Anna-bál

Az első balatonfüredi Anna-bál emléktáblája

Az Anna-bál olyan bál („táncvigalom”), amelyet hagyományosan Anna napján (július 26.) szoktak rendezni magyarországi fürdőhelyeken. Az esemény egyben a fürdőévad első szakaszának végét jelenti.

A szokás Balatonfüredről terjedt el, bált rendezni ezen a néven csak a város önkormányzatának engedélyével lehet.

A füredi Anna-bál

A Szentgyörgyi Horváth Fülöp János rendezte 1825. július 26-án a füredi Horváth-házban az első Anna-bált lánya, Krisztina tiszteletére, aki 1805. július 15-én született Baján, öt keresztnevet is kapott, de ezek között nem volt az Anna. A hagyomány szerint Krisztina ezen a bálon ismerkedett meg későbbi férjével, Kiss Ernő huszár főhadnaggyal. A fürdőszezonban azonban több bált is rendeztek, ezek egyike volt csupán az Anna-napi bál, és egyáltalán nem tudjuk biztosan, hogy valóban 1825-ben lett volna az első, és az is csak feltételezés, hogy a fiatalok épp ezen a napon ismerkedtek volna meg. Esküvőjük 1826. május 18-án volt Répceszentgyörgyön, ám az ifjú feleség 1827. február 7-én Pesten elhunyt. Az özvegy férj később az altábornagyi rangig jutott, 1849-ben egyike volt az aradi vértanúknak. Mivel nem nősült újra, felesége az elterjedt hiedelemmel ellentétben 1849-ben nem mehetett el Aradra, hogy hazacsempéssze férje holttestét.

A 19. században ez a bál volt a legkedveltebb az arisztokraták körében és számos híresség vett részt rajta, mint Vörösmarty Mihály, Jókai Mór és Blaha Lujza is. Az Anna-bálokat több-kevesebb rendszerességgel tartották meg, de nem minden évben. 1862-ben választottak először bálkirálynőt Kozma Irma személyében.

1914 és 1954 között Füreden nem volt Anna-bál, 1954-től viszont már minden évben megtartották, az elsőt 1954. július 31-én. Zákonyi Ferenc, a Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal akkori vezetője kezdeményezésére újították fel az egykori bál hagyományát, és az elődök iránti tiszteletből számozzák úgy a bálokat, mintha minden évben megtartották volna. Ennek alapján a 2011. július 23-ai a 187. kellett volna legyen, hivatalosan mégis a 186. füredi Anna-bál néven rendezték meg. Az Anna-bál Szépét 1957 óta választják meg minden évben.

Anna-bál Szépei

Az 1950-es évektől kezdődően az Anna-bál Szépe címet adták annak a lánynak, akit a zsűri vagy a többi vendég a legszebbnek talált a bálban. Az első díj egy Viktoriánus stílusú váza és Erisz almája, a második díj egy Rotschild stílusú váza, a harmadik helyezett díja pedig egy Apponyi stílusú váza, valamennyi a Herendi Porcelánmanufaktúra felajánlásában. A győztes és udvarhölgyei a bál másnapján hintón körbekocsizzák Balatonfüredet. A kommunista éra alatt az 1980-as évek közepéig az Anna-bál Szépe választás volt az egyetlen országosan is ismert - bár nem hagyományos - szépségverseny, így a győztesek neve minden évben sajtónyilvánosságot kapott.

Év	Győztes	Település
1957	Farkas Éva	Budapest
1958	Pap Éva	Balatonfüred
1959	Zákonyi Tünde	Balatonfüred
1960	Farkas Márta	Budapest
1961	Prohászka Ágnes	Ózd
1962	Mamusich Márta	Budapest
1963	Radowszky Erika	Balatonfüred
1964	Kozmáné Varsányi Klára	Balatonfüred
1965	Moravek Márta	Budapest
1966	Édli Mária Magdolna	Balatonfüred
1967	Varga Júlia	Budapest
1968	Lantos Anette	San Francisco
1969	Rozmis Jolán	Budapest
1970	Nagy Mária	Balatonfüred
1971	Komjáthy Ágnes	Budapest
1972	Lantos Catherina	San Francisco
1973	Magyar Mária	Győr
1974	Balázs Erika	Balatonfüred
1975	Balla Zsuzsa	Balatonfüred
1976	Újváry Éva	Budapest
1977	Horváth Éva	Balatonfüred
1978	Annicka Sjöholm	Göteborg
1979	Kovács Erika	Budapest
1980	Galla Anna	Budapest
1981	Ruszina Mercedesz	Tátra-Lomnic
1982	Simon Mónika	Tatabánya
1983	Szőllőssy Panni	New Milford
1984	Rott Bernadett	Veszprém
1985	Botz Ivett	Budapest
1986	Halmi Krisztina	Budapest
1987	Pados Mónika	Budapest
1988	Szőllőssy Panni	New Milford
1989	Sashalmi Szilvia	Komárom
1990	Kakas Zsuzsa	Budapest
1991	Kováts Zsuzsa	Balatonfüred/New Jersey
1992	Nagy Judit	Budapest
1993	Mahelszky Marianna	Ajka
1994	Mahelszky Andrea	Ajka
1995	Hátszegi Melinda	Budapest
1996	Kelemen Szilvia	Balatonfüred
1997	Gergely Valéria	Baja
1998	Forsthoffer Ágnes	Balatonfüred
1999	Graffelner Katalin	Győr
2000	Magony Szilvia	Budapest
2001	Tóth Eszter	Budapest
2002	Csima Petra	Balatonfüred
2003	Horváth Martina	Balatonfüred
2004	Tóth Eszter	Keszthely
2005	Harmat Szilvia	Balatonfüred
2006	Apró Anna	Zalaegerszeg
2007	Tóth Katinka Anna	Siófok
2008	Csizmadia Aliz	Balatonfüred
2009	Farkas Viktória	Budapest
2010	Kocsis Korinna	Jákfa
2011	Frei Nikolett	Kiskőrös

Más településeken

Valamikor más fürdőhelyeken, például Leányfalun is rendeztek bálokat ezen a néven. A Déli Vasút megépülése (1861) után a Balaton társadalmi életének súlypontja fokozatosan áthelyeződött a déli partra. A két világháború között a Balaton mellett számos településen (Balatonalmádi, Csopak, Tihany, Siófok, Zamárdi, Balatonföldvár) tartottak Anna-bált a füredi mintájára – de Füreden nem.

A XX. század elejétől Miskolctapolca híres gyógyvizének köszönhetően az északkeleti régió pezsgő társasági életének központja volt. A bálozás ötlete 1923-ban az Anna Szálloda építésének apropóján született meg. Már a névadás is utalt arra, hogy az Anna-báloknak fontos szerepet szántak. A korabeli leírások szerint a tapolcai Anna-bált mindig tűzijáték vezette be, és fontos szerepe volt a történésekben a csónakázó tónak is. Ami akkor nagy szó volt, a város estétől másnap hajnalig biztosította a buszközlekedést Miskolc és Tapolca között. Az 1960-as évek végén, 1970-es évek elején megszűntek a bálok, 1990-ben pedig megszűnt, majd eltűnt az Anna Szálló is.

Forrás

• Elek Miklós. Az első füredi Anna-bál : Szentgyörgyi Horváth Krisztina legendája. Balatonfüred: Nők a Balatonért Egyesület. ISBN 9638661623 (2006) 
• Anna-bál hivatalos honlapja