Kuncsorba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kuncsorba
Kuncsorba címere
Kuncsorba címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Jász-Nagykun-Szolnok
Járás Törökszentmiklósi
Kistérség Törökszentmiklósi
Jogállás község
Polgármester Rédai János (MSZP)[1]
Irányítószám 5412
Körzethívószám 56
Népesség
Teljes népesség 612 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 18,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 33,63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kuncsorba (Magyarország)
Kuncsorba
Kuncsorba
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 07′ 26″, k. h. 20° 33′ 14″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 26″, k. h. 20° 33′ 14″
Kuncsorba (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Kuncsorba
Kuncsorba
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén

Kuncsorba község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megye Törökszentmiklósi járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Alföldön, a megye délkeleti részén fekszik, a megyeszékhelytől kb. 35 km-re. Szomszédos települések: Kétpó, Mezőtúr, Túrkeve, Örményes.

Megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közúton a Fegyvernek (4-es főút) - Örményes - Kuncsorba - 46-os főút közötti mellékúton, vagy Túrkeve felől szintén egy mellékúton érhető el.A közúti tömegközlekedést a Jászkun Volán Zrt. járatai látják el. Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás a MÁV 100-as számú, Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony közötti vonalán található Fegyvernek-Örményes állomás, kb. 9 km-re.

Önkormányzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 5 főből áll.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A területet 1240-ben a kunok kapták meg. 1261-ben az egri püspökség birtoka volt. 1395-ben Csorba János szállása, később Csorbaszállás néven volt említve. A török hódoltság idején a vidék többi településéhez hasonlóan elnéptelenedett és pusztává vált.

Kuncsorba község neve székely-magyar rovással.

1702-ben a Német Lovagrend birtokába került, 16 évvel később, 1718-ban Kunszentmárton vette árendába, nevét ekkor Kuncsorbai pusztaként említették. 1897-ben lett önálló település lett Kunszentmárton külterületéből, és a tiszai közép járáshoz csatolták.

Neve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kuncsorba neve két részből tevődik össze. A kun- előtag a IV. Béla által 1240-ben a területre letelepített kunokra utal. A -csorba utótag pedig Csorba János nevére, akit az 1395-ös oklevél is említ, mint a terület birtokosát.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3] A jellegzetesen alföldi területű tanyaközpontból mérnöki tervezéssel kialakított község. 1240-ben kunok kapták meg, tehát eredeti kun település. Csorbajánosszállása, később Csorbaszállás néven ismert. 1718-tól már Kuncsorbai pusztaként említik.

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község talaja agyagos, másodlagos szikesedésre hajlamos. Kuncsorba lakosai mindig földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. A településen egy sertéstelep is működik.

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kuncsorbán sohasem volt jelentős ipari termelés. Jelenleg egy üzemben folyik takarmánytápok -és kiegészítők előállítása.

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság 41,7%-a református, 33,2%-a római katolikus vallású. 22,4% nem tartozik egyetlen egyházhoz, vagy felekezethez sem. 2,7% ismeretlen, vagy nem válaszolt.[4]

Római katolikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Egri főegyházmegye (érsekség) Jász-Kun Főesperességének Törökszentmiklósi Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. 1946-ban lett önálló plébánia, addig Törökszentmiklós filiája volt. Plébániatemplomának titulusa: Szent István király.

Református egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Nagykunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Önálló missziói egyházközség.

Evangélikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Dél-Pest Megyei Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Szolnoki Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus (Szent István király-) templom: 1939-ben épült.
  • Református templom: 1937-ben épült.
  • I-II. világháborús emlékmű.
  • Helytörténeti gyűjtemény.

Testvértelepülés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kuncsorba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. [1]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]