Elektronika

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az elektronika olyan eszközökkel foglalkozik, amelyek az elektronok áramlásának szabályozását, fizikai mennyiségek elektromos jellé alakítását végzik. A fő felhasználási területei az elektronikus áramköröknek a szabályozás és vezérlés, az információfeldolgozás, a műsorszórás. Az elektronikus áramkörökben kis értékű áramok, feszültségek vannak jelen, mivel feladatuk nem az elektromos áram energiájának továbbítása, hanem az elektromos jelek információ-hordozó képességének felhasználása. Az elektronika nem tévesztendő össze az elektrotechnikával, amely az elektromos áram energiájának ipari felhasználásával foglalkozik (részterületei az erősáramú és a gyengeáramú technika).

Az elektronikus rendszerek az alábbi fő egységekre oszthatók fel:

  1. bemenet – elektromos vagy mechanikus érzékelők (jelátalakítók) jeleket fognak fel, (például: hőmérséklet, nyomás, fordulatszám), és azt átalakítják elektromos jellé (feszültség, áram stb.),
  2. jelfeldolgozó áramkör – az elektromos jelet erősíti, feldolgozza, átalakítja.
  3. kimenet – a feldolgozott jelet visszaalakítja másik fizikai formába (például: hang).

Például a televízió a műsorjelet felfogja az antennájával, a jelfeldolgozó áramkörök a bemenetet átalakítják szín-, fényerő- és hanginformációkká. A kimeneti eszköz, például a katódsugárcső a szín és fényerő jeleket a képernyőjén látható képpé, a hangszóró a hangjeleket általában mágneses úton hanggá alakítja át.

Elektronikai mérőműszerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Áramkörök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elektronikai szereléstechnológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Passzív alkatrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Félvezető alkatrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Félvezető áramkörök technológiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vastagréteg technológia : 25 mikrométertől nagyobb
  • Vékonyréteg technológia

Elektroncső[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Katódsugárcső (CRT)
  • Klisztron
  • Magnetron
  • Dióda
  • Kételektródás elektroncső, mely anóddal, és katóddal rendelkezik. A villamosan fűtött katódból elektronok lépnek ki, melyeket az anód pozitív feszültsége esetén begyűjti. Negatív anódfeszültség esetén ez nem következik be. Ezáltal az áramot létrehozó elektronáramlás csakis a katódtól az anód felé folyhat.
  • Trióda: háromelektródás elektroncső, mely anóddal, katóddal, és vezérlőráccsal rendelkezik. A villamosan fűtött katódból elektronok lépnek ki, melyek a pozitív feszültségre kapcsolt anódba csapódnak, de ezt megelőzően áthaladnak a vezérlőrács spiráljai által létrehozott erőtéren is. Ennek változtatásával befolyásolhatjuk az átáramló elektronok mennyiségét, vezérelhetjük az anódáramot. Tehát a trióda aktív elem, és régen, főleg hangfrekvenciás feszültségerősítő fokozatokban, és URH fokozatokban használták.
  • Tetróda, Sugártetróda
  • Pentóda
  • Hexóda

Kijelzőeszközök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elektromechanikai érzékelők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Termoelektronikai eszközök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Peltier-cella
  • Termisztor

Fotoelektronikai eszközök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Antenna[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Analóg áramkörök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rádiókban, erősítőkben, elektronikus szabályzókban használt áramkörök:

Digitális áramkörök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Számítógépekben, elektronikus órákban, programozható logikai áramkörökben, ipari vezérlőkben használt kapcsolások.

Zaj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elektronikus eszközökben előforduló zaj effektusok:

Elektronikai elméletek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Matematikai eljárások az elektronikában
  • Digitális elektronika
  • Analóg elektronika

Félvezető anyagok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elektronikával foglalkozó weboldalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]