Úszó-világbajnokság

Úszó-világbajnokság (FINA World Aquatics Championships)
Adatok
Sportág	Úszás
Kontinens	Nemzetközi (FINA)
Időpont	kétévente (páratlan években)
Alapítva	1973
Honlap	fina.org

Úszó-világbajnokságot 1973 óta rendeznek. A világbajnokság keretein belül nem csak úszó versenyszámokban avatnak bajnokot, hanem szinkronúszó, műugró, nyílt vízi (hosszútávú) úszás számokban is, és az eseménnyel együtt kerül sor a vízilabda-világbajnokságra.
Hivatalos nevén az eseményt "úszó-, hosszútávúszó-, műugró-, szinkronúszó- és vízilabda-világbajnokság"-nak nevezik. Összefoglaló néven „vizes világbajnokság”-nak is szokták nevezni. Az angol elnevezése "FINA World Aquatics Championship".

Következő világbajnokságok helyszínei

A 15. úszó-világbajnokság helyszínéről 2009. július 18-án döntött a Nemzetközi Úszószövetség. Ennek értelmében Dubaj kapta meg a 2013-as úszó-világbajnokság rendezési jogát. Dubaj azonban 2010. május 15-én visszalépett a rendezéstől anyagi okokra hivatkozva. 2010. szeptember 26-án a FINA úgy döntött, hogy a spanyolországi Barcelona rendezheti a 2013-as vb-t.

2011. július 15-én döntött a Nemzetközi Úszószövetség a 2015-ös és 2017-es világbajnokság helyszínéről. 2015-ben az oroszországi Kazány, 2017-ben pedig a mexikói Guadalajara rendezheti az eseményt.

Helyszínek

Az első világbajnokságot Belgrádban rendezték. Ezt követően felváltva Dél-Amerikában és Európában 1986-ig. A 1990-es években Perth rövid időn belül két alkalommal is megrendezhette a világbajnokságot, 1991-ben és 1998-ban. 2001-ben először került sor Ázsiában a vb-re, Japánban Fukuoka adott otthont az eseménynek. Ettől az évtől kezdődően mindig a páratlan esztendőkben rendezik meg az úszó-világbajnokságot. 2005-ben Észak-Amerikában először Montréal rendezhetett vb-t.

Év	Helyszín	Nemzetek / Sportolók száma	Versenyszámok
			férfi / női	férfi / női	férfi / női	női	férfi / női	Összesen
2017	Guadalajara, Mexikó
2015	Kazány, Oroszország
2013	Barcelona, Spanyolország
2011	Sanghaj, Kína	181 / 2220	20 / 20	3 / 3 +1 csapat	5 / 5	7	1 / 1	66
2009	Róma, Olaszország	185 / 2556	20 / 20	3 / 3	5 / 5	7	1 / 1	65
2007	Melbourne, Ausztrália	167 / 2158	20 / 20	3 / 3	5 / 5	7	1 / 1	65
2005	Montréal, Kanada	144 / 1784	20 / 20	3 / 3	5 / 5	4	1 / 1	62
2003	Barcelona, Spanyolország	157 / 2015	20 / 20	3 / 3	5 / 5	4	1 / 1	62
2001	Fukuoka, Japán	134 / 1498	20 / 20	3 / 3	5 / 5	3	1 / 1	61
1998	Perth, Ausztrália	121 / 1371	16 / 16	2 / 2	5 / 5	3	1 / 1	51
1994	Róma, Olaszország	102 / 1400	16 / 16	1 / 1	3 / 3	3	1 / 1	45
1991	Perth, Ausztrália	60 / 1142	16 / 16	1 / 1	3 / 3	3	1 / 1	45
1986	Madrid, Spanyolország	34 / 1119	16 / 16	1 / 1	2 / 2	3	1 / 1	41
1982	Guayaquil, Ecuador	52 / 848	15 / 14	1 / 1	2 / 2	3	1 / -	37
1978	Berlin, NDK	49 / 828	15 / 14	1 / 1	2 / 2	3	1 / -	37
1975	Cali, Kolumbia	39 / 682	15 / 14	1 / 1	2 / 2	3	1 / -	37
1973	Belgrád, Jugoszlávia	47 / 686	15 / 14	1 / 1	2 / 2	3	1 / -	37

Versenyszámok

Az első világbajnokságon 37 versenyszámban hirdettek győztes. A programban volt 15 férfi és 14 női úszószám, a 3 m-es, és a 10 m-es férfi és női műugrás, a hölgyek részére 3 szinkronúszó szám, illetve a férfi vízilabdatorna. 1986-ig a program nem változott.
1986-ban bővültek a versenyszámok. Úszásban a nőknél bekerült a programba a 4x200 m-es gyorsváltó úszás, valamint a férfiaknál és a nőknél is egyarányt új versenyszámként az 50 m-es gyorsúszás. Ezen a VB-n rendeztek először a nőknek is vízilabdatornát. A következő világbajnokságon, 1991-ben is új versenyeket rendeztek: a műugró számokban a férfi és a női 1 m-es műugrást, illetve a 25 km-es hosszútávúszásban is győztest hirdettek egyaránt a férfiaknál és a nőknél is. 1998-ban a hosszútávúszásban egy rövidebb, 5 km-es távot is felvettek a versenyszámok közé. Ezen a világbajnokság került a programba a látványos szinkronugrás is, a férfiaknál és a nőknél is a 3 m-es és a 10 m-es szinkronugrásban is bajnokot avattak. 2001-ben úszásban a versenyszámok közé került - a gyorsúszás mellett - a másik három úszásnemben is az 50 m-es táv , illetve a férfiaknál a 800 m-es, a nőknél az 1500 m-es gyorsúszás is. A 2003-as világbajnokságon 62 versenyszám volt, a szinkronúszásban a kombinációs kűr verseny került a programba. 2007-ben a szinkronúszó számokban történtek változások. Az addig egyéni, páros és csapat versenyeket felváltotta mindhárom számban a rövid program, illetve a szabad program. Így szinkronúszásban már 7 versenyszám van.

