Jászkisér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jászkisér
Jászkisér címere
Jászkisér címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Jász-Nagykun-Szolnok
Kistérség Jászberényi
Jogállás város
Polgármester Hajdú László (Független)[1]
Jegyző Dr. Gócza Tamás
Irányítószám 5137
Körzethívószám 57
Népesség
Teljes népesség 5480 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 40,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 130,11 km²
Földrajzi nagytáj Alföld[3]
Földrajzi középtáj Közép-Tisza-vidék[3]
Földrajzi kistáj Jászság[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jászkisér (Magyarország)
Jászkisér
Jászkisér
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 27′ 18″, k. h. 20° 12′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 18″, k. h. 20° 12′ 60″
Jászkisér (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Jászkisér
Jászkisér
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Jászkisér weboldala

Jászkisér város az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Jászberényi kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Alföld északi, Jász-Nagykun-Szolnok megye északi-középső, a Jászság keleti részén fekszik. A megye székhelyétől, Szolnoktól kb. 35-km-re található. Szomszédos települések: Jászapáti, Pély, Tiszasüly, Jászladány.

Megközelíthetősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közúton 9 km-es csatlakozással (Jászapátinál) a 31-es út kapcsolja az országos hálózathoz. A 32-es főútról Szászbereknél letérve kb. 23 km után érhető el.

A közúti tömegközlekedést a Jászkun Volán Zrt. autóbuszai végzik.
Vonattal a MÁV 86-os számú (Vámosgyörk–Újszász–Szolnok) vasútvonalán érhető el. A településnek egy vasútállomása és egy megállóhelye van. A vasútállomás neve Jászkisér, a megállóhelyé pedig Jászkisér-Felső.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét a település keleti oldalán hajdan keresztülfolyó Kis-ér nevű vízfolyásról kapta. Az első írott feljegyzés a Madarasi család birtokmegosztó oklevele Kysír-t mint falut említi 1391-ben. Díszes címere sugallja a település hajdani gazdagságát, utal a keleti származásra, a harcos múltra, a Jászság egységére és a kun eredete.

A Tisza folyó közelsége miatt határa évszázadokig nehezen járható mocsaras terület volt, ami a történelem viharaiban többször is megvédte a pusztulástól. A Tisza termékeny kiöntési területein évszázadokon át jelentős mértékű dohánytermesztés folyt. Kisér a Jászság második legnagyobb földterülettel rendelkező települése. Jászkisér lakóinak többsége korábban a mezőgazdaságban dolgozott.

Ma egyre több családnak biztosítanak megélhetést a település ipari létesítményei és a környező nagyüzemek. Az új beruházásokat közművekkel ellátott területek várják.

A Jászkisér mellett elhaladó M8-as autópálya majdani megépítésével bekapcsolódhat a gyorsforgalmi úthálózati rendszerbe.

Jelen[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település gazdag történelmi és kulturális múltja, egykori lakosainak tenni akarása a jelen nemzedékre is jótékony hatással van.

A kultúra intézményei, a Makovecz Imre által tervezett Művelődés Háza gazdag programkínálatával látogatók tömegét vonzza, a hozzá kapcsolódó Csete Balázs Helytörténeti Gyűjtemény országosan elismert tárgyi és írásos anyagával a falusi turizmus kedvelt célpontja. A Nagyközségi Könyvtár közel 32 ezer dokumentumból álló gyűjteményével eMagyarország és NAVA-Ponttal, etnikai és idegennyelvi, helyismereti részlegeivel, valamint számtalan gyermek és felnőtt rendezvényével várja látogatóit.

A lakosságot széles körű szolgáltatásokkal várja a Teleház is, ahol a helyi újság szerkesztése, kiadása folyik. A település pezsgő kulturális életét az eredményesen dolgozó 30 civil szervezet is segíti. Közülük több is a Csete Balázs Honismereti Szakkör, a Pendzsom Néptáncegyesület, a Külkapcsolatok Baráti Egyesület és az Önkéntes Tűzoltó egyesület a határokon túli ismeretségre tett szert. Magyarország határain belül a Kis-ér Kertbarát Kör, a Pedagógus Női Kar és a Jászkisériek Baráti Egyesülete tesz legtöbbet településünk megismeréséért.

