Ajka

Templomdomb (Városi Múzeum, evangélikus és református templom)

Ajka címere

Közigazgatás

Ország

Régió

Megye

Kistérség

Rang

Polgármester

Schwartz Béla (MSZP)^[1]

Jegyző

Dr. Jáger László

Irányítószám

8400, 8447–8451

Körzethívószám

88

Népesség

Teljes népesség

29 131 fő (2011. január 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

309,51 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

95,05 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Ajka

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 47° 6′ 24.88″, k. h. 17° 33′ 49.97″

Ajka

Pozíció Veszprém megye térképén

é. sz. 47° 6′ 24.88″, k. h. 17° 33′ 49.97″

Ajka weboldala

Ez a szócikk a városról szól. Hasonló címmel lásd még: Ajka (keresztnév).

Ajka (németül Eickau) város Veszprém megyében, az Ajkai kistérségben.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Története
3 Nevezetességek, látnivalók
- 3.1 A városban látható képzőművészeti alkotások
4 Testvérvárosok
5 Képgaléria
6 Forrás
7 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

A város a Bakonyt északi és déli részre osztó törésvonal mentén, a Kisalföld keleti szélén – egy nyugat felé nyitott félmedencében, a Balatontól 40 km-re – terül el. Északon Magyarpolány, délen Öcs és Halimba, nyugaton Kolontár és Devecser, míg keleten Kislőd és Úrkút a szomszédos települések. A várost könnyű megközelíteni, hiszen északon a 8-as főút határolja, és átszeli az ún. 20-as vasútvonal (Székesfehérvár–Szombathely). A település emellett a térség autóbusz-közlekedésének a csomópontja, napi közel 200 járatpárral. Több kis patak folyik át a városon: a Torna- és a Csinger-patak a belterületen, míg a Széles víz, Csigere- és Polányi-patak a település határain. A városban mesterségesen létrehozott Csónakázó-tó található.

[szerkesztés] Története

A település környékén kőkorszaki leleteket is találtak, ami a kőkorszaki ember jelenlétét bizonyítja. i. e. 1000 körül kelták telepedtek le ezen a vidéken, elfoglalva az illírek földvárait. Ilyen földvárat fedezett fel Rómer Flóris, a Bakony jelentős kutatója, Töröktetőn, melyet Cservárnak neveztek el. A keltákat később rómaiak váltottak fel. A második századból előkerült egy olyan sírkő, melyet Publius Sextus Acurius Dexter és felesége Julia Prisca még életükben állíttattak maguknak. Még a rómaiak éltek itt, amikor megjelentek a hunok ezen a vidéken. Őket a keleti gótok, longobárdok, majd a 6. században az avarok követték. Később frankok és szlávok telepedtek le, velük találkoztak a honfoglaló magyarok. A 10. évszázadban Árpád fejedelem vezetésével elfoglalták a Dunántúlt, és megtelepedtek.

A falvakat, melyek későbbi összeolvadásából megalakult Ajka városa, mind a 11–13. század körül alapították. Ajka, Berénd, Bódé és Padrag személyek után kapták nevüket, míg Csékút, Gyepes, Rendek és Tósok földrajzi eredetű elnevezések. Ajka egy korábbi földbirtokos nemzetségről kapta a nevét, melyet a német Heiko névből származtatnak. Heiko egy német vitéz volt, aki Gizellával jött Magyarországra. A helység első írásos említése (Eyka) 1214-ből származik, de maga a település jóval korábbi. 1278-ban Ayka néven említik a települést, ekkor már templommal rendelkezett.

Az elkövetkezendő évszázadokban Ajka lassan fejlődött. Az igazi fejlődést a 19. század hozta meg. 1836-ban felfedezték a közeli Csingervölgyben a szénkészleteket. A készletekre egy pásztor talált rá, aki tüzet rakott a területen, ami aztán nem akart kialudni. A kutatásokat Puzdor Gyula, a terület birtokosa kezdte meg. A kitermelés 1869-ben kezdődött meg. Neumann Bernát a szénre és a vasútra alapozva üveggyárat alapított 1878-ban.

1937-ben Bródy Imre szabadalma alapján Ajka-Csingervölgyben épült fel a világ első kriptongyára , melynek épülete a mai napig látható.1933–34-ben épült a katolikus templom a város szívében. Később nagy mennyiségű bauxitot találtak, melynek nyomán timföldgyár és alumíniumkohó épült. Ezek kiszolgálására hozták létre az erőművet 1941–42-ben.