Úszás

Versenyszám	férfiaknak ebben az évben rendezték először	nőknek ebben az évben rendezték először
50 m-es gyorsúszás	1986	1986
100 m-es gyorsúszás	1973	1973
200 m-es gyorsúszás	1973	1973
400 m-es gyorsúszás	1973	1973
800 m-es gyorsúszás	2001	1973
1500 m-es gyorsúszás	1973	2001
50 m-es hátúszás	2001	2001
100 m-es hátúszás	1973	1973
200 m-es hátúszás	1973	1973
50 m-es mellúszás	2001	2001
100 m-es mellúszás	1973	1973
200 m-es mellúszás	1973	1973
50 m-es pillangóúszás	2001	2001
100 m-es pillangóúszás	1973	1973
200 m-es pillangóúszás	1973	1973
50 m-es pillangóúszás	2001	2001
200 m-es vegyes úszás	1973	1973
400 m-es vegyes úszás	1973	1973
4x100 m-es váltó gyorsúszás	1973	1973
4x200 m-es váltó gyorsúszás	1973	1986
4x100 m-es váltó vegyes úszás	1973	1973

Hosszútávúszás

Versenyszám	férfiaknak ebben az évben rendezték először	nőknek ebben az évben rendezték először
5 km-es hosszútávúszás	1998	1998
10 km-es hosszútávúszás	2001	2001
25 km-es hosszútávúszás	1991	1991

Műugrás

Versenyszám	férfiaknak ebben az évben rendezték először	nőknek ebben az évben rendezték először
1 m-es műugrás	1991	1991
3 m-es műugrás	1973	1973
10 m-es toronyugrás	1973	1973
3 m-es szinkronugrás	1998	1998
10 m-es szinkronugrás	1998	1998

Szinkronúszás

Versenyszám	Ezekben az években rendezték
egyéni	1973 - 2005
páros	1973 - 2005
csapat	1973 - 2005
egyéni rövid program	2007 óta
páros rövid program	2007 óta
csapat rövid program	2007 óta
egyéni szabad program	2007 óta
páros szabad program	2007 óta
csapat szabad program	2007 óta
kombinációs kűr	2003 óta

Vízilabda

Férfi vízilabda-világbajnokságot a legtöbb úszószámmal együtt 1973 óta rendeznek. A kezdetek óta 16 csapat vesz részt a tornán, az 1986-os vb-n azonban csak 15 válogatott szerepelt. Női vízilabda-világbajnokságra 1986 óta kerül sor. Az első tornán 9 csapat vett részt, 1994-ben már 12, 2003 óta pedig 16 válogatott küzd a világbajnoki címért.

Magyar szereplés a világbajnokságokon

Magyarország az eddigi világbajnokságokat tekintve az 1991-es világbajnokságon volt a legeredményesebb. Darnyi Tamás 2 aranyat és 1 bronzérmet, Egerszegi Krisztina 2 aranyat, Rózsa Norbert 1 arany és 1 ezüstérmet, Szabó Tünde 1 ezüstérmet, és a férfi vízilabda-válogatott bronzérmet nyert. Az eredményességet mutatja az éremtáblázaton elfoglalt harmadik helyezés, a magyar csapatot mindössze az Egyesült Államok és Kína tudta megelőzni.

Magyarország a legtöbb érmet az 1994-es, római világbajnokságon szerezte.

Év	Helyezés az éremtáblázaton	1 Arany	2 Ezüst	3 Bronz	Összesen
2011	14.	1	0	4	5
2009	9.	2	1	3	6
2007	20.	0	1	1	2
2005	8.	2	2	1	5
2003	12.	1	4	1	6
2001	14.	1	1	1	3
1998	10.	1	1	2	4
1994	5.	3	3	4	10
1991	3.	5	2	2	9
1986	5.	3	0	0	3
1982	8.	0	2	0	2
1978	9.	0	1	2	3
1975	3.	3	1	0	4
1973	4.	2	1	1	4
Összesen:		24	20	22	66

Források

• FINA Eredmények - úszás
• FINA Eredmények - műugrás
• FINA Eredmények - vízilabda
• FINA Eredmények - szinkronúszás
• FINA Eredmények - hosszútávúszás
• VB-történet

További információk

• A Nemzetközi Úszószövetség honlapja

Kapcsolódó szócikkek

• Úszóvilágbajnokok listája
• Vízilabda-világbajnokság
• Rövid pályás úszó-világbajnokság
• Úszó-Európa-bajnokság
• Rövid pályás úszó-Európa-bajnokság