Mobiltelefon
- Lásd még: Okostelefon és Feature phone
A mobiltelefon olyan telefonkészülék, amivel vezetékes kapcsolódás nélkül lehetséges beszéddel, vagy egyéb módon is kommunikálni, ezáltal az hordozható. A működéséhez szükséges egy mikrohullámú kommunikációs hálózat, és maga a „mobil”-nak mondott, hordozható készülék, ami lehetővé teszi a hozzáférést a hálózathoz, amin szöveges-, beszéd- és adatátvitel is lehetséges. A készülék vezeték nélküli működése akkumulátor révén történik, amit bizonyos időközönként a telefont az elektromos hálózatra kötve újra és újra fel kell tölteni egy erre alkalmas eszköz, a mobiltöltő segítségével. Ezt leszámítva semmilyen más vezetékes kapcsolatra nincs szükség a készülék alapvető használatához.
Tartalomjegyzék |
Jellemzői [szerkesztés]
A mobiltelefonok tulajdonságai nagyon gyorsan fejlődött és fejlődik. Kezdetekben, egy mobiltelefon súlya meghaladta az 1kg, ma már 130 g körül is van egy telefon. A fejlesztő cégek egymásra licitálva látták el a készülékeket legkülönfélébb funkciókkal. Amíg az egyik gyártó mobilja mutatni tudta az időt a másiké már ébreszteni is tudott, a harmadiké szöveges üzenetet tudott küldeni, és ezek a fejlesztések így mentek / mennek évről évre. Az alap beszédközvetítő funkción kívül a mai mobilok számos egyéb szolgáltatást támogatnak, így például az SMS-t (szöveges üzenet), e-mail, internet, MMS (multimédia üzenet, fotók, videók küldése), valamint WAP, fényképezőgép, naptár, napló, stopper, rádió, mp3, videókamera, internet, tévé, DVD, érintőképernyő, stb.
A kétezres évek derekán indult hódítóútjára az okostelefonnak is hívott mobilkészülék típus, melynek fő tulajdonsága, hogy sokkal több funkcióra képes, melyek közül a telefonálás csak egy a többiből, ezért nem is feltétlenül lehet pusztán telefonként meghatározni. Jellemzői a számítógépekhez hasonló képességei, melyekkel képes az internethez kapcsolódni, alkalmazásokat letölteni és használni. További gyakori tulajdonság az érintőképernyő megjelenése, ahol a bekapcsológomb kivételével nincs fizikai billentyűzet, minden egyéb funkciót a képernyő virtuális felületén lehet elvégezni. Az „okostelefon” megnevezéssel egy időben a korábbi, alacsonyabb technikai színvonalú készülékekre – jellemzően azokra, amelyek csak a beszédet preferálják – megjelent a „butatelefon” kifejezés is.
Technológia [szerkesztés]
A legtöbb használatban lévő telefon egy bázisállomásokból álló mobil kommunikációs sejthálózatra kapcsolódik, amely összeköttetésben áll a hagyományos PSTN telefonhálózattal is (a többiek műholdas hálózatra csatlakoznak).
A mobiltelefont meg kell különböztetni a drótnélküli telefonoktól, amelyek általában csak a korlátozott hatósugarú alapállomás környékén működnek, és jellemzően egy-egy lakáson belül használják őket. Technikailag a mobiltelefon kifejezéssel jelöljük a műholdas telefonokat is és az előző generációs MTS telefonokat, amik nem sejthálózaton működtek.
A készülékeket generációkba is sorolhatjuk, a hálózati képességeik alapján osztályozva. A (betárcsázós) WAP oldalakat elérő készülékek első generációsak (1G), a csomagkapcsolt adatátvitelre képesek a 2G-s készülékek (fő jellemzőjük a GPRS és az MMS küldési képesség, ami nem tartozik szigorúan össze, hiszen volt GPRS-képes telefon, monokróm kijelzővel (Siemens C55, M55)).
