Mezőtúr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mezőtúr
Mezőtúr town hall2.jpg
A városháza épülete
Mezőtúr címere
Mezőtúr címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Jász-Nagykun-Szolnok
Járás Mezőtúri
Kistérség Mezőtúri
Jogállás város
Polgármester Herczeg Zsolt (Fidesz)[1]
Irányítószám 5400
Körzethívószám 56
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 16 898 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 61,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 289,72 km²
Földrajzi nagytáj Alföld[3]
Földrajzi középtáj Közép-Tisza-vidék[3]
Földrajzi kistáj Szolnok–Túri-sík[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mezőtúr (Magyarország)
Mezőtúr
Mezőtúr
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 00′ 15″, k. h. 20° 37′ 05″Koordináták: é. sz. 47° 00′ 15″, k. h. 20° 37′ 05″
Mezőtúr (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Mezőtúr
Mezőtúr
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén

Mezőtúr város Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Mezőtúri járás központja.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye keleti részén, a Tiszántúlon található. A várost keresztezi a Hortobágy-Berettyó csatorna.

Megközelíthetősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A név eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mező előtag a mezővárosi jellegre utal.

A Túr név a Berettyó (Ma: Hortobágy-Berettyó) alsó szakaszára utal, a város e mellett a folyó mellett épült. Az első írásos emlék e településről az 1205-1235 közötti időszakból való: a Váradi Regestrum Tur (villa Tur) név alakban említi. Ettől kezdve királyi okleveleinkben már gyakrabban előfordul.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 14. századtól az árutermelés kibontakozásával egyre inkább előnyös helyzetbe került a környező településekkel szemben. A Sárrét mocsárvilágán át az egyetlen járható út a mezőtúri révnél kezdődött. Ez volt a legrövidebb út a szolnoki réven keresztül a Budáról Erdélybe vezető utak közül. Az átkelőhely fontos városfejlesztő tényező lett, így a század második felében Túr is a mezővárosok sorába lépett. Mezővárossá nyilvánító oklevele 1378-ból Nagy Lajos királytól származik, aki több ízben is megfordult Túron. Az Anjou-uralkodóra utal a város régi címerében az Anjou-liliom is. Mint mezőváros, vásártartási jogot kapott, vámmentességet, sőt vámszedési jogot élvezett. A túri vásárok már a 15. században látogatottak és nagyon híresek voltak, jelentőségük a török hódoltság idején tovább nőtt. A kereskedelem mellett virágzott a kézműipar. Különösen ismertek voltak a csizmadiák, a tímárok, a korsósok, a szűcsök.

Mezőtúr kulturális téren századokon át központja volt e vidéknek. A város korán csatlakozott a reformációhoz. 1530-ban alapított protestáns iskolája rövidesen - a debreceni után, amelynek partikulája volt - a Tiszántúl legjelentősebb oktatási intézménye lett. A 16. században a wittenbergi egyetemen tíz túri származású diák tanult, akik azzal hálálták meg volt iskolájuk gondoskodását, hogy könyveket, térképeket hoztak magukkal, s odaajándékozták az iskola könyvtárának. A református gimnázium 16 000 kötetes régi, ritka könyveket tartalmazó könyvtárának is ilyen ajándékok vetették meg az alapját. A 19. században meginduló tőkés fejlődésnek nem sok hasznát látta Mezőtúr. A gyáripar olcsó termékeivel fokozatosan háttérbe szorította a város kisiparát. A nagyipart pedig csupán a téglagyár, néhány malom és egy szövőüzem képviselte. A város lakossága 25 000 fő körül stabilizálódott. A 19. század derekán még lényegesen kisebb Szolnok a századfordulóra utoléri, majd elhagyja Mezőtúrt. A II. világháború után az új gazdasági-társadalmi viszonyok hosszú időn át szintén kedvezőtlenül befolyásolták a város életét. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek megszervezése, majd a technikai színvonal emelkedése jelentős számú munkaerőt szabadított fel. Ipar hiányában ez a munkaerő elvándorlásra kényszerült. Különösen nagy az elvándorlás az '50-es évek második felében, amikor az évi átlag megközelítette a 300-at. Javulást csak a '70-es évek hoztak, amikor is a múlt kisipari hagyományaira támaszkodó szövetkezeti ipar mellett több középüzem települt a városba.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első világháborús emlékmű

Fazekasság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőtúron régi hagyományai vannak a fazekasságnak. A jelenlegi fazekasok is őrzik a helyi hagyományokat.[5]