1950-ben hozzá csatolták Bódét (németül Wuding), majd 1959. november 1-jén Ajkát várossá nyilvánították és hozzá csatolták Tósokberénd (németül Duschigwehrend) községet is, beleértve az ezzel 1950-ben egyesített Tósokot is. Népessége 1960. január 1-jén már 15 ezer fő körül volt. Ekkor több üzem épült a városban, egyértelművé vált, hogy a település iparvárossá válik. 1972-ben már 32 üzem működött itt, a 70-es években kezdődött meg a belváros kialakítása is. Megépült a művelődési ház, a Zenit és a Horizont Áruházak, a Városháza és a Hotel Ajka, melyek a mai napig ékesítik a belvárost. 1971-ben Ajka járási székhely lett, ide költözött Devecserről a járási hivatalon kívül a bíróság és az ügyészség is. A rendőrség új székházát a Nirnsee-kastély helyére építették 1981-ben. 1977-ben Ajkarendeket és Bakonygyepest, majd 1984-ben a Csékút és Padrag egyesítésével 1961-ben létrejött Padragkutat is a városhoz csatolták.

1987-ben Ajka "emberarcú várost teremtő három évtizedes tevékenységért" elnyerte a Hild-érmet. A rendszerváltás azonban megroppantotta a város iparát. A új önkormányzatok az üzemet létesítését és szerkezetváltását segítik elő. A 90-es években létrehozták az Új Atlantisz Térségi Szövetséget, melynek célja Ajka és környékének újjáélesztése és a fejlődés beindítása. Ennek megfelelően a város ipari parkjában rendre jelennek meg az új befektetők. 2005-ben megkezdődött az Agóra-terv megvalósítása, mely a városközpont felújítását és átépítését irányozta elő. A város ettől kezdve már észrevehetően fejlődik, szerveződik.

[szerkesztés] Nevezetességek, látnivalók

Szent Borbála emlékmű Padragkúton a volt bányabejáratnál

Tósokberéndi római katolikus templom, melyben Vinzenz Fischer oltárképe látható, ahogy Szent István Máriának ajánlja a koronát.
Evangélikus templom a Templomdombon, épült 1786-89-ben.
Városliget, itt található a mesterségesen létrehozott Csónakázótó, melynek központi szigetén áll Fekete István bronz mellszobra, mely Borsos Miklós alkotása, emellett helyet kaptak az író állatregényeinek főhősei, Samu Katalin szobrai: Kele, Csí, Hú és Bogáncs, továbbá Bob, az agár, Cini, az egér, Vuk, a róka.
A Templomdombon található a Városi Múzeum és Fotógaléria, melyben állandó helytörténeti kiállítás, Borsos Miklós-emlékkiállítás, Fekete István-gyűjtemény és Molnár Gábor-emlékszoba kapott helyet. Ez a három gyűjtemény Gáspár János tevékenységének eredménye. A Fekete-gyűjteményt Gergő Zsuzsanna és Giay Frigyes közreműködésével hozta létre. A helytörténeti kiállítás megalkotása Giay Frigyes fáradhatatlan munkásságának eredménye. Itt tevékenykedik az 1987-ben alakult Fekete István Irodalmi Társaság (országos hatókörű), amelynek megalapítója Gáspár János. Továbbá itt működik a 2006-ban alapított Molnár Gábor Társaság, amelynek alapítója dr Tatai Zoltán nyugalmazott egyetemi docens.
Ajka Kristály (üveggyár)
Bányászati Múzeum, Őslény- és kőzettár; Parkerdő

[szerkesztés] A városban látható képzőművészeti alkotások

Bányász emlékmű, Szt. Borbála szoborral Padragkúton
Borsos Miklós: Flóra - a városközpontban
Borsos Miklós: A világegyetem – a városközpontban
Borsos Miklós: Fekete István portré
Illés Gyula: Az éj királynője
Konyorcsik János: A villám
Konyorcsik János: Emlékmű
Marton László: Bányászok
Marton László: Üvegfúvók
Marton László: Vízköpő (Négy évszak)
Ráthonyi József: A városépítő
Rieger Tibor: Vízköpő
Szentirmay Zoltán: A Bakony állatvilága
Szent Borbála-szobor a városközpontban
Tóth Júlia: A kígyóölő
Tóth Vali: Az olvasó nő

[szerkesztés] Testvérvárosok

[szerkesztés] Képgaléria

[1] > [2] > [3] > [4] > [5] > [6] > [7] > [8] > [9] > [10] > [11] > [12] > [13] > [14] > [15] > [16] > [17]

[szerkesztés] Forrás

↑ Ajka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 19.)
↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2011. augusztus 25.)
↑ Ajka testvérvárosai, ajka.hu (Hozzáférés:2010. november 22.)