A megemelt sávszélességet (és csomagkapcsolt átvitelt) alkalmazó készülékek 2,5G-sek. Ezekkel (2G-2,5G) elvileg megoldható, hogy a készülék állandóan csomagkapcsolt üzemmódban legyen, de ez nagyon fogyasztja az akkumulátort. Lényegében ennek amerikai megfelelője a CDMA.
A 3G-s készülékek a MMS-küldés mellett videohívások bonyolítására is képesek. Meglévő másodlagos kamera esetén minket is látnak, de technológia lehetővé teszi, hogy pl. csak a másik felet lássuk. Ezt a lehetőséget a WCDMA (Egy. Államok, Ázsia) illetve az UMTS (Európa) nyújtja.
Az ennél is nagyobb hálózati teljesítményt nyújtó 3.5G-s készülékek HSDPA adatátviteli technológiát használnak.
A negyedik generáció (4G) új szabványa az LTE, amellyel akár száz megabites sebesség is elérhető.
Elterjedése [szerkesztés]
Magyarországon [szerkesztés]
Magyarországon az ezredfordulóra a mobiltelefonok széleskörűen elterjedtek: A Nemzeti Hírközlési Hatóság kiadványai szerint 1999 elején még csak 1,1 millió előfizetést tartottak nyilván hazánkban, 2000 elején már 1,9 millió, 2001 elején 3,5 millió, 2002-ben szintén év elején 5,4 millió, 2003-ban 7 millió, 2004-ben 8 millió, 2005 elején 8,8 millió. 2005 novemberében 9,14 millió előfizetést tartottak nyilván. Ezek szerint 100 lakosra 90,7 előfizetés jutott, vagyis tízből kilenc magyarnak van telefonja számtanilag. 2008-ra 11 millió lett ez a szám. A számkiszolgálás miatt 1998 szeptemberében a mobiltelefon-számokat 6 jegyűről 7 jegyűre változtatták.
A mobiltelefon rohamos elterjedését több tényező segítette elő. Az egyik legfontosabb, a mobiltelefonok árának csökkenése mely a kereslet erőteljes növekedését idézte elő, így a mobiltelefon ajándéktárgynak is alkalmas lett. Ezt részben igazolja is az NHH statisztikája, mely az előfizetésszám hirtelen emelkedését mutatja a karácsonyi időszakban más időszakokhoz képest. A másik lényeges tényező, hogy a fenntartási költségek is lassan egyre kedvezőbbek. Ennek mozgatórugója a szolgáltatók közötti intenzív verseny. Az elterjedést segítette a készülékek folyamatos fejlődése is, ahogy ez jellemző más elektronika termékekre. Fontos még, hogy alapszintű kezelésük egyszerű legyen.
A jövő szempontjából gondot jelent a szolgáltatók számára hogy a telekommunikációs szolgáltatásokból már nem tudnak lényegesen több profitot kitermelni, hiszen új felhasználókat csak nehezen nyerhetnek meg.[1]
Telefonszámok Magyarországon [szerkesztés]
A Nemzeti Hírközlési Hatóság közleménye szerint 2010. január 15-étől a mobiltelefon-számokat csak a teljes formátum, azaz mind a 11 számjegy (előhívó, körzetszám és telefonszám) tárcsázásával lehet hívni, megszűnik az egy hálózaton belüli hét számjegyes hívás lehetősége.
A mobiltelefon tulajdonosoknak 2010 januárjáig a telefonjuk memóriájában tárolt hétjegyű számokat ki kell egészíteniük a 06, vagy +36 azonosítóval és a szolgáltatót kijelölő számmal. Az NHH javaslata szerint a legcélszerűbb mindig a +36-os formával kezdeni a telefonszámok rögzítését, mert így külföldről is lehet magyar mobiltelefonnal magyarországi számot hívni.[2]
Történet [szerkesztés]
A mobiltelefon manapság egyike a leggyakrabban használt eszközeinknek. A bázisállomások technológiájának elméletét már 1947-ben kifejlesztették a Bell Labs mérnökei az AT&T-nél, és a hatvanas években került továbbfejlesztésre a Bell Labsnél. A rádiótelefonok hosszú és változatos története a második világháborúig nyúlik vissza, amikor a hadsereg rádióhullám-alapú telefon-összeköttetéseket kezdett alkalmazni. A kézi rádiótelefonok 1983 óta elérhetőek. Mivel előállításuk olcsó, és könnyen fejleszthetők, a mobiltelefon-hálózatok gyorsan elterjedtek az egész világon, a vonalas telefont háttérbe szorítva.