Túri Vásár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Minden évben, augusztus utolsó hétvégéjén rendezik meg a hagyományos Túri Vásárt és 2002 óta a vásárt megelőző Mezőtúri Művészeti Napokat (arTúr fesztivál).[6] [7]

Közösségi Ház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Programok, rendezvények szervezése, lehetőség biztosítása a sport és a kultúra területén a polgári közösségek tevékenységeihez. [8]

Képzőművészeti Alkotótelep[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nemzetközi képzőművészeti alkotótelep Holt-Körös partján működik 1981 óta.[9]

Népzene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A népzenei hagyományokat őrzi a Szivárvány citerazenekar[10] (1970), az Iringó citerazenekar (1996) és a Lókötők citerazenekar[11] (2004).

Fúvószene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1991-ben alakult meg Mezőtúron a mai Bárdos Lajos Alapfokú Művészeti Iskola falain belül Szúnyogh József tanár úr vezetésével a Mezőtúri Ifjúsági Fúvószenekar, amely régi és új fúvószenekari hagyományokat ápolt.

A Zenekar eddigi karmesterei voltak:

  • Szúnyogh József
  • Szűcs Csaba
  • Debreceni Örs
  • Katona Tiborné

A RE*FLEX BAND 2009 augusztusában alakult a Mezőtúri Ifjúsági Fúvószenekarból. Tagjai az a 20 lelkes fiatal, akik a zenére, a fúvószenére életmódként tekintenek. Megalakulásuk után célul tűzték ki maguknak, hogy a fúvószenét egy más nézőpontból is bemutatják a nagyközönségnek. Eleinte úgynevezett Flex-Band, illetve Young-Band felállásban hangszerelt zeneművek előadását helyezték előtérbe, de ma már Concert Band és Marching Band átiratokat is megszólaltatnak. Repertoárjuk legfőképp a 60-as évektől napjainkig terjedő időszakot felölelő pop, rock, latin, film és tánczenék fúvószenekarra áthangszerelt műveit tartalmazza. Megtalálhatók többek közt benne: The Doors, Aerosmith, Nickelback, Lady Gaga, Michael Jackson, Adele, Jon Bon Jovi, Linkin Park, The Black Eyed Peas, Cee Lo Green s más egyéb feldolgozások. Az együttes fesztiválokon, városi rendezvényeken, egyéni meghívásos felkéréseken ad színpadi koncerteket. [12][13]

Kóruskultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A PETŐFI DALKÖR 1873. május 10-én megalakult Mezőtúri Dalárda utódjaként működik. Tevékenységük legfőbb állomásait és eredményeit a kezdetektől 2003-ig a 130 éves fennállás ünneplése alkalmából kiadott önálló kiadvány foglalja össze. A Petőfi Dalkör felnőtt vegyeskórusként működik, melynek tagjai aktív dolgozók, nyugdíjasok és középiskolás diákok.

A jelenlegi törzslétszám 25-30 fő. A kórus maga is számos nívódíj, arany oklevél és elismerés birtokosa, több önálló múzeumi hangversenyt adtak a fővárosban, állandó résztvevői a megyei kórustalálkozóknak. Kiterjedt zenei csere-kapcsolatokat ápolnak több település kórusaival. Több alkalommal képviselték városunkat és hazánkat külföldön is. 2008-ban, egy nagyszabású kórushangversennyel ünnepelték a dalkör megalakulásának 135, majd 140 évfordulóját is. A 135. évfordulón örökös karnagyuknak választották Kávási Sándort, aki közel 60 éven át vezette a dalkört. 2008 óta a kórust Karsai Krisztina vezeti, aki korábban is énekelt a csoportban.

