Újszász

Újszász
Az Orczy-kastély
Újszász címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Jász-Nagykun-Szolnok
Kistérség 2012-ig	Szolnoki
Jogállás	város
Polgármester	Molnár Péter (MSZP)
Irányítószám	5052
Körzethívószám	56
Népesség
Teljes népesség	6491 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	111,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	58,20 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Újszász Pozíció Magyarország térképén
Újszász Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
é. sz. 47,3°, k. h. 20,083°47.3, 20.083
Újszász weboldala

Újszász város az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnoki kistérségében.

Fekvése

Az Alföldön, a Nagykunság, a Jászság és a Tápióság határán fekszik, Jász-Nagykun-Szolnok megye nyugati, Pest megyével szomszédos határán. Határában ömlik bele a Tápió folyó a Zagyvába. A megyeszékhely, Szolnok kb. 13 km-re található. Szomszédos települések: Tápiógyörgye, Abony, Szászberek, Zagyvarékas, Szolnok.

Megközelíthetősége

Vasúti csomópont. A 82-es számú, Hatvan-Szolnok, a 86-os számú Vámosgyörk-Újszász-Szolnok, és a 120a számú Budapest-Újszász-Szolnok vasútvonalak elágazó állomása.

A település megközelíthető közúton Budapest felől a 4-es főúton Abonyig, onnan 10 km Jászapáti felé autózva; Szolnokról a 32-es főúton Jászberény irányában 18 km.

A közúti tömegközlekedést a Jászkun Volán Zrt. autóbuszai végzik.

Önkormányzat

• Cím: 5052 Újszász, Szabadság tér 1.
• Tel.: (56) 552-022
• Fax: (56) 552-102
• E-mail: ujszasz@pr.hu
• Hivatalos honlap: www.ujszasz.hu
• Hivatalos újság: Újszászi Híradó
• A településen 2010 előtt 5 ciklusban volt Cigány Kisebbségi Önkormányzat, melynek Rónavölgyi Sándor volt az elnöke.
• 2010-től a településen működik a Magyarországi Cigányok Európai Uniós Szövetségének Országos elnökségének központja, aminek melynek országos elnöke Rónavölgyi Sándor, aki 2011-től egyben Újszász város kisebbségi referense.

Története

Az Árpád-kori település a 14. században a Szász nevet viselte. Eredeti lakosai között német telepesek is voltak, aztán a 14.-15. században beköltöztek a jászok is.

A településnek már 1347-ben volt kőtemploma. Ekkor Zaaz néven szerepel.

Az Újszászi vezetéknevű családok a 15. században jelentek meg, mint a település jász szálláskapitányai.

A török hódoltság idején a budai vilajet budai szandzsákjának pesti náhijéjébe tartozott. A 16. század folyamán (talán a tizenöt éves háborúban) a település elpusztult, és lakatlanná vált, területét a nagykőrösiek használták.

Újszász földje mindig is jó termőnek számított, így határában uradalmi, gazdasági központok jöttek létre. Több birtokos család lakott itt, leghíresebb az Orczy família.

Már 1721-ben az Orczy család tulajdonába került Újszász puszta, de csak 100 év múlva költözött oda Orczy György azzal a szándékkal, hogy gazdálkodjék. 1744-ben telepítették újra a falut.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban is részt vettek a település lakói, kik közül többen is komáromi menlevéllel tértek haza - azaz a legvégső időpontig harcoltak. A szabadságharc bukása után Vörösmarty Mihály és sógora, Bajza József itt rejtőzött egy ideig Vörösmarty Jánosnál, aki az Orczy-birtokon dolgozott gazdatisztként.

Az első világháború során a 950 hadba vonultból 110-en haltak hősi halált.

1919-ben román csapatok szállták meg a települést, és hadifogoly-tábort létesítettek itt.

A második világháború idején, 1944 novemberében a Zagyvarékas térségében kezdett német páncélos ellentámadás következtében súlyos harcok alakultak ki a térségben. A szovjet csapatok november 11-én szabadították fel Újszászt.

1946-ig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye része volt, akkor csatolták Szolnok megyéhez.

Az 1997-ben városi rangot kapott település az utóbbi években egyre jobban fejlődik.

Népcsoportok

2001-ben a város lakosságának 85%-a magyar, 15%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Neve

A település neve valószínűleg újonnan települt szászokra utal (talán a tatárjárás után érkezett német telepesekre).