1945-ben készítették el a mobiltelefonok 0G generációját, a mobil rádiótelefont. Ezeket a telefonokat hivatalosan nem sorolják a mobiltelefonok közé, mivel nem támogatták a beszédcsatorna frekvenciájának beszélgetés közbeni automatikus átváltását (hívásátadás), melyre akkor lehetett szükség, amikor a felhasználó az egyik cellából (bázisállomástól) a másikba lépett át.
1970-ben a Bell Labs mérnöke Amos Bell feltalálta a hívásátadást, mely lehetővé tette, hogy a telefon használója beszélgetés közben több cellán is áthaladjon. A Motorola mérnökét, Martin Coopert tartják az első, gyakorlatban is használható kézi mobiltelefon feltalálójának. Cooper egy modern, bár meglehetősen nehéz, hordozható készülékkel 1973. április 3-án kezdeményezte az első mobilhívást. Az első mobilhívás indításakor Cooper a Motorola Kommunikációs Divíziójának igazgatója volt.
Az első, teljesen automatikus celluláris hálózatokat az 1980-as évek első felében hoztak létre (1G generáció). Az első teljesen automatikus rendszer az 1981-ben üzembe helyezett Nordic Mobile Telephone (NMT) rendszer volt. Az 1980-as évek végéig a legtöbb mobiltelefon túlságosan nagy méretű volt ahhoz, hogy valaki a zsebében hordja, ezért ezeket általában gépjárművekbe építették be, kocsitelefonként. A miniatürizálás fejlődésével, kisebb digitális elemekkel és nagyobb hatásfokú akkumulátorokkal a telefonok kisebbekké és könnyebbekké váltak.
Egészség [szerkesztés]
Nincs közvetlen egészségkárosító hatása a készülék által létrehozott, rádiófrekvenciás elektromágneses mezőnek. Azonban a készülék bekapcsolt állapotban az agy közeli területén fokozza az anyagcserét. A hatás egészségügyi jelentősége egyelőre ismeretlen, de ennek alapján javasolható a fülhallgató és headset használata, és az, hogy ne telefonáljunk autóban, mert ott a készülék által kisugárzott energia általában nagyobb, mint szabad térben.
Az Amerikai Egyesült Államok legjelentősebb szövetségi egészségügyi intézménye, a National Institutes of Health kábítószerhasználattal foglalkozó intézetének kutatócsoportja Nora D. Volkow vezetésével arra vállalkozott, hogy pontosan felmérik a mobilkészülékek agyi aktivitásra kifejtett hatását. Eredményeiket a Journal of the American Medical Association című orvosi szaklapban közlik.
A készülék antennájához legközelebb eső agyi területeken - a homloklebeny szemüreg felé eső részén, illetve a halántéklebeny csúcsán - körülbelül 7 százalékos, statisztikailag jelentős anyagcsere-fokozódás volt kimutatható a telefon bekapcsolt állapotában a kikapcsolthoz képest.[3]
A WHO kutatásai szerint potenciális rákkeltő hatása van.[4][5][6]
Természetvédelmi és emberjogi vonatkozás [szerkesztés]
A mobiltelefonok egyik alkotóeleme a tantál, amelynek bányászata veszélyezteti egyes gorillapopulációk létét.[7] A Kongói Demokratikus Köztársaságban nagy mennyiségben található arany, tantál, ón és wolfram bányászatához kapcsolódó erőszakos cselekedetekért egyes civil szervezetek az elektronikai vállalatokat teszik felelőssé, amennyiben illegálisan, a feketepiacról szerzik be a termékeik előállításához szükséges alapanyagokat.[8][9][10][11][12] [13] Egy londoni diák kólával működő mobilakkumulátort fejlesztett ki.[14]
Gyártók [szerkesztés]
A Samsung jelenleg a világ legnagyobb mobiltelefon-előállítója, a világpiaci részesedése 23,5% 2012 első negyedévében. A további előállítók közé tartoznak: Apple Inc., HTC, Fujitsu, Kyocera, 3G, LG, Motorola, NEC, Panasonic, Pantech, Philips, RIM, Nokia, Sanyo, Sharp, Sierra Wireless, SK Teletech, Sony, Alcatel, Toshiba, és a Verizon. Továbbá vannak még hasonló speciális távközlési rendszerek, például a Professional Mobile Radio, de ezek különböznek a mobiltelefonoktól.