A VIVACE KAMARAKÓRUS 2007-ben jött létre, már végzett kossuthos „énekes” diákokból. Az iskolában már 2005-ben létrejött egy vegyeskari kamarakórus, az akkori 7-8. osztályos fiúkból és lányokból - azzal a céllal, hogy azok a fiúk, akik már nem tudtak énekelni az egynemű karban – a megváltozott hangjuk miatt - , továbbra is a kóruskultúra közelében maradjanak. Ez a hagyomány aztán tovább folytatódott, majd 2007-ben egy olyan csapat jött létre, akik nem elégedtek meg a „csak” iskolai fellépésekkel. Ekkor vettük fel a Vivace nevet. Beneveztünk az Országos Társaséneklő versenyre, ahol rögtön továbbjutottunk az országos versenyre. Azóta a két évente megrendezett országos versenynek rendszeres résztvevői voltunk, amíg a korcsoportunk megengedte. A legutóbbi két alkalommal kiemelt arany fokozatot értünk el. 2009-ben az iskola Napraforgó (Sunflower) kórussal együtt részt vettünk a Franciaországban – Nancyban rendezett Voix du Monde Nemzetközi Fesztiválon. Később csatlakoztak hozzánk már régebben végzett kossuthosok is. Jelenleg 24 fős a kórus, gimnazisták, főiskolások, egyetemisták és felnőttek alkotják. Létszámunk folyamatosan változik. 2011-ben részt vettünk Charleroiban (Belgium) egy nemzetközi kórusfesztiválon, ahol óriási sikert arattunk. Ez év szeptemberében részt vettünk a romániai Nagybányán rendezett Liviu Borlan nemzetközi kórusversenyen, ahonnan ezüst diplomával tértünk haza. Bár a kóruspróbákon soha sincs teljes taglétszám – hiszen a tagok más városokban tanulnak, dolgoznak -, ennek ellenére folyamatosan megújul a repertoárunk. Szívesen éneklünk vallásos témájú műveket, de kedveljük a reneszánsz madrigálokat is. Szinte minden zenetörténeti stíluskorszakból vannak dalaink, valamint egyre többször kirándulunk a szórakoztató zene (kórusművek) világába is. Természetesen örömmel éneklünk magyar népdalokat, népdalfeldolgozásokat is. Az alapító iskolánk rendezvényein rendszeresen részt veszünk, de szívesen szórakoztatjuk Mezőtúr város lakosságát is, nemcsak hangversenyeken, hanem alkalmi együttléteken is.

A kamarakórus vezetője: Csiderné Csizi Magdolna

Fesztiválok, események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városnap[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőtúri Művészeti Napok - arTúr Fesztivál[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Túri Vásár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

East Fest[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2012 nyara óta rendezik Mezőtúron az East Fest zenei fesztivált, melyen az élőzenei színpad mellett egy hip-hop és egy elektronikus helyszínen vonulnak fel a magyar könnyűzenei élet élvonalbeli képviselői. Az igazi nyári életérzés emeléséhez hozzájárul az is -a kempingen kívül-, hogy a fesztiválnak az a Városi Strandfürdő ad helyet, ahol 14 évig az ország egyik legnagyobb s legrégibb nemzetközi zenei fesztiválja a WAN2 Fesztivál zajlott. Az EAST FEST nem a WAN2 folytatása, csupán a helyszín ugyanaz, de a hangulat évről évre fokozódik.

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Index TV

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második világháborús emlékmű

Műemlékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emlékművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1956-os emlékmű (Györfi Sándor alkotása)
  • Első világháborús emlékmű
  • Második világháborús emlékmű

Strand[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőtúri Városi Strandfürdő és Fedett Uszoda

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mezőgazdaság
  • Ipari park (vetőmag kezelés)
  • Téglagyár (bezárt)[forrás?]

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Főiskola
    • Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás
  • Gimnáziumok, szakközépiskolák
    • Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium[15]
    • Mezőtúri Református Kollégium, Gimnázium, Szakközépiskola és Általános Iskola[16]

Híres mezőtúriak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Klasszicista református templom. Épült 1677 átépítették 1814-45 között.

Mezőtúron születtek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőtúron alkotnak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Demeter Lóránt János Festő, grafikus, Munkácsy-díjas érdemes művész, az MTA Széchenyi irodalmi és művészeti akadémiájának tagja
  • Györfi Sándor Szobrászművész, a nyíregyháza-sóstói éremművészeti szimpózium vezetője, s a mezőtúri nyári művésztelep szakmai vezetője

Mezőtúron alkottak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőtúr testvérvárosai:

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Mezőtúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010) 
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. [1]
  6. [2]
  7. [3]
  8. Mezőtúri Közművelődési és Sport Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.
  9. [4] [5]
  10. [6]
  11. [7]
  12. A RE*FLEX BAND hivatalos weboldala. www.re-flexband.com
  13. A RE*FLEX BAND hivatalos Facebook oldala. www.facebook.com
  14. Mezőtúr és Vidéke. mezoturesvideke.hu Hozzáférés: 2014. dec. 16.
  15. Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
  16. Mezőtúri Református Kollégium, Gimnázium, Szakközépiskola és Általános Iskola

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőtúr témájú médiaállományokat.