Jászkisér
| Jászkisér | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
| Kistérség | Jászberényi | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Hajdú László (Független)[1] | ||
| Jegyző | Dr. Gócza Tamás | ||
| Irányítószám | 5137 | ||
| Körzethívószám | 57 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 5317 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 40,87 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 130,11 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Jászkisér
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Jászkisér
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
|
|||
| Jászkisér weboldala | |||
Jászkisér város az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Jászberényi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Az Alföld északi, Jász-Nagykun-Szolnok megye északi-középső, a Jászság keleti részén fekszik. A megye székhelyétől, Szolnoktól kb. 35-km-re található. Szomszédos települések: Jászapáti, Pély, Tiszasüly, Jászladány.
[szerkesztés] Megközelíthetősége
Közúton 9 km-es csatlakozással (Jászapátinál) a 31-es út kapcsolja az országos hálózathoz. A 32-es főútról Szászbereknél letérve kb. 23 km után érhető el.
A közúti tömegközlekedést a Jászkun Volán Zrt. autóbuszai végzik.
Vonattal a MÁV 86-os számú (Vámosgyörk–Újszász–Szolnok) vasútvonalán érhető el. A településnek egy vasútállomása és egy megállóhelye van. A vasútállomás neve Jászkisér, a megállóhelyé pedig Jászkisér-Felső.
[szerkesztés] Története
Nevét a település keleti oldalán hajdan keresztülfolyó Kis-ér nevű vízfolyásról kapta. Az első írott feljegyzés a Madarasi család birtokmegosztó oklevele Kysír-t mint falut említi 1391-ben. Díszes címere sugallja a település hajdani gazdagságát, utal a keleti származásra, a harcos múltra, a Jászság egységére és a kun eredete.
A Tisza folyó közelsége miatt határa évszázadokig nehezen járható mocsaras terület volt, ami a történelem viharaiban többször is megvédte a pusztulástól. A Tisza termékeny kiöntési területein évszázadokon át jelentős mértékű dohánytermesztés folyt. Kisér a Jászság második legnagyobb földterülettel rendelkező települése. Jászkisér lakóinak többsége korábban a mezőgazdaságban dolgozott.
Ma egyre több családnak biztosítanak megélhetést a település ipari létesítményei és a környező nagyüzemek. Az új beruházásokat közművekkel ellátott területek várják.
A Jászkisér mellett elhaladó 8-as számú út majdani megépítésével bekapcsolódhat a gyorsforgalmi rendszerbe.
[szerkesztés] Jelen
A település gazdag történelmi és kulturális múltja, egykori lakosainak tenni akarása a jelen nemzedékre is jótékony hatással van.
A kultúra intézményei, a Makovecz Imre által tervezett Művelődés Háza gazdag programkínálatával látogatók tömegét vonzza, a hozzá kapcsolódó Csete Balázs Helytörténeti Gyűjtemény országosan elismert tárgyi és írásos anyagával a falusi turizmus kedvelt célpontja. A Nagyközségi Könyvtár közel 32 ezer dokumentumból álló gyűjteményével eMagyarország és NAVA Ponttal, etnikai és idegennyelvi, helyismereti részlegeivel, valamint számtalan gyermek és felnőtt rendezvényével várja látogatóit.
A lakosságot széles körű szolgáltatásokkal várja a Teleház is, ahol a helyi újság szerkesztése, kiadása folyik. A település pezsgő kulturális életét az eredményesen dolgozó 30 civil szervezet is segíti. Közülük több is a Csete Balázs Honismereti Szakkör, a Pendzsom Néptáncegyesület, a Külkapcsolatok Baráti Egyesület és az Önkéntes Tűzoltó egyesület a határokon túli ismeretségre tett szert. Magyarország határain belül a Kis-ér Kertbarát Kör, a Pedagógus Női Kar és a Jászkisériek Baráti Egyesülete tesz legtöbbet településünk megismeréséért.
A nagyközségbe látogatók a mívesen felújított Községházát, a Csete Balázs Általános Iskola új épületén kívül, tanmedencét, megújuló, patinás iskolaépületeket, óvodákat, szépen parkosított közterületeket, épülő, fejlődő falut láthatnak.
