Csépa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csépa
Csépa címere
Csépa címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Jász-Nagykun-Szolnok
Kistérség Kunszentmártoni
Jogállás község
Polgármester Fialka György (Független)[1]
Irányítószám 5475
Körzethívószám 56
Népesség
Teljes népesség 1669 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 55,04 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 29,67 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csépa  (Magyarország)
Csépa
Csépa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 48′ 24″, k. h. 20° 07′ 52″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 24″, k. h. 20° 07′ 52″
Csépa  (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Csépa
Csépa
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Csépa weboldala

Csépa község Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Kunszentmártoni kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község a Tiszazugban helyezkedik el.

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csépa éghajlata száraz, mérsékelten meleg. Az északi, északnyugati szélirány az uralkodó. A csapadék rendkívül egyenlőtlen eloszlása rányomja bélyegét az adott év termésre, vagyis a betakarított gabona és leszüretelt szőlő mennyisége és minősége nagyban függ a csapadék eloszlásától.

Megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csépa neve az István személynév név régies alakját a Csépán vagy Csépány nevet őrzi.

A térség első lakosai a kőkori (neolit kori) Körös kultúrához tartoztak, és a bronzkorban is lakott terület volt. Kimutatható a szkíták, szarmaták, hunok és avarok településeinek nyomai is.

A honfoglalás után Tiszazugon a Megyer törzs és Ond vezér osztozott. Szent László magyar király alatt a vidék egy részét az egri püspökség szerezte meg. Habár a Csépa névvel csak a 15. században, (1406-ban) találkozunk, a falu területén korábban három település is állt: Pokah (Pókaháza, 1261), Hymud (Himód, 1330) és Woya (Vaja, 1330).

Csépa község neve székely-magyar rovással.

II. Ulászló magyar király a falut Szelevénnyel együtt Pest vármegyéhez csatolta. Gyula törökök általi elfoglalása után az egész Tiszazug török uralom alá került, és 1664-ben már elhagyatott helységként tüntették fel az adománylevelek.

Az 1721-22-ben újra, elsősorban palócokkal benépesített Csépa már Heves és Külső-Szolnok vármegyéhez tartozott. A többségében római katolikus lakosság 1729-ben Szent Jakab tiszteletére vályogból épített templomot, a ma is látható templom csak 1789-ben készült el.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Csépai-fertő 67 hektáros területén a nádas növényzet uralkodik, a szélein zsiókás övezet húzódik, gazdag az állatvilága is. Védett terület, de szabadon látogatható.
  • Helytörténeti és óvodatörténeti kiállítás (előzetes bejelentkezéssel látogatható).
  • Több tiszai holtága horgászok által előszeretettel látogatott hely.

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csépa gazdasága hasonló a környék többi településéhez. Csépa lakosai a középkortól kezdve elsősorban földművelésből élnek. A földművelésen belül a gabonatermesztés játssza a legnagyobb szerepet a település lakóinak életében, a rétek és legelők kisebb jelentőséggel bírnak. Csépa északi, homokos talajú táján jelentős szőlőtermesztés folyik: kékfrankost, kékportót és Cabernet sauvignont termelnek.

A település híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Csépa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]