Balatonfüred

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balatonfüred
Balatonfüred piros templom.JPG
A Krisztus Király-templom (helyi szóhasználatban vörös templom vagy piros templom)
Balatonfüred címere
Balatonfüred címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Balatonfüredi
Kistérség Balatonfüredi
Jogállás város
Polgármester Dr. Bóka István (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 8230
Körzethívószám 87
Népesség
Teljes népesség 13 313 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 288,50 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 46,45 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Balatonfüred  (Magyarország)
Balatonfüred
Balatonfüred
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 57′ 23″, k. h. 17° 53′ 21″Koordináták: é. sz. 46° 57′ 23″, k. h. 17° 53′ 21″
Balatonfüred  (Veszprém megye)
Balatonfüred
Balatonfüred
Pozíció Veszprém megye térképén

Balatonfüred város Veszprém megyében, a Balatonfüredi járás székhelye. „A Balaton északi partjának fővárosa”, a Balaton-part legrégebbi üdülőhelye. Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Magyarország hatodik legnépszerűbb települése. Ismertségét a Balaton közelsége mellett elsősorban szénsavas forrásainak és mediterrán jellegű klímájának köszönheti. Jelentős vitorláskikötő.

Területe ma három részből tevődik össze: a vasútvonal két oldalán húzódó őstelepülés, a gyógyforrások körül kialakult régi gyógyhely, valamint ennek két oldalához csatlakozóan a legújabb Füred üdülő/idegenforgalmi életét befogadó központok, szállók, kemping, üdülőtelep stb. térsége. Az egykori Balatonarács községet 1954-ben csatolták hozzá.

Fekvése, klímája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lankás dombok közt fekszik a Balaton északi partján. A városon halad át a 71-es főút, valamint a Budapestről Tapolcára vezető egyvágányú vasút is. A szomszédos községek Tihany, Aszófő, Balatonszőlős, Csopak, valamint az errefelé szokásos elnevezésű Öreg-hegy, továbbá a Tamás-, György- és Péter-hegyek határolják.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Füred térségét már az ősember is lakta. Első ismert lakói a rómaiak voltak, emléküket számos kiásott épületrom és síremlék jelzi. Füred nevével írásos emlékként először 1211-ben találkozunk, a Tihanyi Apátság egy birtokösszeírásában. Mai területén az Árpád-korban hét település állt, Füred és Arács mellett Kék, Magyaré, Papsoka, Siske. A város legrégebbi, a Kéki-patak partján épült, később elhagyott településrésze ma szőlőterület, maga a Kéki-forrás még működik.

1717-ben említik savanyúvizét, majd 1729-ben újra. 1722-ben vegyelemeztették és gyógyvízzé nyilvánították. Ezidőtájt már állt egy fa fürdőház, majd nemsokára egy kőház, kiadó szobákkal vendégek számára. Később kétemeletes új fürdőház is épült.

A református hitközség tagjainak anyakönyvezése 1724-ben indult, a római katolikusoké 1800-ban, az izraelitáké pedig 1863-ban.

15. századi templomrom

A város az 1800-as években, a reformkor idején indult fejlődésnek. A vendégek szórakozását a nyári időben fából készült színház szolgálta, 1831-ben pedig itt épült a Dunántúl első magyar nyelvű kőszínháza, melyet Kisfaludy Sándor alapított adományokból, apátsági és népi segítséggel.

Szentgyörgyi Horváth János rendezte 1825. július 26-án a füredi Horváth-házban az első Anna-bált lánya, Anna Krisztina tiszteletére. Az Anna-bál hagyománnyá vált, azóta minden évben megrendezik.

Széchenyi István kezdeményezésére innen indult el 1846-ban az első balatoni gőzhajó, a Kisfaludy. Füreden hajógyár is létesült. Főként a kiegyezés utáni időszakban kedvelt találkozóhelye lett a politikusoknak, művészeknek; ekkor kezdődött a település nagyobb fellendülése, feltöltötték a tó partját, kialakították a sétányt, magánvillák épültek, megépült a kórház déli szárnya. Jókai Mór itteni villájában írta Az arany ember című híres regényét, melynek egy része a Balatonnál játszódik. Az épület ma múzeum, ahol láthatjuk az író bútorait, személyes tárgyait.