Vallás

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a város lakosságának többsége, kb. 69%-a római katolikus vallású. Református kb. 6,5%, evangélikus kb. 0,5%, görög katolikus pedig szintén kb. 0,5%. Más egyházhoz vagy felekezethez szintén kb. 0,5% tartozik. Ugyanakkor nem tartozik semmilyen egyházhoz vagy felekezethez, illetve nem válaszolt kb. 23%.

Római katolikus egyház

A Váci Egyházmegye (püspökség) Szolnoki Főesperességének Szolnoki Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: Szent István király. Filiaként hozzátartozik Szászberek római katolikus lakossága. Anyakönyveit 1787-től vezetik. 1807-ben kapta meg a plébániai rangot.

Református egyház

A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Délpesti Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik, mint önálló anyaegyházközség.

Görög katolikus egyház

A Szórvány Helynökség Budapesti Főesperességének Pesti Esperesi Kerületéhez tartozó Szolnoki Paróchiához tartozik, mint filia.

Evangélikus egyház

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Dél-Pest Megyei Egyházmegyéjének (esperesség) Szolnoki Evangélikus Egyházkerületéhez tartozik, mint szórvány.

Nevezetességei

• Orczy-kastély (Akácfa u.): 1830 körül épült, klasszicista stílusban. Építtetője Orczy György volt.
• Orczy-kastély (Abonyi út 1.): Az 1880-as évek végén épült, eklektikus stílusban. Építtetője Orczy Andor volt.
• Római katolikus (Szent István-) templom: 1807-ben épült, késő barokk stílusban. Mai neoromán formáját az 1885-ös átalakításkor kapta.
• Református harangláb: 1949-ben készült.
• Református templom: 1992-ben épült.
• Szent István mellszobra: 2000-ben készült.
• Kopjafa: A település hőseinek emlékére állították.
• Szent Vendel-szobor: 2006-ban faragták újra.

Sport

A település első sportegyesülete hivatalosan 1925-ben alakult meg, UTE (Újszászi Testedzők Egyesülete) néven. Később (1941-ben) az egyesület MOVE (Magyar Országos Véderő Egyesület) Újszászi Társadalmi és Sport Egyesület néven volt nyilvántartva. 1945-ben megalakult az UVSE, az Újszászi Vasutas Sportegyesület is, és idővel a MOVE beolvadt az UVSE-be. Az egyesület neve ettől kezdve hol Lokomotív, hol Törekvés volt. 1993-ban Újszászi Sportegyesület, majd 1998 óta Újszászi Városi Vasutas Sportegyesület néven szerepel.

A sportegyesület színei: fekete-fehér.

Labdarúgás

A labdarúgó-szakosztály a Jász-Nagykun-Szolnok megyei bajnokság I. osztályában szerepel.

Lábtoll-labda

A szakosztály (mind a női, mind a férfi ága) egyike az ország legerősebb egyesületének. Tagjai adják a magyar válogatott gerincét. Rengeteg nemzetközi és hazai sikerrel, éremmel, kupagyőzelemmel dicsekedhetnek.

Asztalitenisz

A szakosztály mind NB III Észak-Alföldi Régió "A" csoportjában, mind a Jász-Nagykun-Szolnok megyei bajnokságban szerepeltet csapatot.

Sakk

A szakosztály mind az OB II-ben, mind a Jász-Nagykun-Szolnok megyei bajnokságban szerepeltet csapatot.

Civil szervezetek

• Népi Díszítőművészeti Szakkör
• Fekete József Kertbarát Kör: 1977-ben alakult.
• Százszorszép Népdalkör: Eredetileg 1974-ben alakult. 1995-ben újjáalakult. 1998-ban és 2001-ben országos minősítésen ezüst fokozatot értek el, majd 2002-ben arany minősítést.
• Magyar Pékek Fejedelmi Rendje - Észak-Alföldi csoportjának vezetője: Csendesné Dolinay Margit.
• Mozgássérültek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesületének Újszászi Csoportja: 1999-ben jött létre.
• AE Klub
• 4H Egyesület

Jegyzetek

• Magyar nagylexikon XVII. (Szp–Ung). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 896. o. ISBN 963-9257-17-6
• Magyarország megyei kézikönyvei: Jász-Nagykun-Szolnok megye kézikönyve
• Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára II. (L–Zs). 4. bőv., jav. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1988. ISBN 963-05-4569-1

Külső hivatkozások

• A település honlapja
• Újszász térképe
• Újszász az utazom.com honlapján
• Légifotók Újszászról