A nagyközségbe látogatók a mívesen felújított Községházát, a Csete Balázs Általános Iskola új épületén kívül, tanmedencét, megújuló, patinás iskolaépületeket, óvodákat, szépen parkosított közterületeket, épülő, fejlődő falut láthatnak.

Településünk infrasrtrukturális ellátottsága a szennyvízhálózat kiépítésével befejeződött. Munkahelyteremtési törekvéseink lassan beérnek, s a falusi turizmus fejlesztése is jó irányba halad a Jászkiséri Halastavak Kft. horgászparadicsomának fejlődésével és a Bánya Klub minden évszakban használható szaunájával és termálvizes medencéjével.

2009. július 1-je óta város.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

2011-ben a várost 5 287-en lakták, 86 %-uk (4 535 fő) magyar, 13 %-uk (710 fő) cigány nemzetiségűnek vallotta magát. [5]

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A faluban két vallási felekezet él. A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság körülbelül 50%-a római katolikus, mintegy 30%-a református, 0,5%-0,5% görög katolikus, evangélikus, illetve. más egyházhoz tartozik. Nem tartozik egyetlen felekezethez sem, vagy nem válaszolt körülbelül 19%.[6]

Római katolikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Egri Főegyházmegye (érsekség) Jász-kun Főesperességének Jászapáti esperesi kerületébe tartozik. A településen önálló plébánia működik. Plébániatemplomának titulusa: A Szent Kereszt feltalálása.

Református egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jászkisér a Jászság egyetlen református települése lelkészei névsorát 1626-tól ismerjük. A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Dél-pesti Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik, mint önálló anyaegyházközség.

Evangélikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Dél-Pest Megyei Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Szolnoki Evangélikus Egyházközségéhez tartozik, mint szórvány.

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Küry Klára - színésznő, az 1900-as évek végének ünnepelt operettprimadonnája 1870 március 27-én itt született Jászkiséren.
  • Káli László - magyar költő 1961. január 22-én itt született.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A régi református templom 1657-ben épült, melyet a Tisza áradásai használhatatlanná tettek. A megrongálódott épületet 1758-ban építették újjá késő barokk stílusban, tornya 1770-ben épült fel.
  • A régi katolikus templom 1773-ban készült el, ám 1905-ben lebontották, hogy a megnövekedett lélekszámú gyülekezetnek elegendő helyet biztosítsanak egy új templom emelésével. Az új neoromán-neogót építmény 1906-ban készült el.

Köztéri szobraink közül az

  • 1775-ben készült Nepomuki Szent János szobor a legértékesebb.
  • Az 1930-ban felavatott I. világháborús emlékmű Telcs Ede munkája.
  • A 2003-ban átadott Rákóczi szobor a Jászkisériek Baráti Egyesületének ajándéka.
  • Kossuth Lajosnak akit a település országgyűlési képviselőjének próbált megnyerni emléktáblát szenteltek a jászkisériek.
  • A Községháza falán a 600 éves évfordulót szintén emléktáblán örökítették meg.
  • II. világháborús emlékmű: 1991-ben állították.
  • Csete Balázs Helytörténeti Gyűjtemény: a parasztházban Jászkisér néprajzi emlékei, valamint Csete Balázs-emlékszoba található.
  • Művelődési Ház: Makovecz Imre tervei alapján épült 1982-ben.
  • Volt Kossuth Szálló: 1906-ban épült, szecessziós stílusban.
  • Polgármesteri Hivatal: 1896-ban épült.

Visszatérő rendezvények a Pünkösdi Vigadalmi Napok, a Hősök Napja, a Nemzetközi Pendzsom Folkfesztivál, az Országos Szántóverseny Területi Döntője és az Apáról-fiúra népi gyermekjátékok közösségi bemutatója. Ezek az alkalmak a vidéki és elszármazott látogatóknak nyújtanak élményt, de a helyi közösséget is összefogásra ösztönzik.

Önkormányzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Cím: 5137 Jászkisér, Fő út 7.
  • Tel.: 06 57/550-130
  • Fax: 06 57/550-120
  • E-mail: jaszkiser@vnet.hu
  • Hivatalos honlap: www.jaszkiser.hu
  • A településen Cigány Kisebbségi Önkormányzat is működik.

Testvértelepülés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Jászkisér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010) 
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_03_11_2011.pdf
  6. http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=22798

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]