Ozora

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ozora
Ozora2.jpg
Ozora címere
Ozora címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Tolna
Járás Tamásu
Kistérség Tamási
Jogállás község
Polgármester Schranz Istvánné (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 7086
Körzethívószám 74
Népesség
Teljes népesség 1603 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 27,04 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 59,58 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ozora  (Magyarország)
Ozora
Ozora
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 45′ 10″, k. h. 18° 23′ 55″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 10″, k. h. 18° 23′ 55″
Ozora  (Tolna megye)
Ozora
Ozora
Pozíció Tolna megye térképén
Ozora weboldala

Ozora község Tolna megyében, a Tamási járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A páratlan szépségű tolnai lankák között megbújó, friss vizű patakokkal átszelt települést egy 1315-ben kelt oklevél említi „Azara” néven, mint az Ozorai család birtokát. E család utolsó nőtagja, Borbála ment Philippo Scolarihoz, aki ezután felvette az Ozorai nevet. A település felé közeledve már messziről szemünkbe tűnik a szőlőhegyek által körülölelt páros domb, amely egyikén a templom, a másikon a várkastély látható. Valamikor a várárkon átívelő híd kötötte össze őket. A várdombot és a templomot ma is a Sió és a Cinca-patak vize veszi körül, amelyen hangulatos hidacskák vezetnek át a piactérre. A település különös módon mind a mai napig megőrizte reneszánsz hangulatát.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A leletegyüttes Klösz György fényképén

Ozora történelme az őskorba visszavisz bennünket. A faluhoz tartozó Tótipusztán 1871-ben egyedi és kiemelkedő jelentőségű avar leletegyüttest találtak.

A Sió első szabályozása a rómaiak nevéhez fűződik. A honfoglalást megelőzően avarok lakták. A falu a szlávoktól kapta nevének első formáját - „Uzra”. Első írásos említése 1009-ből származik, a pécsi püspöki alapítólevélből.

A kétemeletes, négyszög alakú várat Ozorai Pipó, Zsigmond király firenzei hadvezére építette a 15. század elején. Ugyancsak középkori állapotában maradt meg a firenzei mintára épített Sáfrán-kút.

A volt hercegi nagyvendéglőben lépett fel először színészként Petőfi Sándor.

Az 1848-as magyar honvédség itt aratta első komoly győzelmét (Ozorai ütközet) Roth és Filipovics csapatai felett. 1848. október 7-én Karl Roth vezérőrnagy 9000 főnyi horvát hadosztálya Görgey Artúr és Perczel Mór seregtestei, valamint Csapó Vilmos nemzetőr őrnagy népfelkelő és nemzetőr-csapatai előtt letette a fegyvert.

1905-ben aratósztrájk színhelye.

1994-ben a „Virágos városok és falvak” versenyén Ozora a „falu” kategóriában első helyezést ért el. 1995-ben Európa-díjat kapott.

2003-tól egyhetes képzőművész tábor működik, és a művészek által a falunak adott grafikák, festmények az intézményeket díszítik.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1999-ben a közeli Dádpusztánnál tartották a Solipse fesztivált a napfogyatkozás idején. 2005 óta O.Z.O.R.A. fesztivál színhelye Dádpuszta.
  • A közelben, Felsőrácegrespusztán született Illyés Gyula költő, író. Gyermekkorát azonban Ozorán a rokonoknál töltötte. Innen kapott ihletésből született meg az „Ozorai példa” c. műve.[3]
  • 2001. május 26-án nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt az ozorai várkastély, melyben Illyés Gyula életművét és hagyatékát bemutató kiállítás, és Bazsonyi Arany festőművész állandó kiállítása látható, ezek idegenforgalmi szempontból a település életében igen meghatározóak.

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Ozora települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Illyés Gyula: Ozorai példa

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ozora témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]