Tószeg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tószeg
Tószeg légifotó2.jpg
Tószeg légifotón
Tószeg címere
Tószeg címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Jász-Nagykun-Szolnok
Járás Szolnoki
Kistérség Szolnoki
Jogállás község
Polgármester Dr. Gyuricza Miklós (Független)[1]
Jegyző Hasznosné dr. Nagy Ágnes
Irányítószám 5091
Körzethívószám 56
Népesség
Teljes népesség 4351 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 76,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 59,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tószeg  (Magyarország)
Tószeg
Tószeg
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 05′ 49″, k. h. 20° 08′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 05′ 49″, k. h. 20° 08′ 24″
Tószeg  (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Tószeg
Tószeg
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Tószeg weboldala

Tószeg község Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnoki járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tószeg Jász-Nagykun Szolnok megye középnyugati részén, a megyeszékhely Szolnoktól délre, 9 km-re fekszik. Közúton és vasúton egyaránt megközelíthető.

Tószeg alacsonyan fekvő alföldi település a Tisza jobb partján. A Tiszán kívüli élővize a Gerje-Perje főcsatorna. A község nevezetessége a Gerje menti füves puszták, amely a szomszédos települések füves pusztáival alkot egészet. Sziki növényvilága és a területen megtalálható több mint 200 madárfaj egyedülálló. A Tisza-parti terület jó horgászhelyet és kirándulóhelyet kínál a természetkedvelőknek. A terület része a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzetnek.

A község déli határán 30 hektáros horgásztó várja a horgászat kedvelőit és a pihenni vágyókat. Külterületi része ismert és kedvelt vadászterület.

Megközelíthető[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már az őskorban is lakott volt kedvező fekvése miatt, mivel árvíz esetén is megmaradtak a lakóházak.

"Tószeg magyar falu, Pest-Solt vmegyében, egy dombon, közel a Tiszához, s ut. post. Szolnokhoz délre 1 mfd. Határa róna és lapályos kiterjed 12000 holdra, mellynek 1/3 rét, 1/3 legelő, 1/3 szántó. Van 64 egész urbéri telke, melly után 2432 h. szántó, 1530 h. legelő a községnek, 220 h. réti és száraz kaszáló; a többi urasági birtok. Földje a világon legkeverékebb, majd szík, majd homok, majd gazdag fekete televényföld. Lakja 1450 lélek, kiknek 3/4 kath., 1/4 reformatus, kath. és ref. anyatemplomokkal. A helység határa szélén folyik a Tisza, de a tó és számtalan erek és mocsárok egészen elzárják a lakosságot a Tiszától, melly gyakran kiönt, különben halakkal bővelkedik. A Tiszán kivül a Gerje patak itt ömlik a tó mocsárjába; melly a helységet árviz idején annyira körülkeriti, hogy egyedül keleti oldalról marad 250 öl széles vizmentt tér, hol a helységbe juthatni. Az itt készitett házfedél cserepek e vidéken leghiresebbek. Van a helység alatt egy Laposhalom nevü domb, melly hajdan kézzel hányatott, s omlásaiból temérdek baromcsontok szakadoznak, különösen egy helyen a szakadásból korom fekete réteg látható, melly fejtegetve elkorhadt buzának látszik. A helység a nagy-abonyi uradalomhoz tartozik, s igy birtokosait lásd Abonynál." Fényes Elek, 1851.

"Tószeg nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye kecskeméti járásában, (1891) 3312 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral, hires régészeti lelőteleppel" A Pallas nagy lexikona, 16. köt., 1897.