1884-ben itt alakult meg az első magyar vitorlásegyesület, a Stefánia Yacht Club. Balatonfüred, mint nagyközség 1891-ben 1788 magyar lakossal rendelkezett, a faluban földmíves és vincellérképezdével összekötött szeretetház működött. A szőlőültetvények nagy részét a filoxéra elpusztította.[3]

A második világháború után, az 1960-as években indult újabb fejlődési szakasza. 1966-ban itt tartották a XXVII. FICC (Nemzetközi Camping Caravanning Club) Rallyt, erre épült 4000 személyes kempingje. 1971-ben Füredet Magyarország első gyógy- és üdülőhelyi városává nyilvánították. Balatonfüred 1987 óta „A szőlő és a bor nemzetközi városa”.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Füred név eredetileg a fürj madár nevének für, fűr alakjából származik és jelentése fürjes. A kezdetben a helyi savanyúvízforrásokra, majd magára a Balatonra települő fürdőkultúra és a településnek ebben betöltött kiemelkedő szerepe miatt a 19. századra a név átértelmeződött és fürdő értelmet kezdtek tulajdonítani neki. Ennek az átértelmezésnek eredménye lett aztán több mesterséges helynévadás, mint Biharfüred, Káptalanfüred, Lillafüred, Mátrafüred vagy Tátrafüred.[4]

Gazdaság és infrastruktúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Balatonfüred gazdasági alapjait, településalakító adottságait elsősorban gyógy- és üdülőhelyi, valamint ezek kiszolgálására létesült intézményei képezik. Emellett szőlőkultúrája borfeldolgozás, saját helyi ipara (hajógyár), üdülőhelyi és városi intézményhálózata teszi gazdaságilag több-lábon álló településsé. Fejlett kereskedelmi- és szolgáltató hálózata a kilencvenes évek magánosítása során igen sokoldalúvá alakult, s szolgáltatási színvonala is felzárkózóban van a kor követelményeihez. A város volt zártkerti területei fokozatosan javulók, színvonalban emelkednek, a belterület részévé asszimilálódnak.

Újra üzemben a „veterán” Jókai motoros hajó (2004)

A város infrastrukturális ellátottsága napjainkban, a települési önkormányzati rendszer adta autonómia talaján rohamosan fejlődik. Vezetékes földgáz-hálózata kiépült és fejlett a telekommunikációs hálózata is. Kereskedelmi hálózata nagy piaccal, áruházzal, bevásárló létesítményekkel bővül, 2010-ben a térség legnagyobb bevásárló központját nyitották meg a városban. A környező települések idegenforgalmi szervező-ellátó funkcióinak ellátásában részt vesz.

Füred vonzáskörzete Tihanyra és a tőle nyugatra levő parti településekre, valamint a Balaton-felvidék települészónájára terjed ki. A város jelentős arányú állandó népessége révén fejlett városi intézmény-rendszerrel rendelkezik, melyek körzeti- és térségi funkciókat is ellátnak (földhivatal, szolgáltató vállalatok, stb.).

A városban működő Állami Szívkórházban sok szívbeteg nyerte vissza egészségét, köztük a Nobel-díjas hindu költő, Rabindranáth Tagore.

Korábban a város legnagyobb munkáltatója a balatonfüredi hajógyár volt, ma inkább a szállodák és a szívkórház a jelentősebb foglalkoztatók. Három építőipari vállalatnak, két húsfeldolgozónak és két kamionfuvarozónak van itt telephelye. Új a város személyhajózási kikötőépülete és újjáépül a balatoni légi mentőszolgálat telephelye is. A városnak három strandja, egy kempingje és több vitorláskikötője van.

A Szívkórház

Közintézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Három általános iskolája (Radnóti Miklós, Bem József, Eötvös Loránd), egy gimnáziuma (Lóczy Lajos), egy szakközépiskolája (Széchényi Ferenc) és egy zeneiskolája van. Jelentős iskoláskorú népességgel és szép tanulmányi sikerekkel büszkélkedhet. Fél tucat kórus, zenekar és sportegyesület, helyi tévé, helytörténeti folyóirat és egy újságszerű havilap színesíti a város életét.

