Österreicher Manes József
| Österreicher Manes József | |
| Született | Óbuda 1759. május 17. |
| Elhunyt | Bécs 1831. december 14. (72 évesen) |
Österreicher Manes József (németül Joseph Manes Österreicher, Óbuda, 1759.[1] május 17. – Bécs, 1831. december 14.)[2] orvosdoktor, kamarai főorvos, Balatonfüred első fürdőorvosa. Magyarországon az első olyan zsidó vallású orvos volt, aki II. József császár türelmi rendelete folytán 1782-ben megkapta a doktori képesítést. Az elektromos kezelés egyik bevezetője. Ő állította elő a Sal mirabilis nativus hungaricus nevű hashajtót, megindította a szódavízgyártást az orvostechnikai intézetben.
Életrajz [szerkesztés]
Óbudán született vagyontalan zsidó szülőktől. A zsidóknak az 1781-es türelmi rendelet kihirdetése előtt a tudományos pálya Magyarországon és Ausztriában zárva volt, ő mégis folytatta tanulmányait és a humaniórákat elvégezte. Miután szülei kívánsága szerint a kereskedő pályához nem volt hajlandósága, az orvosi pályára készült és azt 1780-ban bevégezte.
A türelmi pátens megjelenése után szigorlatot tehetett és 1782-ben orvosi oklevelet nyert. Időközben mint kórházorvos Óbudán működött. Innen meghívták Zalaegerszegre Zala megye főorvosának és miután a budai ásványvízekről írt orvosi disszertációjában a balatonfüredi ásványvízről is írt, 1785. szeptember 12. füredi fürdőorvossá is kinevezték. Ekkor Balatonfüredre költözött, melynek népszerűségéhez jelentősen hozzájárult.
Miután 17 évig működött ott, 1802-ben Bécsbe költözött, hol mint gyakorló orvos élt. Az élelmiszeripari cikkek hamisításának felismerésére készüléket talált fel, melyet Ferenc császárnak bemutatott, s ezért őt arany tubákos szelencével ajándékozta meg.
1818-ban a Magyarországon sűrűn előforduló glaubersóból sziksó készítésére gyártervezetet nyújtott be a kormányhoz. Később császári királyi kamarai főorvos lett és a nyakban hordozható polgári nagy arany-érmet kapta. Miután az a terve, hogy a császári királyi katonák ingyenes ellátására Balatonfüreden ház épüljön nem sikerült, 1823. augusztus 31-én 1620 ezüst frt alapítványt hozott létre, hogy a füredi gyógyhelyet használó katonák költségét fedezze.
1797-től fogva tagja volt a lipcsei gazdasági egyesületnek és a jenai természettani társaságnak.
Főbb művei [szerkesztés]
- Azon intézetről, mely a füredi savanyúvíznél a tehén himlő bé oltása eránt tétetett. M. Kurir, 1802. I. 41. sz.
- Analysis aquarum Budensium item aquae Sarisapiensis et acidulae Fürediensis, praemissa methodo professoris Winterl, cum tabellis Viennae. Bécs, 1781.
- Nachricht von den Bestandtheilen und Kräften des Füreder Sauerbrunnens. ib. 1792.
- Sal Mirabilis Nativus Hungaricus. ib. 1801.
- Az általam ujonnan találtatott termésszeti magyar csudálatos sóval (sal mirabilis nativus hungaricus) való hasznos élésről orvosi tapasztalások. 1801.
- Természeti csudálatos magyar sóval való hasznos orvosi tapasztalások. 1801. (Értekezés a sziksóról, melyet ő fedezett fel legelőször hazánkban)
Forrás [szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903. Online hozzáférés
- Magyar életrajzi lexikon
- Szabadváry Ferenc: A kémia magyarországi kezdeti tudományos megalapozása. A magyarországi kémia. Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Tudományok Osztálya, 2000. május 10.
- ↑ 1756. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái
- ↑ Május 17. – Oesterreicher Manes József – 1759. Jeles Napok. Neumann Kht., 2006. május 15. (Hozzáférés: 2010. február 20.)

