Csépa

Csépa címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Észak-Alföld

Megye

Jász-Nagykun-Szolnok

Kistérség 2012-ig

Kunszentmártoni

Jogállás

község

Polgármester

Fialka György (Független)^[1]

Irányítószám

5475

Körzethívószám

56

Népesség

Teljes népesség

1633 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

55,04 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

29,67 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Csépa

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46,8066°, k. h. 20,1310°

Csépa

Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén

é. sz. 46,8066°, k. h. 20,1310°

Csépa weboldala

Csépa község Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Kunszentmártoni kistérségben.

Fekvése [szerkesztés]

A község a Tiszazugban helyezkedik el.

Éghajlata [szerkesztés]

Csépa éghajlata száraz, mérsékelten meleg. Az északi, északnyugati szélirány az uralkodó. A csapadék rendkívül egyenlőtlen eloszlása rányomja bélyegét az adott év termésre, vagyis a betakarított gabona és leszüretelt szőlő mennyisége és minősége nagyban függ a csapadék eloszlásától.

Megközelítése [szerkesztés]

Vonattal a MÁV 146-os számú Kecskemét–Kunszentmárton vonalán érhető el. A vasútállomás Tiszasas és Szelevény között található.

Közúton Kecskemét (Tiszasas után), Tiszakürt , Csongrád és Kunszentmárton felől egyaránt megközelíthető a település.

Története [szerkesztés]

Csépa neve az István személynév név régies alakját a Csépán vagy Csépány nevet őrzi.

A térség első lakosai a kőkori (neolit kori) Körös kultúrához tartoztak, és a bronzkorban is lakott terület volt. Kimutatható a szkíták,szarmaták, hunok és avarok településeinek nyomai is.

A honfoglalás után Tiszazugon a Megyer törzs és Ond vezér osztozott. Szent László magyar király alatt a vidék egy részét az egri püspökség szerezte meg. Habár a Csépa névvel csak a 15. században, (1406-ban) találkozunk, a falu területén korábban három település is állt: Pokah (Pókaháza, 1261), Hymud (Himód, 1330) és Woya (Vaja, 1330).

Csépa község neve székely-magyar rovással.

II. Ulászló magyar király a falut Szelevénnyel együtt Pest vármegyéhez csatolta. Gyula törökök általi elfoglalása után az egész Tiszazug török uralom alá került, és 1664-ben már elhagyatott helységként tüntették fel az adománylevelek.

Az 1721-22-ben újra, elsősorban palócokkal benépesített Csépa már Heves és Külső-Szolnok vármegyéhez tartozott. A többségében római katolikus lakosság 1729-ben Szent Jakab tiszteletére vályogból épített templomot, a ma is látható templom csak 1789-ben készült el.

Nevezetességei [szerkesztés]

A Csépai-fertő 67 hektáros területén a nádas növényzet uralkodik, a szélein zsiókás övezet húzódik, gazdag az állatvilága is. Védett terület, de szabadon látogatható.
Helytörténeti és óvodatörténeti kiállítás (előzetes bejelentkezéssel látogatható).
Több tiszai holtága horgászok által előszeretettel látogatott hely.

Gazdasága [szerkesztés]

Csépa gazdasága hasonló a környék többi településéhez. Csépa lakosai a középkortól kezdve elsősorban földművelésből élnek. A földművelésen belül a gabonatermesztés játssza a legnagyobb szerepet a település lakóinak életében, a rétek és legelők kisebb jelentőséggel bírnak. Csépa északi, homokos talajú táján jelentős szőlőtermesztés folyik: kékfrankost, kékportót és Cabernet sauvignont termelnek.

A település híres szülöttei [szerkesztés]

Czucz István (Tzutz István) (1768-1830) ügyvéd, költő
Orosz László (1925) irodalomtörténész

Képgaléria [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]

↑ Csépa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)