Van önálló piaca (vásárcsarnoka), szupermarketje (Penny Market, Aldi, Spar), 2010. áprilisban felépült első hipermarketje (Tesco), van szakorvosi rendelője, áruháza, művelődési otthona, egy labdarúgópályája és 2004 óta konferencia- és sportcentruma (benne mozival). A kempinggel szemben található az elhíresült görög falu, melyben jelenleg szórakoztató komplexum működik, mellette pedig az Annagora aquapark.

Füred nevezetes templomai a katolikus Vörös Templom (mely nevét a környéken jellegzetes, ma már nem bányászható vörös kőről kapta), a református Fehér Templom, valamint a Fürdőtelep közepén található Kerek Templom. Nemrég készült el az evangélikus templom, sőt HIT gyülekezeti háza is van (a volt MSZMP székház).

A városban található a körzet földhivatala is. A városnak igazából két magja van, a part melletti alsó város (Fürdőtelep) a mólóval a közepén, valamint a felső város a fehér és vörös templomokkal (a vörös templom helybéli vörös homokkőből épült, és nem vakolt, ezért vörös), üzletekkel, illetve hangulatos kis utcáival.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Balatonfüred két vasútállomással rendelkezik: Balatonarács és Balatonfüred. A vasútállomás előtti autóbuszállomásról távolsági autóbuszjáratok közlekednek a szomszédos üdülőhelyekre, illetve Nagyvázsonyba, Veszprémbe, Győrbe és Hévíz felé. A városban helyi autóbuszjáratok is közlekednek. A vasútállomáson taxiállomás is található, benzinkutak állnak a 71-es főút mentén a Marina Szállóval szemközt. Füred hajóállomása nagy forgalmat bonyolít, nyáron naponta több hajó indul Tihanyba, Siófokra, Balatonföldvárra és egyéb helyekre.[5]

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében 484 ezer vendégéjszakával (2012) Magyarország hatodik legnépszerűbb települése; legnagyobb küldőpiacai Németország (89 ezer), Hollandia (32 ezer) és Dánia (30 ezer).[6]

Vízforrásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Balaton-part közelében fakadó savanyúvízforrásokból már a 17. században tudtak. Szerepük csak akkor vált jelentőssé, amikor felmelegített vizüket gyógyfürdőzésre kezdték el használni és 1772-ben Füredet hivatalosan is gyógyfürdővé nyilvánították. A füredi víz ihlette Fejér Antal "A füredi savanyú viznek hasznárúl" című költeményét, amelyben így dicséri a forrást:

„Gyakor meritéssel viz nem veszti izit
Egy forma mértékben kút meg tartya vizit
Ha kit a' nyavalya Phlegtonra nem vit
Jőjjőn e' forráshoz, egésséget lel itt.”

Télen a városi ivóvíz egy jóízű édesvízforrásból, a Siskéből származik. A városban még számos foglalt és foglalatlan, főleg savanyúvíz-forrás található.

A Tagore-sétány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tagore-sétány

Rabindranáth Tagore 1926. november 1-jén érkezett a szanatóriumba, majd gyógyulásának örömére fát ültetett. E fa előtt 1956-ban egy indiai küldöttség felavatta Tagore bronzszobrát, és 1957-től a korábban Deák Ferencről elnevezett sétány is az ő nevét viseli. A fa mellé emléktáblát tettek, amelyen a költő ez alkalomra írt verse olvasható. Tagore példáját először indiai politikusok követték, s ezután néhány év alatt hagyománnyá vált, hogy az itt megfordult híres személyiségek fát ültetnek a parkban. Marx György fizikus kezdeményezésére a Nobel-díjasokkal folytatták a sort, őket különféle hírességek követték, napjainkban pedig magyar politikusok szaporítják az ültetett fák és emléktáblák számát. Fát ültetett itt többek között: Farkas Bertalan és űrhajóstársa, Valerij Kubaszov, Leonov, a Gandhik, Göncz Árpád, Benoit Mandelbrot, Wigner Jenő és több magyar Nobel-díjas.

Emellett szobra vagy mellszobra van itt Széchenyinek, Kisfaludy Károlynak, Deák Ferencnek, valamint Salvatore Quasimodo olasz költőnek, akinek a tiszteletére évente rendeznek költői versenyeket.

