Tiszaörs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiszaörs
Tiszaörs légifotó.jpg
Tiszaörs látképe
Tiszaörs címere
Tiszaörs címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Jász-Nagykun-Szolnok
Kistérség Tiszafüredi
Jogállás község
Polgármester Bodonné Gyöngy Erika (Független)[1]
Irányítószám 5362
Körzethívószám 59
Népesség
Teljes népesség 1387 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 34,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 37,10 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszaörs  (Magyarország)
Tiszaörs
Tiszaörs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 31′ 01″, k. h. 20° 49′ 59″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 01″, k. h. 20° 49′ 59″
Tiszaörs  (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Tiszaörs
Tiszaörs
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Tiszaörs weboldala

Tiszaörs község Jász-Nagykun-Szolnok megye Tiszafüredi kistérségében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tiszafüredtől 14 km-re délkeletre a 34-es főút mellett található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti leletek tanúsága szerint a magyarok már a honfoglalás korában megszállták Tiszaörs környékét, s ott tartósan meg is telepedtek. Az itt letelepedett honfoglalók szórványos és kevert szláv, avar és bolgár népességet találtak. Az idetelepült megszálló magyarság törzsi hovatartozását nem lehet egyértelműen meghatározni.

Egyes történészeink (Györffy György) és régészeink (Szabó János Győző) feltételezik, hogy a mai Szolnok megye tiszántúli része, a IX-X.században az Árpádok ( esetleg Árpád törzsének ) uralmi körzetéhet tartozott. Az Örs elnevezés a hét honfoglaló magyar törzzsel együtt beköltözött, és a magyarok katonai segédnépeként ismert három kabar törzs egyikét jelölte.

Először 1292-ben említik a falut, amikor Örsi Imre - akinek utóda nem volt - az egri püspökségre hagyományozza. Közigazgatásilag ekkor Heves megyéhez tartozott.

1472-es oklevél a két szomszédos településsel Tiszaigarral és Nagyivánnal együtt említi. 1494-ben az egri püspökség számadáskönyvében fordul elő, 1551-ben népes falu 27 portájával szerepel az egri püspöki urbáriumban. 1570-es években elpusztult. majd a 18. században végrehajtott soros falukialakítás, ekkor már korszerűbb építési anyagokból egységes stílusban épült újjá. A nagy telkek, az utcás, soros elrendezés szinte kínálta a lehetőséget az azonos telekelrendezéshez, s az egységes stílusú házhomlokzatokhoz. 1876 évben Heves megye tiszafüredi járásához nyer besorolást, ahová 1950-ig tartozott, ekkor Szolnok megyéhez csatolták.

1902-ben megalakult a Tiszaörsi Népkör, a szocialista agitáció folyamán. 1932-ben bevezették a községbe a villanyt, a teljes villamosítás azonban csak 1961-1965 között következett be.

1930-as évek elején, az alföldi szénhidrogén kutatás során a község határában 54 fokos ivásra is alkalmas gyógyvizet találtak, melyre 1935-ben egy közfürdőt fejlesztettekki , majd üdülőtelepet építettek. 1945-ben a földosztás idején 381 fő volt az igénylők száma, melyből 260 fő kapott földet. 1947. november 30-ig 592 személy részére összesen 2757 kh földet osztottak ki.

1950. február 8-án alakult meg az Új Élet Termelőszövetkezet 96 kh földterületen, 22 fővel. A tanács 1950. október 26-án alakult meg Tiszaörsön, a tanácstagok száma 51 fő, a póttagoké 24 fő volt.

1971. január 1-jétől Tiszaörs-Tiszaigar települések közös közigazgatási egységgé váltak, majd 1977. április 1-jétől Nagyiván település is csatlakozott. Később ezt követte az általános iskolák átszervezése, mely során Tiszaigar, Nagyiván, Tiszaörs iskoláit Tiszaörs székhellyel Körzeti Általános Iskolává szervezték át. 1991. december 1-jétől a társközségek ismét önálló közigazgatást kaptak, így a közös tanács megszűnt.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A templom légifotója
  • Római Katolikus templom: 1783-ban Eszterházy Károly egri püspök

közreműködésével épült Tiszaörs központjában, az egykori középkori templom helyén. Késő barokk stílusú, mely illeszkedik az akkori időszak építészeti irányzatához. Oltárképét Zirkler János egri festő készítette, 1786-ban. Templomunk búcsúünnepe július első vasárnapja, Sarlós Boldogasszony ünnepe.

  • Temető kápolna:1880-ban Kanizsay Károly apátplébános saját költségén építtette a falu déli oldalán található kunhalmon. A kápolnához vezető úton családok bevonásával készült el a 14 stáció, melyeket mai is helyi katolikus családok gondoznak.. A körülötte lévő temető 1970-ben bezárásra került. A temetőben forgatták az Árvácska című film jelenetét. A kápolna és környéke rendkívül népszerű a filmforgatás világában.
  • Tiszaörs - Fürdő: 1930-as évek elején, az alföldi szénhidrogén kutatás során a

község határában 54 fokos ivásra is alkalmas gyógyvizet találtak, melyre 1935-ben egy közfürdőt fejlesztettek ki , majd üdülőtelepet építettek. 2006-ban vizét gyógyvízzé minősítették, mely ízületi, mozgásszervi, nőgyógyászati megbetegedésekre, problémákra javasolt, de ívó kúraként is használható.

  • Tiszaörs - Lovasfarm: egész évben pihenést nyújt a látogatóknak, szálláshelyekkel,

étteremmel valamint pihenési, szórakozási, sportolási lehetőségeket biztosít, lovaglás, vadászat, söröző, konferenciaterem, grillezés, háziállatok megtekintése stb.

Kulturális események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fut a Falu: Minden év júniusának első hétvégéjén kerül megrendezésre 3 helyszínen: Tiszörs-fürdő, Sportpálya, Lovasudvar.
  • Káposztás Bárányfesztivál: elsőként 2007-ben került megrendezésre.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tiszaörs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]