Kőtelek

Kőtelek címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Észak-Alföld

Megye

Jász-Nagykun-Szolnok

Kistérség 2012-ig

Szolnoki

Jogállás

község

Polgármester

Lovász Tibor (Független)^[1]

Irányítószám

5062

Körzethívószám

56

Népesség

Teljes népesség

1597 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

35,38 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

45,14 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Kőtelek

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 47° 20′ 9,60″, k. h. 20° 26′ 6,00″

Kőtelek

Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén

é. sz. 47° 20′ 9,60″, k. h. 20° 26′ 6,00″

Kőtelek weboldala

Kőtelek község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnoki kistérségében. A település elnyerte a Magyar Örökség Díjat.

Fekvése [szerkesztés]

Kőtelek a Tisza jobb partján, a megye középső-északi részén, Szolnoktól mintegy 30 km-re északkeletre fekszik. A szomszéd települések Nagykörű, Tiszasüly és Hunyadfalva, illetve a Tisza bal partján Tiszabő.

Megközelítése [szerkesztés]

Közúton a Szolnok - Tiszasüly közötti mellékúton érhető el.

A közúti tömegközlekedést a Jászkun Volán Zrt. autóbuszai látják el.

Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás Szolnokon van.

Önkormányzat [szerkesztés]

Név: Kőtelek Község Önkormányzata
Cím: 5062 Kőtelek, Szabadság út 1.
Tel.: 56/496-060
Fax.: 56/496-060
E-mail: polgarmester@kotelek.hu
Hivatalos honlap: www.kotelek.hu
Média: Kőteleki Hírmondó

Története [szerkesztés]

A szántáskor kiforgatott edénytöredékek a vonaldíszes kultúra emlékei, melyek bizonyítják, hogy a község jelenlegi területe már az őskorban lakott volt.

A település nevét a Keutelek alakban egy 1392-ből származó oklevél említi először. A név eredete tisztázatlan. Téves az a feltételezés, hogy a Kőtelek névalak a kői apátság nevéből származik.

Az 1400-as években a falu egyik fele a Kazy, másik fele a Kompolti család birtoka.

Kőtelek lakói 1544-től a töröknek is adóztak. Az 1550. évi török összeírás szerint 10 adóköteles házban 27 dézsmára kötelezett család élt, akik évente 2465 akcsét fizettek. A lakosság a török hódoltság korát megfogyatkozva, de helyben vészelte át.

A Rákóczi-szabadságharc emlékét egy helyi monda őrzi, mely szerint II. Rákóczi Ferenc megpihent a falu határában lévő nagy körtefa alatt. Az ellenség gyors támadása miatt azonban a kurucok a kincstár egy részét nem tudták magukkal vinni és azt a környéken elásták. Azóta sokan keresték a fejedelem kincseit, de hiába. A szájhagyomány szerint a község 1945 előtt használt pecsétjében látható nagy fa a körtefát ábrázolja.

A 19. század közepéig a Haller, Orczy, Sághy, majd a Baldácsy, Sztárai, Halasi, Almásy és Hellenbronth családok birtokolták a falut. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban sok kőtelki vett részt. A hagyomány szerint Kádár Mátyás, az akkori tanító Görgey Artúr seregében segédtisztként szolgált.

Az első világháborúban jelentős vérveszteséget szenvedett a falu férfi lakossága, mivel a bevonultak közül 104-en estek el, vagy nem tértek haza a hadifogságból.

Mind a Tanácsköztársaság bukását követő megtorlás, mind a román megszállás nagy károkat okozott és áldozatokat követelt a településen.

A második világháború idején Horváth Bálint tanító, mint tartalékos hadnagy, egy vasútépítő zászlóalj parancsnoka volt. 1944. októberében egységével együtt átállt a szovjet csapatok oldalára és az első magyar vasútépítő ezred, majd hadosztály kötelékében fejezte be a háborút. Kőtelket 1944. november 7-én foglalták el a szovjet csapatok. Az oroszok atrocitásainak több polgári személy áldozatul esett, sok férfit pedig a Szovjetunióba hurcoltak kényszermunkára, akik közül csak néhányan élték túl a fogságot.

Az 1950-es évek elején nagyszámú Budapestről kitelepített, osztályidegennek minősített család élt a településen.

Hunyadfalva Kötelek része volt, 1993-ban lett önálló község.

Népcsoportok [szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

Vallás [szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság többsége, kb. 79,5%-a római katolikus. Kb. 3,5% református, kb. 0,5-0,5% pedig görög katolikus, illetve evangélikus vallású. Más egyházhoz vagy felekezethez kb. 0,5% tartozik. Nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 15,5%.^[4]

Római katolikus egyház [szerkesztés]

Az Egri Főegyházmegye (érsekség) Jász-Kun Főesperességének Jászapáti Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. A plébániatemplom titulusa: Szent István király. Filiaként hozzátartozik Hunyadfalva.

Református egyház [szerkesztés]

A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Délpesti Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló anyaegyházközség, csak szórvány.

Evangélikus egyház [szerkesztés]

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Dél-Pest Megyei Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Szolnoki Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Természeti értékek [szerkesztés]

Tisza-part: A Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet része, amely Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozik.
Holt-Tisza
Tiszavirágzás
A község határában kiváló horgász- és vadászhelyek vannak.

Nevezetességei [szerkesztés]

Boros Imre Tájház
Iskolatörténeti kiállítás
Római katolikus (Szent István király-) templom: 1779-1782 között épült. Tornya 1803-ban készült.
Római katolikus plébánia: 1843-1844-ben épült.
Nepomuki Szent János szobra: A XVIII. században épült.
Kopjafa: 1991-ben készült, a település fennállásának 600. évfordulójára.
I-II. világháborús emlékmű.
Kőteleki Termál Strand