Alattyán
- Ez a cikk a faluról szól. A keresztnevet lásd itt: Alattyán (keresztnév).
| Alattyán | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
| Kistérség | Jászberényi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Dalmadi Tiborné (Független)[1] | ||
| Irányítószám | 5142 | ||
| Körzethívószám | 57 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2133 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 62,20 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 34,29 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Alattyán weboldala | |||
Alattyán község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Jászberényi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Alattyán Szolnoktól 34 km-re északra, Jászberénytől 13 km-re délkeletre, Jászapátitól délnyugatra a Zagyva bal partján, a folyó egy kanyarulatában fekszik. A 32-es úton közelíthető meg, Szolnok irányából Jászalsószentgyörgyön és Jánoshidán, Jászberényből Jászteleken keresztül. Teljes területe sík, a tengerszint feletti magasság 90-91 méter.
[szerkesztés] Neve
Neve török eredetű személynévből ered (Alîp-Tîyan), jelentése: "hős-sólyom". Etimológiailag előtagja összefügg a magyar Alap és Alpár helynevekkel, utótagja pedig a turul köznévvel.[3]
[szerkesztés] Története
A települést a Váradi Regestrum említette először, 1212-ben, Olaptiuã néven. A 14. század végén a Kun család birtoka volt, később a Chyrke családé.
Területén avar kori temetőt tártak fel. A 15. században Kolbászszék dűlőben kun telep volt. A törökök 1536-ban feldúlták a települést. A török hódoltság időszakát a falu túlélte, a felszabadító háborúk azonban nagy pusztulást okoztak.
1700 körül egy részbirtokos, a jánoshidai premontrei prépost morva telepeseket hozott be. Az 1876. évi 33. törvénycikkellyel került Jász-Nagykun-Szolnok megyébe, és a földrajzi-történelmi értelemben vett Jászságba.
Lakossága: 1610 (1851), 2067 (1891), 2423 (1910), 1929 (1990), 2060 (2001).
[szerkesztés] Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]
[szerkesztés] Gazdasága
Lakosai főleg mezőgazdasági őstermelésből élnek. A legjelentősebb vállalkozás a SEI Interconnect Products Kft 130 főt foglalkoztató üzeme.
[szerkesztés] Nevezetességei
- A Gecse-szülőházban az 1999-ben elhunyt Gecse Árpád festőművész hagyatéka tekinthető meg (olajfestmények, grafikák, szoborportrék, plakettek és oltárképek), a művész használati tárgyaival és dokumentumokkal.
- Zsidó temető, 1999 óta emlékpark.
- 1773-ban épült, Szent Mihálynak szentelt műemlék templom.
- Szentháromság-szobor
- I. világháborús emlékmű
- II. világháborús emlékmű
[szerkesztés] Híres alattyániak
- Itt született Gecse Árpád festőművész.
- Nicolas Sarkozy jelenlegi francia köztársasági elnök (2009) nagyszüleinek itt volt birtoka. A nagymama, Csáfordi Tóth Katinka nagybátyjától, Tóth-Maár Lajostól örökölt hozománya révén 200 holdon gazdálkodtak (közben a nagypapa a szolnoki közigazgatásban dolgozott).
- Tukacs István mesterszakács jelenleg is Alattyán lakója, kétszeres Kinizsi birtok szakácsa, négyszeres királyi nagymester szakács.
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑
- ↑
- ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. 1978. 44–45. o. ISBN 963-05-1490-7
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||||

