Tiszaroff
| Tiszaroff | |||
 |
|||
| Tiszaroff légifotója | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
| Kistérség | Tiszafüredi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Kamarás Zsolt[1] | ||
| Irányítószám | 5234 | ||
| Körzethívószám | 56 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1624 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 30,94 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 52,49 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Tiszaroff
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Tiszaroff
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
|
|||
| Tiszaroff weboldala | |||
Tiszaroff község Jász-Nagykun-Szolnok megye Tiszafüredi kistérségében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Tisza bal partján fekszik.
Autóbusz összeköttetése van a közeli falvakkal és a közeli városokkal: Kunhegyessel és Törökszentmiklóssal.
A község éghajlata az Alföld középső térségének éghajlatához hasonlít, szélsőséges és szeszélyes. Kevés csapadék, nyári magas, téli alacsony hőmérséklet a jellemző.
[szerkesztés] Története
A község területén és környékén feltárt leletek azt bitonyítják, hogy a Tisza partján az emberek már az őskorban letelepedtek. A kőkorban és az azt követő rézkorban is éltek itt emberek. Az itt feltárt leletek a Nemzeti Múzeumban találhatók.
A nyelvi hagyományok és a népmondai elemek alapján úgy tartják a roffiak ma is, hogy a község határában lévő Ajtóshát és borshalom dombjain a hunok díszes bőrsátrai álltak hajdan, s Roff vezér után Attila is táborozott ezen a vidéken. Ennek hitelességét történelmi kutatás eredménye nem igazolta.
A Rákóczi-szabadságharc után 1711-ben 20 jobbágy és 6 zsellér lakja a területet. Ekkor kerül a falu egy része a Borbély família tulajdonába. Az 1780-as években már több földesura is van a falunak. Borbély Mihály 1757-ben a meglévő protestáns imaházhoz tornyot építtetett, majd 1762-ben a különálló s ma is meglévő kőtorony is felépült. Az 1840-es évekig rossz, járhatatlan földutak kötik össze a környező helységekkel.
A község 13,5 km hosszúságban a Tisza partján fekszik, ebből 2,5 km közvetlen belterület. A települést érintő szabályozás (átmetszés) 1854-55-ben készült el. Párhuzamosan folyt a gátépítés is. A belső település olyan magas parton fekszik, hogy a falut árvíz nem vitte el, de határa többször került víz alá.
A kiegyezés utáni évtized közigazgatási átszervezései jelentősen érintették Tiszaroff életét. 1872. május 11-én nagyközséggé alakult. Az 1876-os megyerendezés során kettévált Heves és Külső-Szolnok vármegye, Tiszaroff ennek déli részével az újonnan alakuló Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez került és 1908-ig (Törökszentmiklósra helyezéséig) e megye Tiszai közép járásának székhelye volt, és egy ideig adóhivatal is volt a településen.
Tiszaroff a népességi csúcsát 1900-ban érte el több mint 4000 fővel, lakossága azóta folyamatosan csökken, eltekintve az 1930-as és 40-es évektől.
1919-ben a Tanácsköztársaság kikiáltása után a községben is megalakult a Vörös Őrség. Leverése után volt parancsnokát elfogták és kivégezték.
1945 után a háborús veszteségekkel, de újra nekikezdett a község a munkának. 1948-ban gépállomás kezdte meg működését 24 dolgozóval és 9 géppel. Termelőszövetkezetek alakultak. Híres volt az 1906-1908 között létesült gőzmalom, melyet 1949-ben államosítottak. 1963 januárjától működött a Tiszaroff és Vidéke Körzeti FMSZ, melynek Tiszaroff volt a központja. 1961-ben új kultúrotthon létesült, melyben elhelyezést nyert a könyvtár is. A faluban bölcsőde, óvoda és 8 osztályos iskola működött. 1926-tól filmszínház is működött a községben. Mindig jelentős volt Tiszaroffon a sport, legjobb eredményt a röplabdások érték el, de a labdarúgó-, asztalitenisz- és kerékpár szakosztályok is jól, sikeresen működtek.
[szerkesztés] Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
[szerkesztés] Forrás
Cseppentő Miklós : Tiszaroff Története
[szerkesztés] Nevezetességei
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||||
