Jászfelsőszentgyörgy
| Jászfelsőszentgyörgy | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
| Kistérség 2012-ig | Jászberényi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Zelenai Tibor Károlyné (Független)[1] | ||
| Irányítószám | 5111 | ||
| Körzethívószám | 57 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1939 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 49,36 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 39,28 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 47° 30′ 31,79″, k. h. 19° 47′ 25,80″ | |||
| é. sz. 47° 30′ 31,79″, k. h. 19° 47′ 25,80″ | |||
| Jászfelsőszentgyörgy weboldala | |||
Jászfelsőszentgyörgy község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Jászberényi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Jász-Nagykun-Szolnok megye északnyugati részén, a Jászság nyugati határán, a Zagyva jobb partján terül el. Szomszédos Jászberény, Szentlőrinckáta, Tóalmás és Nagykáta határaival.
Megközelíthetősége [szerkesztés]
Közúton a 31-es főútról Szentmártonkáta, illetve Jászberény felől; a 32-es főútról Pusztamonostor - Szentlőrinckáta felől érhető el.
A közúti tömegközlekedést a Jászkun Volán Zrt. autóbuszai végzik, de érintik a települést a Volánbusz jászsági járatai is.
Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás Pusztamonostoron, vagy Jászberényben, a MÁV 82-es számú, Hatvan-Szolnok közötti vonalán található.
Önkormányzat [szerkesztés]
- Cím: 5111 Jászfelsőszentgyörgy, Fő út 57.
- Tel.: 57/520-020
- Fax: 57/520-021
- E-mail: jaszfelsoszgyorgy1@invitel.hu
- Hivatalos honlap: www.jaszfelsoszentgyorgy.hu
- Hivatalos újság: Felsőszentgyörgyi Hírek
- A településen Cigány Kisebbségi Önkormányzat is működik.
Története [szerkesztés]
Első írásos említése 1331-ből származik, Scentgyurg alakban. Ekkor a váci káptalan birtoka volt.
A 14. század végén, a 15. század elején kerülhetett a jászok birtokába, és vált jász kiváltságú településsé.
A török hódoltság idején magyar részről az egri várhoz adózott, míg török közigazgatási beosztása a következő volt: a budai (majd 1596 után az egri) vilajet hatvani szandzsákjának jászberényi náhijéjébe tartozott. A jászberényi palánkvár török katonái birtokolták.
A település részt vett a Rákóczi-féle szabadságharcban is.
A redemptiókor saját magán kívül még Szentlászló puszta egy részét is megváltotta.
A község erején felül vett részt az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban is.
Az első világháborúban részt vett 204 lakosából 86-an haltak hősi halált.
A második világháborúban 1944. november 15-én szabadították fel a szovjet csapatok a német megszállás alól.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 90%-a magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Neve [szerkesztés]
Érdekesség: a jelenlegi Magyarország leghosszabb nevű települése.
A „felső” előtag arra utal, hogy a másik Szentgyörgy nevű falunál (Jászalsószentgyörgynél) a Zagyva felsőbb szakaszán („felül”) fekszik. A Szentgyörgy utótagot pedig templomának védőszentje után kapta.
Vallás [szerkesztés]
A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság nagy többsége, kb. 91%-a római katolikus vallású. Református kb. 2%, görög katolikus kb. 0,5%,. Más egyházhoz vagy felekezethez tartozik, vagy nem válaszolt, vagy nem tartozik egyetlen egyházhoz sem kb. 6,5%.[4]
Római katolikus egyház [szerkesztés]
Az Egri Főegyházmegye (érsekség) Jász-Kun Főesperességének Jászberényi Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: Szent György vértanú.
Református egyház [szerkesztés]
A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Délpesti Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik. Nem önálló egyházközség. Református vallású lakosai a Jászberényi Református Anyaegyházközséghez tartoznak, mint szórvány.
Evangélikus egyház [szerkesztés]
Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Dél-Pest Megyei Egyházmegyéjének (esperesség) Szolnoki Evangélikus Egyházközségéhez tartozik, mint szórvány.
Gazdaság [szerkesztés]
Mezőgazdaság [szerkesztés]
A település termőföldjeinek kb. 50%-át a Felsőszentgyörgyi Mezőgazdasági Szövetkezet műveli, amely főleg gabonát, napraforgót, kukoricát, cukorrépát, vetőmagot és mákot termeszt.
A másik 50%-a magántermelők kezében van, akik főleg paprikát, káposztaféléket, burgonyát termesztenek.
Szolgáltatások [szerkesztés]
A községben több élelmiszer- és vegyesbolt, illetve mezőgazdasági és kertészeti bolt működik.
A pénzügyeket helyben a Jász-Takarékszövetkezet kirendeltsége intézi.
A településen van még orvosi és fogorvosi rendelő, védőnői szolgálat és gyógyszertár is.
Természeti értékek [szerkesztés]
A település határának egy része, 204 ha a Zagyva-Hajta Természetvédelmi Területhez tartozik, amely a Hortobágyi Nemzeti Park fennhatósága alatt áll.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Gosztonyi-kúria
- Római katolikus (Szent György-) templom: 1726-1731 között épült, barokk stílusban. Tornyát 1762-ben építették. 1852-ben a templomot teljesen átépítették és felújították.
- Második világháborús emlékmű: 2000-ben készült.
- Petőfi Sándor mellszobra
- Szent János-szobor
- Szent István-szobor: 2000-ben készült.
- Kopjafa: A millennium alkalmából készült 2000-ben.
- Bánhegyi présházak: A 19. században épültek.
Híres emberek [szerkesztés]
- Baksai Árpád operaénekes
- Gaál Gábor író, irodalomtörténész - itt töltötte gyermekéveit
- Török Sándor nótaköltő
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Jászfelsőszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ [1]
Források [szerkesztés]
- Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I. (A–K). 4. bőv., jav. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1988. ISBN 963-05-4568-3
- Soós Imre (szerk.): Az egri egyházmegyei plébániák történetének áttekintése Budapest, Szent István Társulat, 1985.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||||

