Úszó-világbajnokság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Úszó-világbajnokság
(FINA World Aquatics Championships)
Adatok
Sportág Úszás
Kontinens Nemzetközi (FINA)
Időpont kétévente (páratlan években)
Alapítva 1973

Honlap fina.org

Az úszó-világbajnokság a Nemzetközi Úszószövetség szervezésében, minden páratlan évben, kétévente megrendezésre kerülő nemzetközi úszóverseny.

Az első úszó-vb-t 1973-ban rendezték. A világbajnokság keretein belül nem csak úszó versenyszámokban avatnak bajnokot, hanem szinkronúszó, műugró, nyílt vízi (hosszútávú) úszás számokban is, és az eseménnyel azonos városban rendezik a vízilabda-világbajnokságot is.

Hivatalos nevén az eseményt "úszó-, hosszútávúszó-, műugró-, szinkronúszó- és vízilabda-világbajnokság"-nak nevezik. Összefoglaló néven „vizes világbajnokság”-nak is szokták nevezni. Az angol elnevezése "FINA World Aquatics Championship".

Következő világbajnokságok helyszínei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 15. úszó-világbajnokság helyszínéről 2009. július 18-án döntött a Nemzetközi Úszószövetség. Ennek értelmében Dubaj kapta meg a 2013-as úszó-világbajnokság rendezési jogát.[1] Dubaj azonban 2010. május 15-én visszalépett a rendezéstől anyagi okokra hivatkozva.[2] 2010. szeptember 26-án a FINA úgy döntött, hogy a spanyolországi Barcelona rendezheti a 2013-as vb-t.[3][4]

2011. július 15-én döntött a Nemzetközi Úszószövetség a 2015-ös és 2017-es világbajnokság helyszínéről. 2015-ben az oroszországi Kazány, 2017-ben pedig a mexikói Guadalajara rendezheti az eseményt.[5] 2013. július 19-én a FINA a 2019-es vb rendezési jogát a dél-koreai Kvangdzsunak ítélte, 2021-ben pedig Budapest rendezi a vizes világbajnokságot.[6]

Helyszínek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első világbajnokságot Belgrádban rendezték. Ezt követően felváltva Dél-Amerikában és Európában 1986-ig. A 1990-es években Perth rövid időn belül két alkalommal is megrendezhette a világbajnokságot, 1991-ben és 1998-ban. 2001-ben először került sor Ázsiában a vb-re, Japánban Fukuoka adott otthont az eseménynek. Ettől az évtől kezdődően mindig a páratlan esztendőkben rendezik meg az úszó-világbajnokságot. 2005-ben Észak-Amerikában először Montréal rendezhetett vb-t.

Év Város Ország Nemzetek / Sportolók száma Versenyszámok
1973 Belgrád Jugoszlávia 47 / 686 37
1975 Cali Kolumbia 39 / 682 37
1978 Berlin NSZK 49 / 828 37
1982 Guayaquil Ecuador 52 / 848 37
1986 Madrid Spanyolország 34 / 1119 41
1991 Perth Ausztrália 60 / 1142 45
1994 Róma Olaszország 102 / 1400 45
1998 Perth Ausztrália 121 / 1371 51
2001 Fukuoka Japán 134 / 1498 61
2003 Barcelona Spanyolország 157 / 2015 62
2005 Montréal Kanada 144 / 1784 62
2007 Melbourne Ausztrália 167 / 2158 65
2009 Róma Olaszország 185 / 2556 65
2011 Sanghaj Kína 181 / 2220 66
2013 Barcelona Spanyolország 181 / 2293 68
2015 Kazán Oroszország
2017 Guadalajara Mexikó
2019 Kvangdzsu Dél-Korea
2021 Budapest Magyarország
2023 London Nagy-Britannia

Versenyszámok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első világbajnokságon 37 versenyszámban hirdettek győztes. A programban volt 15 férfi és 14 női úszószám, a 3 m-es, és a 10 m-es férfi és női műugrás, a hölgyek részére 3 szinkronúszó szám, illetve a férfi vízilabdatorna. 1986-ig a program nem változott.

1986-ban bővültek a versenyszámok. Úszásban a nőknél bekerült a programba a 4x200 m-es gyorsváltó úszás, valamint a férfiaknál és a nőknél is egyarányt új versenyszámként az 50 m-es gyorsúszás. Ezen a vb-n rendeztek először a nőknek is vízilabdatornát. A következő világbajnokságon, 1991-ben is új versenyeket rendeztek: a műugró számokban a férfi és a női 1 m-es műugrást, illetve a 25 km-es hosszútávúszásban is győztest hirdettek egyaránt a férfiaknál és a nőknél is. 1998-ban a hosszútávúszásban egy rövidebb, 5 km-es távot is felvettek a versenyszámok közé. Ezen a világbajnokság került a programba a látványos szinkronugrás is, a férfiaknál és a nőknél is a 3 m-es és a 10 m-es szinkronugrásban is bajnokot avattak.

