Újszász

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Újszász
Újszász - Palace.jpg
Az Orczy-kastély
Újszász címere
Újszász címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Jász-Nagykun-Szolnok
Járás Szolnoki
Kistérség Szolnoki
Jogállás város
Polgármester Molnár Péter (MSZP)[1]
Irányítószám 5052
Körzethívószám 56
Népesség
Teljes népesség 6156 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 111,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 58,20 km²
Földrajzi nagytáj Alföld[3]
Földrajzi középtáj Közép-Tisza-vidék[3]
Földrajzi kistáj Jászság[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Újszász (Magyarország)
Újszász
Újszász
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 18′ 00″, k. h. 20° 04′ 59″Koordináták: é. sz. 47° 18′ 00″, k. h. 20° 04′ 59″
Újszász (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Újszász
Újszász
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Újszász weboldala

Újszász város az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnoki járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Alföldön, a Nagykunság, a Jászság és a Tápióság határán fekszik, Jász-Nagykun-Szolnok megye nyugati, Pest megyével szomszédos határán. Határában ömlik bele a Tápió folyó a Zagyvába. A megyeszékhely, Szolnok kb. 13 km-re található. Szomszédos települések: Tápiógyörgye, Abony, Szászberek, Zagyvarékas, Szolnok.

Megközelíthetősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vasúti csomópont. A 82-es számú, Hatvan-Szolnok, a 86-os számú Vámosgyörk-Újszász-Szolnok, és a 120a számú Budapest-Újszász-Szolnok vasútvonalak elágazó állomása.

A település megközelíthető közúton Budapest felől a 4-es főúton Abonyig, onnan 10 km Jászapáti felé autózva; Szolnokról a 32-es főúton Jászberény irányában 18 km.

A közúti tömegközlekedést a Jászkun Volán Zrt. autóbuszai végzik.

Önkormányzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Cím: 5052 Újszász, Szabadság tér 1.
  • Tel.: (56) 552-022
  • Fax: (56) 552-102
  • E-mail: ujszasz@pr.hu
  • Hivatalos honlap: www.ujszasz.hu
  • Hivatalos újság: Újszászi Híradó
  • A településen 2010 előtt 5 ciklusban volt Cigány Kisebbségi Önkormányzat, melynek Rónavölgyi Sándor volt az elnöke.
  • 2010-től a településen működik a Magyarországi Cigányok Európai Uniós Szövetségének Országos elnökségének központja, aminek melynek országos elnöke Rónavölgyi Sándor, aki 2011-től egyben Újszász város kisebbségi referense.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Árpád-kori település a 14. században a Szász nevet viselte. Eredeti lakosai között német telepesek is voltak, aztán a 14.-15. században beköltöztek a jászok is.

A településnek már 1347-ben volt kőtemploma. Ekkor Zaaz néven szerepel.

Az Újszászi vezetéknevű családok a 15. században jelentek meg, mint a település jász szálláskapitányai.

A török hódoltság idején a budai vilajet budai szandzsákjának pesti náhijéjébe tartozott. A 16. század folyamán (talán a tizenöt éves háborúban) a település elpusztult, és lakatlanná vált, területét a nagykőrösiek használták.

Újszász földje mindig is jó termőnek számított, így határában uradalmi, gazdasági központok jöttek létre. Több birtokos család lakott itt, leghíresebb az Orczy család.

Már 1721-ben az Orczy család tulajdonába került Újszász puszta, de csak 100 év múlva költözött oda Orczy György azzal a szándékkal, hogy gazdálkodjék. 1744-ben telepítették újra a falut.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban is részt vettek a település lakói, kik közül többen is komáromi menlevéllel tértek haza - azaz a legvégső időpontig harcoltak. A szabadságharc bukása után Vörösmarty Mihály és sógora, Bajza József itt rejtőzött egy ideig Vörösmarty Jánosnál, aki az Orczy-birtokon dolgozott gazdatisztként.

Az első világháború során a 950 hadba vonultból 110-en haltak hősi halált.

1919-ben román csapatok szállták meg a települést, és hadifogoly-tábort létesítettek itt.

A második világháború idején, 1944 novemberében a Zagyvarékas térségében kezdett német páncélos ellentámadás következtében súlyos harcok alakultak ki a térségben. A szovjet csapatok november 11-én szabadították fel Újszászt.

1946-ig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye része volt, akkor csatolták Szolnok megyéhez.

Az 1997-ben városi rangot kapott település az utóbbi években egyre jobban fejlődik.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a város lakosságának 85%-a magyar, 15%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Neve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település neve valószínűleg újonnan települt szászokra utal (talán a tatárjárás után érkezett német telepesekre).