"Tószeg nagyközség Magyarországon, Jász-Nagykun-Szolnok m.-ben, a Közép-Tiszavidékhez tartozó Közép-tiszai-ártér: Szolnoki-ártér kistájegységében, Szolnoktól D-re a Gerje-Perje-pataknál; 4503 l. Határában bronzkori leleteket tártak fel."[3]

"Tószeg helység Szolnok megyében' [[[1368]]: Thozegh: Bártfai Szabó: Pest m. 85]. Olyan településre vonatkozik, amelyik egy tónak a szögletében, zugában épült."[4]

Tószeg története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A községet először 1368-ban Nagy Lajos király ceglédi adománylevele említi, Thozegh alakban. Neve két részből összetett, előtagja: urali, utótagja: szeg ugor eredetű. Valószínű magyar eredetű település, kedvező fekvése miatt a honfoglalók igen korán megszállták, és attól kezdve folyamatosan lakott. Ezt bizonyítják az oklevelekben szereplő gyakori névelőfordulások.

A 15. században valószínűleg a Wesseni (Vezsenyi) család birtoka, melyet 1466-ban Mátyás király Kinizsi Pálnak adományoz. Világi birtokosai a 16. században gyakran cserélődtek. A török kor kezdetétől 1578-ig Werbőczy-birtok. A török hódoltság alatt a budai handzsákhoz tartozik. Ebben az időben püspöki mezőváros, amit a reformációra való áttérés miatt elveszít. A 16. század második felében erősödik a reformáció hatása, a két gyülekezet Alvég és Felvég falurészekben különül el. A 18. század elején jelentős számú új betelepülő érkezik a faluba, akik hagyományukat, mesterségüket is magukkal hozzák, például a mezőtúriak a fazekasságot.

Tószeg Kelet-Európa legelső megvizsgált bronzkori telepét, a Laposhalmot mondhatja magáénak, amit a népnyelv „Kucorgó” névre keresztelt át. A Laposhalom régészeti feltárása 1876-ban indult és több ütemben történt. A talált leletek szerepelnek a londoni British Múzeum, a szolnoki Damjanich János Múzeum és a helyi múzeum állandó kiállításán. A Damjanich Múzeum legérdekesebb tószegi lelete egy mamutagyarból faragott pohár, mely 1960-ban került elő a Tisza medréből.

1700-ban már pecsétje volt a településnek, ami sajnos elveszett a második világháborúban.

Magyarország történetének jelentős eseményei Tószeg történetében is meghatározó szereppel bírnak. Az 1700-as évek eleji Rákóczi-szabadságharc eseményei a falu területét is elérték, és az itt élők is kivették részüket a harcokból. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején 94 nemzetőr állítására kötelezték a települést. Tószeg határában ütköztek meg a császári csapatok a Szolnokot védő Damjanich János tábornok vezette sereggel. 1912-ben, a katolikus temetőben honvéd-emlékművet avattak. 1896-ban Kossuth Lajos mellszobrát a fia, Kossuth Ferenc avatta fel a község piac terén. Ez a szobor a negyedik legrégibb Kossuth-szobor Magyarországon, mely napjainkban az iskola melletti parkban látható. 1899-ben ércből készült Kossuth-szobrot állítottak, amely a második világháborúban a községháza pincéjében összetört.

Az első világháborúban 1320 tószegit soroztak be, közülük 126-an sosem tértek haza. 1925-ben az első világháborúban hősi halált halt tószegi katonáknak emléket állító szobrot lepleztek le a katolikus templom kertjében.

A második világháború 124 tószegi áldozatot követelt, emlékükre 1990-ben emlékoszlopot állítottak a vasútállomással szemközti emlékparkban. A harcok a települést is érintették, alig volt épület, amelyet lövés ne ért volna. Leégett a községháza is minden irattal együtt.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét őrzi a 2004. október 23-án, az SZSZK falán felavatott emléktábla és a katolikus temetőben levő kopjafa.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát[5], de kisebb roma közösség is él itt.

Intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tószeg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Magyar Larousse : Enciklopédikus szótár III. (N–Zs). Főszerk. Ruzsiczky Éva, Szávai János. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6748-2
  4. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. 1978. 654. o. ISBN 963-05-1490-7
  5. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]