Kuncsorba

Kuncsorba címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Észak-Alföld

Megye

Jász-Nagykun-Szolnok

Kistérség 2012-ig

Törökszentmiklósi

Jogállás

község

Polgármester

Rédai János (MSZP)^[1]

Irányítószám

5412

Körzethívószám

56

Népesség

Teljes népesség

613 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

18,23 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

33,63 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Kuncsorba

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 47,124°, k. h. 20,554°

Kuncsorba

Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén

é. sz. 47,124°, k. h. 20,554°

Kuncsorba község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megye Törökszentmiklósi kistérségében.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Megközelítése
3 Önkormányzat
4 Története
- 4.1 Neve
- 4.2 Népcsoportok
5 Gazdasága
- 5.1 Mezőgazdaság
- 5.2 Ipar
6 Vallás
7 Nevezetességei
8 Testvértelepülés
9 Jegyzetek
10 Forrás
11 További információk

Fekvése [szerkesztés]

Az Alföldön, a megye délkeleti részén fekszik, a megyeszékhelytől kb. 35 km-re. Szomszédos települések: Kétpó, Mezőtúr, Túrkeve, Örményes.

Megközelítése [szerkesztés]

Közúton a Fegyvernek (4-es főút) - Örményes - Kuncsorba - 46-os főút közötti mellékúton, vagy Túrkeve felől szintén egy mellékúton érhető el.

A közúti tömegközlekedést a Jászkun Volán Zrt. járatai látják el.
Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás a MÁV 100-as számú, Budapest-Szolnok-Nyíregyháza közötti vonalán található Fegyvernek-Örményes állomás, kb. 9 km-re.

Önkormányzat [szerkesztés]

A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 5 főből áll.

Története [szerkesztés]

A területet 1240-ben a kunok kapták meg. 1261-ben az egri püspökség birtoka volt. 1395-ben Csorba János szállása, késöbb Csorbaszállás néven volt említve.

A török hódoltság idején a vidék többi településéhez hasonlóan elnéptelenedett és pusztává vált.

Kuncsorba község neve székely-magyar rovással.

1702-ben a Német Lovagrend birtokába került, 16 évvel később, 1718-ban Kunszentmárton vette árendába, nevét ekkor Kuncsorbai pusztaként említették.

1897-ben lett önálló település lett Kunszentmárton külterületéből, és a tiszai középjáráshoz csatolták.

Neve [szerkesztés]

Kuncsorba neve két részből tevődik össze. A kun- előtag a IV. Béla által 1240-ben a területre letelepített kunokra utal. A -csorba utótag pedig Csorba János nevére, akit az 1395-ös oklevél is említ, mint a terület birtokosát.

Népcsoportok [szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[3] A jellegzetesen alföldi területü tanyaközpontból mérnöki tervezéssel kialakított község. 1240-ben kunok kapták meg, tehát eredeti kun település. Csorbajánosszállása, késöbb Csorbaszállás néven ismert. 1718-tól már Kuncsorbai pusztaként említik.

Gazdasága [szerkesztés]

Mezőgazdaság [szerkesztés]

A község talaja agyagos, másodlagos szikesedésre hajlamos. Kuncsorba lakosai mindig földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. A településen egy sertéstelep is működik.

Ipar [szerkesztés]

Kuncsorbán sohasem volt jelentős ipari termelés. Jelenleg egy üzemben folyik takarmánytápok -és kiegészítők előállítása.

Vallás [szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság 41,7%-a református, 33,2%-a római katolikus vallású. 22,4% nem tartozik egyetlen egyházhoz, vagy felekezethez sem. 2,7% ismeretlen, vagy nem válaszolt.^[4]

Római katolikus egyház [szerkesztés]

Az Egri Főegyházmegye (érsekség) Jász-Kun Főesperességének Törökszentmiklósi Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. 1946-ban lett önálló plébánia, addig Törökszentmiklós filiája volt. Plébániatemplomának titulusa: Szent István király.

Református egyház [szerkesztés]

A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Nagykunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Önálló missziói egyházközség.

Evangélikus egyház [szerkesztés]

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Dél-Pest Megyei Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Szolnoki Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.