2001-ben úszásban a versenyszámok közé került a gyorsúszás mellett a másik három úszásnemben is az 50 m-es táv, illetve a férfiaknál a 800 m-es, a nőknél az 1500 m-es gyorsúszás is. A 2003-as világbajnokságon 62 versenyszám volt, a szinkronúszásban a kombinációs kűr verseny került a programba. 2007-ben a szinkronúszó számokban történtek változások. Az addig egyéni, páros és csapat versenyeket felváltotta mindhárom számban a rövid program, illetve a szabad program. Így szinkronúszásban már 7 versenyszám van. 2013-ban a műugrás programjába került a szupertoronyugrás, a férfiak 27 méterről, a nők 20 méterről ugranak.[7]

Úszás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Versenyszám férfiaknak
ebben az évben rendezték először
nőknek
ebben az évben rendezték először
50 m-es gyorsúszás 1986 1986
100 m-es gyorsúszás 1973 1973
200 m-es gyorsúszás 1973 1973
400 m-es gyorsúszás 1973 1973
800 m-es gyorsúszás 2001 1973
1500 m-es gyorsúszás 1973 2001
50 m-es hátúszás 2001 2001
100 m-es hátúszás 1973 1973
200 m-es hátúszás 1973 1973
50 m-es mellúszás 2001 2001
100 m-es mellúszás 1973 1973
200 m-es mellúszás 1973 1973
50 m-es pillangóúszás 2001 2001
100 m-es pillangóúszás 1973 1973
200 m-es pillangóúszás 1973 1973
50 m-es pillangóúszás 2001 2001
200 m-es vegyes úszás 1973 1973
400 m-es vegyes úszás 1973 1973
4x100 m-es váltó gyorsúszás 1973 1973
4x200 m-es váltó gyorsúszás 1973 1986
4x100 m-es váltó vegyes úszás 1973 1973

Hosszútávúszás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Versenyszám férfiaknak
ebben az évben rendezték először
nőknek
ebben az évben rendezték először
5 km-es hosszútávúszás 1998 1998
10 km-es hosszútávúszás 2001 2001
25 km-es hosszútávúszás 1991 1991

Műugrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Versenyszám férfiaknak
ebben az évben rendezték először
nőknek
ebben az évben rendezték először
1 m-es műugrás 1991 1991
3 m-es műugrás 1973 1973
10 m-es toronyugrás 1973 1973
3 m-es szinkronugrás 1998 1998
10 m-es szinkronugrás 1998 1998
szupertoronyugrás 2013 2013

Szinkronúszás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Versenyszám Ezekben az években rendezték
egyéni 1973–2005
páros 1973–2005
csapat 1973–2005
egyéni rövid program 2007 óta
páros rövid program 2007 óta
csapat rövid program 2007 óta
egyéni szabad program 2007 óta
páros szabad program 2007 óta
csapat szabad program 2007 óta
kombinációs kűr 2003 óta

Vízilabda[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Férfi vízilabda-világbajnokságot a legtöbb úszószámmal együtt 1973 óta rendeznek. A kezdetek óta 16 csapat vesz részt a tornán, az 1986-os vb-n azonban csak 15 válogatott szerepelt. Női vízilabda-világbajnokságra 1986 óta kerül sor. Az első tornán 9 csapat vett részt, 1994-ben már 12, 2003 óta pedig 16 válogatott küzd a világbajnoki címért.

Magyar szereplés a világbajnokságokon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország az eddigi világbajnokságokat tekintve az 1991-es világbajnokságon volt a legeredményesebb. Darnyi Tamás 2 aranyat és 1 bronzérmet, Egerszegi Krisztina 2 aranyat, Rózsa Norbert 1 arany és 1 ezüstérmet, Szabó Tünde 1 ezüstérmet, és a férfi vízilabda-válogatott bronzérmet nyert. Az eredményességet mutatja az éremtáblázaton elfoglalt harmadik helyezés, a magyar csapatot mindössze az Egyesült Államok és Kína tudta megelőzni.

Magyarország a legtöbb érmet az 1994-es, római világbajnokságon szerezte.

Vízilabdában a férfi válogatott háromszor, a női válogatott kétszer nyert világbajnokságot.

Évenként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Helyezés
az éremtáblázaton
1Gold medal icon.svg Arany 2Silver medal icon.svg Ezüst 3Bronze medal icon.svg Bronz Összesen
2013 5. 4 1 2 7
2011 14. 1 0 4 5
2009 9. 2 1 3 6
2007 20. 0 1 1 2
2005 8. 2 2 1 5
2003 12. 1 4 1 6
2001 14. 1 1 1 3
1998 10. 1 1 2 4
1994 5. 3 3 4 10
1991 3. 5 2 2 9
1986 5. 3 0 0 3
1982 8. 0 2 0 2
1978 9. 0 1 2 3
1975 3. 3 1 0 4
1973 4. 2 1 1 4
Összesen: 28 21 24 73

Sportáganként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év 1Gold medal icon.svg Arany 2Silver medal icon.svg Ezüst 3Bronze medal icon.svg Bronz Összesen
Úszás 23 14 22 59
Vízilabda 5 7 2 14
Összesen: 28 21 24 73

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Dubaj rendezheti a 2013-as úszó-VB-t”, fina.org, 2009. július 18. (Hozzáférés ideje: 2009. július 18.) 
  2. Dubaj pénzhiány miatt lemondta a vb-t. sportgeza.hu, 2010. május 15. (Hozzáférés: 2010. május 16.)
  3. El Mundial 2013 ya tiene nombre... ¡BARCELONA!”, rfen.es, 2010. szeptember 26. (Hozzáférés ideje: 2010. november 14.) (spanyol nyelvű) 
  4. Barcelonában lesz a 2013-as úszó vb”, sportgeza.hu, 2010. szeptember 27. (Hozzáférés ideje: 2010. november 14.) 
  5. Kazanyban a 2015-ös, Guadalajarában a 2017-es vb”, sportgeza.hu, 2011. július 15. (Hozzáférés ideje: 2011. július 17.) 
  6. Budapesten lesz a 2021-es a vizes vb”, origo.hu, 2013. július 19. (Hozzáférés ideje: 2013. július 19.) 
  7. Péntektől vizes vb Barcelonában Csongrád megyei sportolókkal”, szegedma.hu, 2013. július 18. (Hozzáférés ideje: 2013. július 21.) 

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap