Mezőtúr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mezőtúr
Mezőtúr town hall2.jpg
A városháza épülete
Mezőtúr címere
Mezőtúr címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Jász-Nagykun-Szolnok
Járás Mezőtúri
Kistérség Mezőtúri
Jogállás város
Polgármester Herczeg Zsolt (Fidesz)[1]
Irányítószám 5400
Körzethívószám 56
Népesség
Teljes népesség 17 111 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 61,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 289,72 km²
Földrajzi nagytáj Alföld[3]
Földrajzi középtáj Közép-Tisza-vidék[3]
Földrajzi kistáj Szolnok–Túri-sík[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mezőtúr  (Magyarország)
Mezőtúr
Mezőtúr
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 00′ 15″, k. h. 20° 37′ 05″Koordináták: é. sz. 47° 00′ 15″, k. h. 20° 37′ 05″
Mezőtúr  (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Mezőtúr
Mezőtúr
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén

Mezőtúr város Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Mezőtúri járás központja.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye keleti részén, a Tiszántúlon található. A várost keresztezi a Hortobágy-Berettyó csatorna.

Megközelíthetősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A név eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mező előtag a mezővárosi jellegre utal.

A Túr név a Berettyó (Ma: Hortobágy-Berettyó) alsó szakaszára utal, a város e mellett a folyó mellett épült. Az első írásos emlék e településről az 1205-1235 közötti időszakból való: a Váradi Regestrum Tur (villa Tur) név alakban említi. Ettől kezdve királyi okleveleinkben már gyakrabban előfordul.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 14. századtól az árutermelés kibontakozásával egyre inkább előnyös helyzetbe került a környező településekkel szemben. A Sárrét mocsárvilágán át az egyetlen járható út a mezőtúri révnél kezdődött. Ez volt a legrövidebb út a szolnoki réven keresztül a Budáról Erdélybe vezető utak közül. Az átkelőhely fontos városfejlesztő tényező lett, így a század második felében Túr is a mezővárosok sorába lépett. Mezővárossá nyilvánító oklevele 1378-ból Nagy Lajos királytól származik, aki több ízben is megfordult Túron. Az Anjou-uralkodóra utal a város régi címerében az Anjou-liliom is. Mint mezőváros, vásártartási jogot kapott, vámmentességet, sőt vámszedési jogot élvezett. A túri vásárok már a 15. században látogatottak és nagyon híresek voltak, jelentőségük a török hódoltság idején tovább nőtt. A kereskedelem mellett virágzott a kézműipar. Különösen ismertek voltak a csizmadiák, a tímárok, a korsósok, a szűcsök.

Mezőtúr kulturális téren századokon át központja volt e vidéknek. A város korán csatlakozott a reformációhoz. 1530-ban alapított protestáns iskolája rövidesen - a debreceni után, amelynek partikulája volt - a Tiszántúl legjelentősebb oktatási intézménye lett. A 16. században a wittenbergi egyetemen tíz túri származású diák tanult, akik azzal hálálták meg volt iskolájuk gondoskodását, hogy könyveket, térképeket hoztak magukkal, s odaajándékozták az iskola könyvtárának. A református gimnázium 16 000 kötetes régi, ritka könyveket tartalmazó könyvtárának is ilyen ajándékok vetették meg az alapját. A 19. században meginduló tőkés fejlődésnek nem sok hasznát látta Mezőtúr. A gyáripar olcsó termékeivel fokozatosan háttérbe szorította a város kisiparát. A nagyipart pedig csupán a téglagyár, néhány malom és egy szövőüzem képviselte. A város lakossága 25 000 fő körül stabilizálódott. A 19. század derekán még lényegesen kisebb Szolnok a századfordulóra utoléri, majd elhagyja Mezőtúrt. A II. világháború után az új gazdasági-társadalmi viszonyok hosszú időn át szintén kedvezőtlenül befolyásolták a város életét. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek megszervezése, majd a technikai színvonal emelkedése jelentős számú munkaerőt szabadított fel. Ipar hiányában ez a munkaerő elvándorlásra kényszerült. Különösen nagy az elvándorlás az '50-es évek második felében, amikor az évi átlag megközelítette a 300-at. Javulást csak a '70-es évek hoztak, amikor is a múlt kisipari hagyományaira támaszkodó szövetkezeti ipar mellett több középüzem települt a városba.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első világháborús emlékmű

Fazekasság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőtúron régi hagyományai vannak a fazekasságnak. A jelenlegi fazekasok is őrzik a helyi hagyományokat.[5]

Túri Vásár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Minden évben, augusztus utolsó hétvégéjén rendezik meg a hagyományos Túri Vásárt és 2002 óta a vásárt megelőző Mezőtúri Művészeti Napokat (arTúr fesztivál).[6] [7]

Közösségi Ház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Programok, rendezvények szervezése, lehetőség biztosítása a sport és a kultúra területén a polgári közösségek tevékenységeihez. [8]

Képzőművészeti Alkotótelep[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nemzetközi képzőművészeti alkotótelep Holt-Körös partján működik 1981 óta.[9]

Népzene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A népzenei hagyományokat őrzi a Szivárvány citerazenekar[10] (1970), az Iringó citerazenekar (1996) és a Lókötők citerazenekar[11] (2004).

Fúvószene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1991-ben alakult meg Mezőtúron a mai Bárdos Lajos Alapfokú Művészeti Iskola falain belül Szúnyogh József tanár úr vezetésével a Mezőtúri Ifjúsági Fúvószenekar, amely régi és új fúvószenekari hagyományokat ápolt.

A Zenekar eddigi karmesterei voltak:

  • Szúnyogh József
  • Szűcs Csaba
  • Debreceni Örs
  • Katona Tiborné

A RE*FLEX BAND 2009 augusztusában alakult a Mezőtúri Ifjúsági Fúvószenekarból. Tagjai az a 20 lelkes fiatal, akik a zenére, a fúvószenére életmódként tekintenek. Megalakulásuk után célul tűzték ki maguknak, hogy a fúvószenét egy más nézőpontból is bemutatják a nagyközönségnek. Eleinte úgynevezett Flex-Band, illetve Young-Band felállásban hangszerelt zeneművek előadását helyezték előtérbe, de ma már Concert Band és Marching Band átiratokat is megszólaltatnak. Repertoárjuk legfőképp a 60-as évektől napjainkig terjedő időszakot felölelő pop, rock, latin, film és tánczenék fúvószenekarra áthangszerelt műveit tartalmazza. Megtalálhatók többek közt benne: The Doors, Aerosmith, Nickelback, Lady Gaga, Michael Jackson, Adele, Jon Bon Jovi, Linkin Park, The Black Eyed Peas, Cee Lo Green s más egyéb feldolgozások. Az együttes fesztiválokon, városi rendezvényeken, egyéni meghívásos felkéréseken ad színpadi koncerteket.

Hivatalos netes megjelenések: Web: http://www.re-flexband.com [12] Facebook: https://www.facebook.com/reflexband.mezotur[13]

Fesztiválok, események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városnap[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőtúri Művészeti Napok - arTúr Fesztivál[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Túri Vásár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

East Fest[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2012 nyara óta rendezik Mezőtúron az East Fest zenei fesztivált, melyen az élőzenei színpad mellett egy hip-hop és egy elektronikus helyszínen vonulnak fel a magyar könnyűzenei élet élvonalbeli képviselői. Az igazi nyári életérzés emeléséhez hozzájárul az is -a kempingen kívül-, hogy a fesztiválnak az a Városi Strandfürdő ad helyet, ahol 14 évig az ország egyik legnagyobb s legrégibb nemzetközi zenei fesztiválja a WAN2 Fesztivál zajlott. Az EAST FEST nem a WAN2 folytatása, csupán a helyszín ugyanaz, de a hangulat évről évre fokozódik.

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Index TV

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második világháborús emlékmű

Műemlékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emlékművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1956-os emlékmű (Györfi Sándor alkotása)
  • Első világháborús emlékmű
  • Második világháborús emlékmű

Strand[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőtúri Városi Strandfürdő és Fedett Uszoda

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mezőgazdaság
  • Ipari park (vetőmag kezelés)
  • Téglagyár (bezárt)[forrás?]

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Főiskola
    • Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás
  • Gimnáziumok, szakközépiskolák
    • Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium[14]
    • Mezőtúri Református Kollégium, Gimnázium, Szakközépiskola és Általános Iskola[15]

Híres mezőtúriak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Klasszicista református templom. Épült 1677 átépítették 1814-45 között.

Mezőtúron születtek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőtúron alkotnak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Demeter Lóránt János Festő, grafikus, Munkácsy-díjas érdemes művész, az MTA Széchenyi irodalmi és művészeti akadémiájának tagja
  • Györfi Sándor Szobrászművész, a nyíregyháza-sóstói éremművészeti szimpózium vezetője, s a mezőtúri nyári művésztelep szakmai vezetője

Mezőtúron alkottak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőtúr testvérvárosai:

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőtúr témájú médiaállományokat.

Hivatalos honlap