A sétány közepét augusztusban a Borhetek sátrai és padjai foglalják el, a sétányon pedig tűznyelők, utcai zenészek, köztük egy perui banda, élő szobrok, artisták és mozgó árusok hada található.

A balatonfüredi hajókikötő előtt látható Pásztor János 1937-ben készített, és 1941-ben felállított szobra, a Halász és a Révész. A legenda szerint, aki megsimogatja a halász és a révész csizmáját, egész biztos, hogy újra visszatér ebbe a szép kis városba. Nos, a csizmák szép fényesek….

A település 2009-ben a Virágos Magyarországért mozgalom (verseny) győztese lett.

hajók a kikötőben

Műemlékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Mihály templomrom (Papsoka) - 11.-12. század
  • Szent Margit templom alapjai (13. század) - ma Fekete Lovag étterem
  • Esterházy kúria - 1700 (?) - romos, ma a Szívkórház része
  • Szívkórház (Fürdőház, Erzsébet Szanatórium, Állami Kórház) - 1728 - a mai épületek 1836–1871 között épültek
  • Nagyvendéglő - 1748 - a mai, klasszicista épület 1802–1848 között épült - az épület része a Kurszalon (átadták 1879-ben), ahol az Anna-bálokat tartják, és a fedett sétány (a balatonfüredi Panteon) - ma Anna Grand Hotel
  • Pálóczi Horváth Ádám kastélya - 1787 - 1867-ben William Teasdale (a Lánchídnál végzett mérnöki munkát) építette át - ma Ferencsik János Zeneiskola
  • Széchenyi-kastély - 1792 - Építtette Széchényi Ferenc, eredetileg barokk stílusban, az 1871. évi átépítéskor eklektikus elemekkel alakították át - ma Kertészeti Szakközépiskola
  • Gombás kúria - 1785 (?) - copf stílusú - ma színvonalas hotel.
  • Horváth ház - 1799 - tervezője Lechner Mátyás - a Balaton vidékének legnagyobb, copf stílusú épülete. A ház falán elhelyezett tábla szerint a Szentgyörgyi Horváth család építtette 1796–98-ban. 1825-ben itt rendezték az első Anna-bált Szentgyörgyi Horváth „Anna” Krisztina tiszteletére. Ő ezen a bálon ismerkedett meg későbbi férjével, Kiss Ernővel, az aradi vértanúk egyikével. Megfordult a házban egyebek között:
Berzsenyi Dániel,
Garay János,
Vécsey Ernő,
Noszlopy Gáspár,
Vörösmarty Mihály,
Wesselényi Miklós,
Deák Ferenc.

A ház egyik tulajdonosa, Szentgyörgyi Horváth József a szabadságharc honvéd ezredese volt. Lakott itt Kossuth Lajos is, és innen írta a balatoni gőzhajózást, a környék fejlesztését sürgető fürdőleveleit. Az elhanyagolt, lerobban állapotú épületet 1960-ban a helyreállíttatta, 1961-ben a Mecseki Ércbányászati Vállalat üdülővé alakíttatta. Ma apartmanház.

  • A Kossuth Lajos-forrás ivócsarnoka - 1800 - klasszicista - átépítve 1853-ban
  • Berzsenyi-forrás
  • Református ("fehér") templom - 1830 - klasszicista és copf stílusban épült
  • a Magyar Játékszín hat megmaradt oszlopa a Kiserdőben - 1831 - a színház oszlopait az Ipoly Szálló építésekor, 1912-ben találták meg, kiserdei felállításuk 1958-ban történt.
  • Kerektemplom - 1846 - klasszicista; jobb oldali mellékoltárképe Vaszary János műve.
  • Jókai villa - (1870) - Jókai Mór nyaralója, eklektikus - ma Jókai emlékmúzeum
  • Blaha Villa - (1816) - Blaha Lujza egykori klasszicista nyaralója - ma étterem, hotel. A telket 1866-ban parcellázták, és Szűcs Lajosné 1867-ben építtette rá a házat. Tőle Csény Lajos vásárolta meg, és ő 1893-ban adta el Blaha Lujzának. A szép, klasszicista stílusú ház bejárója fölött a háromszögletű oromzat alatt a felirat: E ház volt a nemzet csalogányának legkedvesebb fészke. Fölötte, a háromszögben: Blaha Lujza nyaralója 1893–1916.

