Gallium-arzenid
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| Gallium-arzenid | |
|---|---|
 |
 |
| IUPAC név | Gallium arsenide |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [] |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | GaAs |
| Moláris tömeg | 144,645 g/mol |
| Megjelenés | szürke köbös kristály |
| Sűrűség | 5,3176 g/cm³ (szilárd) |
| Olvadáspont |
1238 °C (1511 K) |
| Oldhatóság (vízben) | < 0,1 g/100 ml (20 °C) |
| Veszélyek | |
| EU oszályozás | Mérgező (T), Veszélyes a környezetre (N)[1] |
| Főbb veszélyek | karcinogén (rákkeltő) |
| NFPA 704 |
1
3
2
|
| R-mondatok | R23/25, R50/53[1] |
| S-mondatok | (S1/2), S20/21, S28, S45, S60, S61[1] |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A gallium-arzenid (GaAs) gallium és arzén által alkotott vegyület. A vegyületben a gallium +3 oxidációs számmal vesz részt.
[szerkesztés] Felhasználása
Fontos félvezető anyag, az elektronikában használják nagyfrekvenciájú (mikrohullámú) integrált áramkörök (pl. MMICk), infravörös fényemittáló diódák (LED-ek), lézerdiódák és napelemek gyártásában. Fontos szerephez jut az űrkutatásban.
[szerkesztés] Források
- ^ a b c A gallium-arzenid (BGIA GESTIS) (németül)