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a város lakosságának többsége, kb. 69%-a római katolikus vallású. Református kb. 6,5%, evangélikus kb. 0,5%, görög katolikus pedig szintén kb. 0,5%. Más egyházhoz vagy felekezethez szintén kb. 0,5% tartozik. Ugyanakkor nem tartozik semmilyen egyházhoz vagy felekezethez, illetve nem válaszolt kb. 23%.[5]

Római katolikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Váci egyházmegye (püspökség) Szolnoki Főesperességének Szolnoki Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: Szent István király. Fíliaként hozzátartozik Szászberek római katolikus lakossága. Anyakönyveit 1787-től vezetik. 1807-ben kapta meg a plébániai rangot.

Református egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Délpesti Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik, mint önálló anyaegyházközség.

Görög katolikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szórvány Helynökség Budapesti Főesperességének Pesti Esperesi Kerületéhez tartozó Szolnoki Paróchiához tartozik, mint fília.

Evangélikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Dél-Pest Megyei Egyházmegyéjének (esperesség) Szolnoki Evangélikus Egyházkerületéhez tartozik, mint szórvány.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Orczy-kastély (Akácfa u.): 1830 körül épült, klasszicista stílusban. Építtetője Orczy György volt.
  • Orczy-kastély (Abonyi út 1.): Az 1880-as évek végén épült, eklektikus stílusban. Építtetője Orczy Andor volt.
  • Római katolikus (Szent István-) templom: 1807-ben épült, késő barokk stílusban. Mai neoromán formáját az 1885-ös átalakításkor kapta.
  • Református harangláb: 1949-ben készült.
  • Református templom: 1992-ben épült.
  • Szent István mellszobra: 2000-ben készült.
  • Kopjafa: A település hőseinek emlékére állították.
  • Szent Vendel-szobor: 2006-ban faragták újra.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település első sportegyesülete hivatalosan 1925-ben alakult meg, UTE (Újszászi Testedzők Egyesülete) néven. Később (1941-ben) az egyesület MOVE (Magyar Országos Véderő Egyesület) Újszászi Társadalmi és Sport Egyesület néven volt nyilvántartva. 1945-ben megalakult az UVSE, az Újszászi Vasutas Sportegyesület is, és idővel a MOVE beolvadt az UVSE-be. Az egyesület neve ettől kezdve hol Lokomotív, hol Törekvés volt. 1993-ban Újszászi Sportegyesület, majd 1998 óta Újszászi Városi Vasutas Sportegyesület néven szerepel.

A sportegyesület színei: fekete-fehér.

Labdarúgás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A labdarúgó-szakosztály a Jász-Nagykun-Szolnok megyei bajnokság I. osztályában szerepel.

Lábtoll-labda[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szakosztály (mind a női, mind a férfi ága) egyike az ország legerősebb egyesületének. Tagjai adják a magyar válogatott gerincét. Rengeteg nemzetközi és hazai sikerrel, éremmel, kupagyőzelemmel dicsekedhetnek.

Asztalitenisz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szakosztály mind NB III Észak-Alföldi Régió "A" csoportjában, mind a Jász-Nagykun-Szolnok megyei bajnokságban szerepeltet csapatot.

Sakk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szakosztály mind az OB II-ben, mind a Jász-Nagykun-Szolnok megyei bajnokságban szerepeltet csapatot.

Tollaslabda[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Civil szervezetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Népi Díszítőművészeti Szakkör
  • Fekete József Kertbarát Kör: 1977-ben alakult.
  • Százszorszép Népdalkör: Eredetileg 1974-ben alakult. 1995-ben újjáalakult. 1998-ban és 2001-ben országos minősítésen ezüst fokozatot értek el, majd 2002-ben arany minősítést.
  • Magyar Pékek Fejedelmi Rendje - Észak-Alföldi csoportjának vezetője: Csendesné Dolinay Margit.
  • Mozgássérültek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesületének Újszászi Csoportja: 1999-ben jött létre.
  • AE Klub
  • 4H Egyesület
  • Szabadság Horgász Egyesület: 1972-ben alakult.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Újszász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010) 
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. [1]
  • Magyar nagylexikon XVII. (Szp–Ung). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 896. o. ISBN 9639257176  
  • Magyarország megyei kézikönyvei: Jász-Nagykun-Szolnok megye kézikönyve
  • Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára II. (L–Zs). 4. bőv., jav. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1988. ISBN 963-05-4569-1

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]