Katódsugárcső
- elektronágyú
- elektronnyalábok (színenként egy)
- fókuszáló tekercsek
- eltérítő tekercsek
- anódcsatlakozó
- maszk a megjelenítendő kép vörös, zöld és kék (RGB) részének szétválasztásához
- foszforréteg vörös, zöld és kék zónákkal
- a képernyő foszforborítású belső rétegének közelképe
A katódsugárcső (angolul cathode ray tube, CRT), melyet Karl Ferdinand Braun fejlesztett ki, hagyományosan a számítógépképernyők, televíziók, radarkijelzők és oszcilloszkópok kijelző eszköze. A 20. század végéig a tévéképernyőkben kizárólag ezt használták. Azóta megjelentek a plazmaképernyők, folyadékkristály-, DLP,OLED képernyők és más technológiák.
[szerkesztés] Működése
A katódsugárcsőben elektronok csapódnak fluoreszcens ernyőre, ahol a luminofor képpontokat (melyek előállításához általában cinkvegyületeket használnak) gerjesztve, felvillanást hoznak létre. Ezek a felvillanások alkotják a képet. Az elektronok megfelelő helyre jutattásáról (eltérítéséről) mágneses vagy elektromos tér gondoskodik. Színes televízió esetén minden alapszínhez ( piros, zöld és kék színhez ) külön elektronnyaláb tartozik, amelyet a képernyő megfelelő színben villódzó részeire vezetnek (ábra). Fehér szín megjelenítésekor mindhárom alapszínt ugyanolyan intenzitással gerjesztik elektronsugárral.