Az épület 2011-ben szálloda és étterem.

  • Dőry villa - 1869 - ma Astoria szálló
  • Parasztházak a Siske utcában
  • a Posta-házat 1816-ban építtette Fülöp József postamester. Ezután 1860-ig itt működött az 1812-ben engedélyezett postahivatal. Később „Terézia udvar” lett a neve. Az épületben jelenleg különböző szolgáltatók működnek.
  • A Hermina udvar műemlék jellegű, eklektikus stílusú épülete a Blaha Lujza utca 7-ben áll.

Egyéb látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Balatonfüredi panoráma 1880-ban

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díszpolgárok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A füredi móló látképe átépítés előtt a partról, háttérben a Tihanyi-félszigettel (2002)
  • Keresztury Dezső, író, költő, irodalomtörténész (1996)
  • Máthé János városi főkertész (1997)
  • Prof. dr. Horváth Mihály, orvos, az MTA tagja (2005)
  • Sava Babić (2003)
  • Gubicza Ferenc, agrármérnök, a Balatonfüred Városért Közalapítvány elnöke (2005)
  • 1982 Ferencsik János, karmester
  • 1986 Zákonyi Ferenc, idegenforgalmi szakíró, helytörténész
  • 1994 Schneider Ferenc, mérnök
  • 1997 Bányai Erzsébet festőművész
  • 2001 dr. Csizmazia Darab József szőlőnemesítő, borász
  • 2002 Horváth Ernő, karmester, iskolaigazgató
  • 2003 Rob Brandsma (Hollandia)
  • 2004 Theresia Trummet (Germering)
  • 2006 Balázs Árpád, zeneszerző
  • 2007 Polonyi Kornél
  • 2008 dr. Simon Károly, főmérnök, polgármester
  • 2009 Prof. Dr. Veress Gábor, orvos, a balatonfüredi Állami Szívkórház igazgató főorvosa

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt tevékenykedett 1785-től 17 évig Österreicher Manes József, Balatonfüred első fürdőorvosa;
  • Itt élt Lipták Gábor (1912-1985) író, kultúrtörténész, a Balaton-vidék helytörténeti és kultúrtörténeti hagyományainak egyik kiváló feldolgozója, akinek balatonfüredi otthona az 1950-es évektől a hazai irodalmi élet egyik legkedveltebb találkozóhelyeként, sőt az írók és művészek egy része számára hosszabb-rövidebb időre tartózkodási helyként is szolgált;
  • Itt élt és járt iskolába Ihász-Kovács Éva (1930-) költő, író, lapszerkesztő, a Magyar Kultúra Lovagja
  • Itt élt, alkotott Peremartoni Nagy Sándor vasdiplomás mérnök, szakíró

Balatonfüred az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Balatonfüred a helyszíne Örkény István A Sátán Füreden című novellájának.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Balatonfüred települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A Pallas nagy lexikona
  4. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I. (A–K). 4. bőv., jav. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1988. 150. o. ISBN 963-05-4568-3
  5. Balatonfüred Vendéglátóhely.hu
  6. Budapest, Hévíz és Hajdúszoboszló volt a legnépszerűbb (magyar nyelven). Turizmus Online, 2013. február 19. (Hozzáférés: 2014. január 10.)
  7. A Pajtás gőzhajó tragédiája (képriport) (magyar nyelven) (html). Simonné Zákonyi Tünde, 2012. július 26. (Hozzáférés: 2012. július 26.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lichtneckert: Lichtneckert András (szerk.): Balatonfüred és Balatonarács története. Veszprém: Balatonfüred Város Önkormányzata. 1999. ISBN 9637229124  
  • Ila B. – Kovacsics J.: VESZPRÉM MEGYE HELYTÖRTÉNETI LEXIKONA ( I. k. 1964.- II.k. 1988.) - Akadémiai K. Bp. 1964/1988. – (AK 289 k 6467) ill. ISBN 963 05 4590 X

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonfüred témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]