Kőtelek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kőtelek
Kőtelek Szent István király templom.JPG
Kőtelek címere
Kőtelek címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Jász-Nagykun-Szolnok
Járás Szolnoki
Kistérség Szolnoki
Jogállás község
Polgármester Lovász Tibor (Független)[1]
Irányítószám 5062
Körzethívószám 56
Népesség
Teljes népesség 1640 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 35,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 45,14 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kőtelek  (Magyarország)
Kőtelek
Kőtelek
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 20′ 010″, k. h. 20° 26′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 20′ 010″, k. h. 20° 26′ 06″
Kőtelek  (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Kőtelek
Kőtelek
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Kőtelek weboldala

Kőtelek község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnoki járásában. A település elnyerte a Magyar Örökség díjat.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kőtelek a Tisza jobb partján, a megye középső-északi részén, Szolnoktól mintegy 30 km-re északkeletre fekszik. A szomszéd települések Nagykörű, Tiszasüly és Hunyadfalva, illetve a Tisza bal partján Tiszabő.

Megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közúton a Szolnok - Tiszasüly közötti mellékúton érhető el.

A közúti tömegközlekedést a Jászkun Volán Zrt. autóbuszai látják el.

Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás Szolnokon van.

Önkormányzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Név: Kőtelek Község Önkormányzata
  • Cím: 5062 Kőtelek, Szabadság út 1.
  • Tel.: 56/496-060
  • Fax.: 56/496-060
  • E-mail: polgarmester@kotelek.hu
  • Hivatalos honlap: www.kotelek.hu
  • Média: Kőteleki Hírmondó

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szántáskor kiforgatott edénytöredékek a vonaldíszes kultúra emlékei, melyek bizonyítják, hogy a község jelenlegi területe már az őskorban lakott volt.

A település nevét a Keutelek alakban egy 1392-ből származó oklevél említi először. A név eredete tisztázatlan. Téves az a feltételezés, hogy a Kőtelek névalak a kői apátság nevéből származik.

Az 1400-as években a falu egyik fele a Kazy, másik fele a Kompolti család birtoka.

Kőtelek lakói 1544-től a töröknek is adóztak. Az 1550. évi török összeírás szerint 10 adóköteles házban 27 dézsmára kötelezett család élt, akik évente 2465 akcsét fizettek. A lakosság a török hódoltság korát megfogyatkozva, de helyben vészelte át.

A Rákóczi-szabadságharc emlékét egy helyi monda őrzi, mely szerint II. Rákóczi Ferenc megpihent a falu határában lévő nagy körtefa alatt. Az ellenség gyors támadása miatt azonban a kurucok a kincstár egy részét nem tudták magukkal vinni és azt a környéken elásták. Azóta sokan keresték a fejedelem kincseit, de hiába. A szájhagyomány szerint a község 1945 előtt használt pecsétjében látható nagy fa a körtefát ábrázolja.

A 19. század közepéig a Haller, Orczy, Sághy, majd a Baldácsy, Sztárai, Halasi, Almásy és Hellenbronth családok birtokolták a falut. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban sok kőtelki vett részt. A hagyomány szerint Kádár Mátyás, az akkori tanító Görgey Artúr seregében segédtisztként szolgált.

Az első világháborúban jelentős vérveszteséget szenvedett a falu férfi lakossága, mivel a bevonultak közül 104-en estek el, vagy nem tértek haza a hadifogságból.

Mind a Tanácsköztársaság bukását követő megtorlás, mind a román megszállás nagy károkat okozott és áldozatokat követelt a településen.

A második világháború idején Horváth Bálint tanító, mint tartalékos hadnagy, egy vasútépítő zászlóalj parancsnoka volt. 1944. októberében egységével együtt átállt a szovjet csapatok oldalára és az első magyar vasútépítő ezred, majd hadosztály kötelékében fejezte be a háborút. Kőtelket 1944. november 7-én foglalták el a szovjet csapatok. Az oroszok atrocitásainak több polgári személy áldozatul esett, sok férfit pedig a Szovjetunióba hurcoltak kényszermunkára, akik közül csak néhányan élték túl a fogságot.

Az 1950-es évek elején nagyszámú Budapestről kitelepített, osztályidegennek minősített család élt a településen.

Hunyadfalva Kötelek része volt, 1993-ban lett önálló község.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2011-ben a település lakosságának 76%-a magyar, 22%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság többsége, kb. 79,5%-a római katolikus. Kb. 3,5% református, kb. 0,5-0,5% pedig görög katolikus, illetve evangélikus vallású. Más egyházhoz vagy felekezethez kb. 0,5% tartozik. Nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 15,5%.[4]

Római katolikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Egri főegyházmegye (érsekség) Jász-Kun Főesperességének Jászapáti Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. A plébániatemplom titulusa: Szent István király. Filiaként hozzátartozik Hunyadfalva.

Református egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Délpesti Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló anyaegyházközség, csak szórvány.

Evangélikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Dél-Pest Megyei Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Szolnoki Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Természeti értékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Boros Imre Tájház
  • Iskolatörténeti kiállítás
  • Római katolikus (Szent István király-) templom: 1779-1782 között épült. Tornya 1803-ban készült.
  • Római katolikus plébánia: 1843-1844-ben épült.
  • Nepomuki Szent János szobra: A XVIII. században épült.
  • Kopjafa: 1991-ben készült, a település fennállásának 600. évfordulójára.
  • I-II. világháborús emlékmű.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kőtelek Fesztivál: minden év augusztusában rendezik meg.
  • Képzőművészeti alkotótábor és kiállítás
  • Terepjáró-találkozó
  • [www.keresz.hu/?q=node/289 Kérész fesztivál]
  • Roma nap

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kőtelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A 2011-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. [1]
  • Látnivalók Jász-Nagykun-Szolnok megyében - VendégVáró Útikönyvek
  • Magyarország MEgyei Kézikönyvei - Jász-Nagykun-Szolnok Megye Kézikönyve, CEBA Kiadó

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]