Rádiólokátor

Nagy hatótávolságú rádiólokátor antennája

F–15 Eagle vadászrepülőgép AN/APG–70 típusú lokátorának antennája, mögötte elektronikája

Pave Paws típusú korai rakétariasztó lokátor

Hidegfront meterológiai radar indikátorán

A rádiólokátor, rövidebben radar (a Radio Detection And Ranging, magyarul rádióérzékelés és távmérés) olyan berendezés, mely az általa kisugárzott rádióhullámok (3 MHz – 110 GHz frekvencia, 100 m – 2,7 mm hullámhossz) visszaverődésének érzékelése alapján különféle tárgyak helyét tudja megállapítani. Elterjedten alkalmazzák a repülésben, a hajózásban, a haditechnikában, a meteorológiában, valamint számos más területen. Az adó és a vevő jellemzően, de nem mindig, egy berendezésbe van építve.

Az első rádiólokátorokat az 1930-as években kezdték rendszerbe állítani, a második világháborúban már elterjedten alkalmazták, elsősorban a légvédelmi feladatokra, főleg Angliában és Németországban. A háború alatt Bay Zoltán az Egyesült Izzóban fejlesztett rádiólokátort, ennek segítségével 1946-ban, alig egy hónappal egy amerikai kutatócsoport után (de sokkal nehezebb körülmények között dolgozva, és sokkal pontosabban), a világon másodikként sikerült a Holdról visszaverődést érzékelnie és ezzel megmérnie a Hold pontos távolságát a Földtől.

A rádiólokátorok funkció szerinti csoportosítása

• Felderítőradar
• Meteorológiai radar
• Térképező radar
• Távolságmérő radar
• Magasságmérő radar
• Sebességmérő radar
• Tolatóradar

Radar egyenlet

A vevőantennára visszaérkező teljesítményt(P_r) a radaregyenlet adja meg:

$P_r = {{P_t G_t A_r \sigma F^4}\over{{(4\pi)}^2 R_t^2R_r^2}}$

ahol

• P_t = kisugárzott teljesítmény
• G_t = az adóantenna nyeresége (gain)
• A_r = a vevőantenna effektív apertúrája (felülete)
• σ = radar keresztmetszet(radar cross section), vagy a cél szórási együtthatója
• F = terjedési tényező
• R_t = az adó és a cél távolsága
• R_r = a vevő és a cél távolsága

Abban az esetben ha az adó és a vevő (közös) ugyanott található, R_t = R_r és a R_t² R_r² kifejezés helyettesíthető R⁴-el, akkor R a távolság.

Így az eredmény:

$P_r = {{P_t G_t A_r \sigma F^4}\over{{(4\pi)}^2 R^4}}.$

Ez azt mutatja, hogy a visszaérkező jel a távolság negyedik hatványával csökken, ami azt jelenti, hogy a visszavert teljesítmény távoli tárgyak(célok) esetében nagyon-nagyon kis értékű lesz.

A fenti egyenlet F = 1 egyszerűsítése vákuumra vonatkozik, ahol nincs interferencia. A terjedési tényező szolgál magyarázatul a többutas terjedésre, az árnyékolásra és függ a környezet minden egyes részletétől. A valóságban a Path veszteségeket (pathloss) hatásokat is figyelembe kell venni.

Lásd még

• Radarkeresztmetszet
• Lokátor
• Radarreflektor
• Hangtükör
• Fázisvezérelt antennarács
• Szintetikus apertúrájú rádiólokátor
• SLAR

Források

Külső hivatkozások

• Radar Principles (alapok)
• MH 54. Veszprém Légtérellenőrző Ezred
• Csekő Árpád: Árvíz- és belvízfelmérés radar felvételekkel – Geodézia és Kartográfia 2003/02
• Petrik Ottó: A műholdas radar-interferometria alkalmazásának korlátai a felszín deformációjának vizsgálatában – Geodézia és Kartográfia 2007/05
• Petrik Ottó: Műholdas radar-interferometria hazai alkalmazása: felszínsüllyedés-vizsgálat Debrecen környékén – Geodézia és Kartográfia 2007/03