Tiszaroff

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiszaroff
Tiszaroff légifotó.jpg
Tiszaroff légifotója
Tiszaroff címere
Tiszaroff címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Jász-Nagykun-Szolnok
Járás Kunhegyesi
Kistérség Tiszafüredi
Jogállás község
Polgármester Kamarás Zsolt[1]
Irányítószám 5234
Körzethívószám 56
Népesség
Teljes népesség 1571 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 30,94 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 52,49 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszaroff  (Magyarország)
Tiszaroff
Tiszaroff
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 23′ 49″, k. h. 20° 26′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 49″, k. h. 20° 26′ 20″
Tiszaroff  (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Tiszaroff
Tiszaroff
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Tiszaroff weboldala

Tiszaroff község Jász-Nagykun-Szolnok megye Kunhegyesi járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tisza bal partján fekszik.

Autóbusz összeköttetése van a közeli falvakkal és a közeli városokkal: Kunhegyessel és Törökszentmiklóssal.

A község éghajlata az Alföld középső térségének éghajlatához hasonlít, szélsőséges és szeszélyes. Kevés csapadék, nyári magas, téli alacsony hőmérséklet a jellemző.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község területén és környékén feltárt leletek azt bitonyítják, hogy a Tisza partján az emberek már az őskorban letelepedtek. A kőkorban és az azt követő rézkorban is éltek itt emberek. Az itt feltárt leletek a Nemzeti Múzeumban találhatók.

A nyelvi hagyományok és a népmondai elemek alapján úgy tartják a roffiak ma is, hogy a község határában lévő Ajtóshát és borshalom dombjain a hunok díszes bőrsátrai álltak hajdan, s Roff vezér után Attila is táborozott ezen a vidéken. Ennek hitelességét történelmi kutatás eredménye nem igazolta.

A Rákóczi-szabadságharc után 1711-ben 20 jobbágy és 6 zsellér lakja a területet. Ekkor kerül a falu egy része a Borbély família tulajdonába. Az 1780-as években már több földesura is van a falunak. Borbély Mihály 1757-ben a meglévő protestáns imaházhoz tornyot építtetett, majd 1762-ben a különálló s ma is meglévő kőtorony is felépült. Az 1840-es évekig rossz, járhatatlan földutak kötik össze a környező helységekkel.

A község 13,5 km hosszúságban a Tisza partján fekszik, ebből 2,5 km közvetlen belterület. A települést érintő szabályozás (átmetszés) 1854-55-ben készült el. Párhuzamosan folyt a gátépítés is. A belső település olyan magas parton fekszik, hogy a falut árvíz nem vitte el, de határa többször került víz alá.

A kiegyezés utáni évtized közigazgatási átszervezései jelentősen érintették Tiszaroff életét. 1872. május 11-én nagyközséggé alakult. Az 1876-os megyerendezés során kettévált Heves és Külső-Szolnok vármegye, Tiszaroff ennek déli részével az újonnan alakuló Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez került és 1908-ig (Törökszentmiklósra helyezéséig) e megye Tiszai közép járásának székhelye volt, és egy ideig adóhivatal is volt a településen.

Tiszaroff a népességi csúcsát 1900-ban érte el több mint 4000 fővel, lakossága azóta folyamatosan csökken, eltekintve az 1930-as és 40-es évektől.

1919-ben a Tanácsköztársaság kikiáltása után a községben is megalakult a Vörös Őrség. Leverése után volt parancsnokát elfogták és kivégezték.

1945 után a háborús veszteségekkel, de újra nekikezdett a község a munkának. 1948-ban gépállomás kezdte meg működését 24 dolgozóval és 9 géppel. Termelőszövetkezetek alakultak. Híres volt az 1906-1908 között létesült gőzmalom, melyet 1949-ben államosítottak. 1963 januárjától működött a Tiszaroff és Vidéke Körzeti FMSZ, melynek Tiszaroff volt a központja. 1961-ben új kultúrotthon létesült, melyben elhelyezést nyert a könyvtár is. A faluban bölcsőde, óvoda és 8 osztályos iskola működött. 1926-tól filmszínház is működött a községben. Mindig jelentős volt Tiszaroffon a sport, legjobb eredményt a röplabdások érték el, de a labdarúgó-, asztalitenisz- és kerékpár szakosztályok is jól, sikeresen működtek.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cseppentő Miklós : Tiszaroff Története

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tiszaroff az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tiszaroff a címadó helyszíne Lipták Gábor A tiszaroffi bujdosó című, s a balatonfüredi író Amiről a vizek beszélnek című novelláskötetében szereplő novellájának.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tiszaroff települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]