Településünk infrastrukturális ellátottsága a szennyvízhálózat kiépítésével befejeződött. Munkahelyteremtési törekvéseink lassan beérnek, s a falusi turizmus fejlesztése is jó irányba halad a Jászkiséri Halastavak Kft. horgászparadicsomának fejlődésével és a Bánya Klub minden évszakban használható szaunájával és termálvizes medencéjével.
2009. július 1-je óta város.
[szerkesztés] Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
[szerkesztés] Vallás
A faluban két vallási felekezet él. A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság körülbelül 50%-a római katolikus, mintegy 30%-a református, 0,5%-0,5% görög katolikus, evangélikus, illetve. más egyházhoz tartozik. Nem tartozik egyetlen felekezethez sem, vagy nem válaszolt körülbelül 19%.[4]
[szerkesztés] Római katolikus egyház
Az Egri Főegyházmegye (érsekség) Jász-kun Főesperességének Jászapáti esperesi kerületébe tartozik. A településen önálló plébánia működik. Plébániatemplomának titulusa: A Szent Kereszt feltalálása.
[szerkesztés] Református egyház
Jászkisér a Jászság egyetlen református települése lelkészei névsorát 1626-tól ismerjük. A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Dél-pesti Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik, mint önálló anyaegyházközség.
[szerkesztés] Evangélikus egyház
Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Dél-Pest Megyei Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Szolnoki Evangélikus Egyházközségéhez tartozik, mint szórvány.
[szerkesztés] Nevezetességei
- A régi református templom 1657-ben épült, melyet a Tisza áradásai használhatatlanná tettek. A megrongálódott épületet 1758-ban építették újjá késő barokk stílusban, tornya 1770-ben épült fel.
- A régi katolikus templom 1773-ban készült el, ám 1905-ben lebontották, hogy a megnövekedett lélekszámú gyülekezetnek elegendő helyet biztosítsanak egy új templom emelésével. Az új neoromán-neogót építmény 1906-ban készült el.
Köztéri szobraink közül az
- 1775-ben készült Nepomuki Szent János szobor a legértékesebb.
- Az 1930-ban felavatott I. világháborús emlékmű Telcs Ede munkája.
- A 2003-ban átadott Rákóczi szobor a Jászkisériek Baráti Egyesületének ajándéka.
- Kossuth Lajosnak akit a település országgyűlési képviselőjének próbált megnyerni emléktáblát szenteltek a jászkisériek.
- A Községháza falán a 600 éves évfordulót szintén emléktáblán örökítették meg.
- II. világháborús emlékmű: 1991-ben állították.
- Csete Balázs Helytörténeti Gyűjtemény: a parasztházban Jászkisér néprajzi emlékei, valamint Csete Balázs-emlékszoba található.
- Művelődési Ház: Makovecz Imre tervei alapján épült 1982-ben.
- Volt Kossuth Szálló: 1906-ban épült, szecessziós stílusban.
- Polgármesteri Hivatal: 1896-ban épült.
Visszatérő rendezvények a Pünkösdi Vigadalmi Napok, a Hősök Napja, a Nemzetközi Pendzsom Folkfesztivál, az Országos Szántóverseny Területi Döntője és az Apáról-fiúra népi gyermekjátékok közösségi bemutatója. Ezek az alkalmak a vidéki és elszármazott látogatóknak nyújtanak élményt, de a helyi közösséget is összefogásra ösztönzik.
[szerkesztés] Önkormányzat
- Cím: 5137 Jászkisér, Fő út 7.
- Tel.: 06 57/550-130
- Fax: 06 57/550-120
- E-mail: jaszkiser@vnet.hu
- Hivatalos honlap: www.jaszkiser.hu
- A településen Cigány Kisebbségi Önkormányzat is működik.
[szerkesztés] Testvértelepülés
- Bácskossuthfalva, (Ó-Moravica)
Szerbia - Szczyrk,
Lengyelország - Niederlenz,
Svájc
[szerkesztés] A város jeles szülöttei
- Itt született 1961. január 22-én Káli László magyar költő.
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Jászkisér nem hivatalos honlapja
- A jászkiséri Csete Balázs Általános Iskola hivatalos honlapja
- Jászkiséri Horgásztavak
- Jászkisér.lap.hu - linkgyűjtemény
|
||||||||||
|
|||||||