Irodalom [szerkesztés]
2002 óta számos könyv jelent meg a mobiltelefonok társadalmi hatásairól.
- Agar, Jon, Constant Touch: A Global History of the Mobile Phone, 2004
- Glotz, Peter & Bertsch, Stefan, eds. Thumb Culture: The Meaning of Mobile Phones for Society, 2005
- Katz, James E. & Aakhus, Mark, eds. Perpetual Contact: Mobile Communication, Private Talk, Public Performance, 2002
- Kavoori, Anandam & Arceneaux, Noah, eds. The Cell Phone Reader: Essays in Social Transformation, 2006
- Ling, Rich, The mobile connection 2004 [1]
- Ling, Rich and Pedersen, Per, eds. Mobile Communications: Renegotiation of the Social Sphere 2005
- Nyíri, Kristóf, ed. Mobile Communication: Essays on Cognition and Community, 2003
- Nyíri, Kristóf, ed. Mobile Learning: Essays on Philosophy, Psychology and Education, 2003
- Nyíri, Kristóf, ed. Mobile Democracy: Essays on Society, Self and Politics, 2003
- Nyíri, Kristóf, ed. A Sense of Place: The Global and the Local in Mobile Communication, 2005
- Nyíri, Kristóf, ed. Mobile Understanding: The Epistemology of Ubiquitous Communication, 2006
- Levinson, Paul, Cellphone: The Story of the World's Most Mobile Medium, and How It Has Transformed Everything! 2004
- Rheingold, Howard, Smart Mobs: The Next Social Revolution, 2002
Lásd még [szerkesztés]
- Global Positioning System (GPS)
- Push to talk (PTT), mobiltelefonon működő adó-vevő szolgáltatás
- WAP Wireless Application Protocol
- Mobilinternet
Források [szerkesztés]
- ↑ A mobil távközlés elterjedése, hatásai az egyénre és a társadalomban
- ↑ Lassan elfogynak a telefonszámok, de van megoldás
- ↑ origo.hu: Először igazolták, hogy a mobiltelefon sugárzása hat az agy anyagcseréjére (2011-02-24)
- ↑ Lehetséges emberi rákkeltő a rádiófrekvenciás elektromágneses tér ÁNTSZ 2011. június 2.
- ↑ A WHO szerint rákkeltő a mobiltelefon Medicalonline
- ↑ Toplista a sugárzó mobiltelefonokról
- ↑ Jane Goodall Intézet - Mobiltelefon újrahasznosító kampány
- ↑ A Jane Goodall Intézet egy afrikai projektje
- ↑ What happening in the Congo? angol nyelvű forrás
- ↑ Conflict Minerals angol nyelvű rövidfilm a Youtube-on.
- ↑ Our Cell Phones - Their War angol nyelvű cikk az Adbusters-ben
- ↑ Az okostelefonok halálos ára
- ↑ Szemét dologTudatos Vásárló
- ↑ Kólával működő zöld mobil
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Magyar kérdés-válasz gyűjtemény a mobiltelefonokról
- Mobile phones at the Open Directory Project
- The British Library – finding information on the mobile phone industry
- On-line mobiltelefon múzeum és gyűjtemény
- Okos telefon.lap.hu - linkgyűjtemény
- Mobil kereső - ingyenes szolgáltatás

