SMS
Az SMS (Short Message Service, szó szerint rövidüzenet-szolgáltatás), mobiltelefonnal küldött rövid terjedelmű, meghatározott karakterszámú üzenetet kézbesítő szolgáltatás neve. Hibásan rögzült a magyar nyelvben – és sok másikban – az SMS kifejezés: a gyakorlatban az SMS-en továbbított rövid üzenetet értjük alatta.
Korábbi, a nyelvben nem meghonosodott szinonimája az ún. "GSM távirat". Az 1990-es évek közepén a Westel mobilszolgáltató ezzel a kifejezéssel illette SMS szolgáltatását.
Az SMS egyfajta "tárol és továbbít” típusú szolgáltatás. Emellett szolgálhat még kézbesítésről való visszajelzésre. Az SMS párhuzamosan küldhető vagy fogadható GSM hang-, adat- vagy faxforgalommal (a jelzési csatornát használja).
Eredetileg 1985-ben a GSM szabványok között definiálták[1], egy üzenettel 160 karaktert lehetett elküldeni[2], ám az újabb készülékek már tudnak kezelni többrészes SMS-eket (a hálózaton keresztül több SMS-ben átmenő üzenetet egy darabban való megjelenítése), illetve a 7 bites kódolás mellett lehetséges 8 bites vagy 16 bites kódolást is választani, így 140, illetve 70 karakter fér egy SMS-be.
Tartalomjegyzék |
Működés [szerkesztés]
A felhasználó a mobiltelefonján szerkeszti és megcímezi az üzenetet. A címzettet a nemzetközi hívószámát megadva azonosítják (például +36123456789). Ezután elküldi az üzenetet a szolgáltató központba (Service Center), ahol az üzeneteket tárolják, majd továbbítják a címzettnek.
1992. december 3-án küldte el mobiltelefonjáról Neil Papworth brit mérnök az első rövid szöveges üzenetet, röviden SMS-t, a távközlés egyik történelmi lépéseként.
Jegyzetek [szerkesztés]
Lásd még [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- SMS.lap.hu - linkgyűjtemény
- Eredetileg nem 160 karakteres lett volna az sms (ITcafé–Index, 2009. május 7.)

