégek jogi perlése
• hamis hibaüzenet visszaküldése spam érkezésekor
• a spamben feltüntetett hirdetési felület, csatorna leterhelése (ezt az internet-szolgáltatónk tekintheti szerződésszegésnek, ami miatt kikapcsolhatja a szolgáltatást)

Külső hivatkozások

• Spam.lap.hu – Linkgyűjtemény
• Spamwiki – A magyar nyelvű wiki a spamekről
  • Veszélyes hobbi a spamvadászat – Bodoky Tamás cikke a fenti honlapról és eredményeiről. In: Index, 2009. május 3.
• Spam – támadás felhasználók és rendszergazdák ellen
• Spam-telenítési jótanácsok kezdőknek és haladóknak
• Magyar spammerek pellengéren