Ozora

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ugrás: navigáció, keresés

Ozora

Ozora címere

Közigazgatás

Ország

Régió

Megye

Kistérség

Rang

Polgármester

Schranz Istvánné (FIDESZ-KDNP)^[1]

Irányítószám

7086

Körzethívószám

74

Népesség

Teljes népesség

1611 fő (2010. január 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

27,04 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

59,58 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Ozora

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46° 45′ 10″, k. h. 18° 23′ 55″

Ozora

Pozíció Tolna megye térképén

é. sz. 46° 45′ 10″, k. h. 18° 23′ 55″

Ozora weboldala

Ozora község Tolna megyében, a Tamási kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

A páratlan szépségű tolnai lankák között megbújó, friss vizű patakokkal átszelt települést egy 1315-ben kelt oklevél említi „Azara” néven, mint az Ozorai család birtokát. E család utolsó nőtagja, Borbála ment Philippo Scolarihoz, aki ezután felvette az Ozorai nevet. A település felé közeledve már messziről szemünkbe tűnik a szőlőhegyek által körülölelt páros domb, amely egyikén a templom, a másikon a várkastély látható. Valamikor a várárkon átívelő híd kötötte össze őket. A várdombot és a templomot ma is a Sió és a Cinca patak vize veszi körül, amelyen hangulatos hidacskák vezetnek át a piactérre. A település különös módon mind a mai napig megőrizte reneszánsz hangulatát.

[szerkesztés] Története

A leletegyüttes Klösz György fényképén

Ozora történelme az őskorba visszavisz bennünket. A faluhoz tartozó Tótipusztán 1871-ben egyedi és kiemelkedő jelentőségű avar leletegyüttest találtak.

A Sió első szabályozása a rómaiak nevéhez fűződik. A honfoglalást megelőzően avarok lakták. A falu a szlávoktól kapta nevének első formáját - „Uzra”. Első írásos említése 1009-ből származik, a pécsi püspöki alapítólevélből.

A kétemeletes, négyszög alakú várat Ozorai Pipo, Zsigmond király firenzei hadvezére építette a 15. század elején. Ugyancsak középkori állapotában maradt meg a firenzei mintára épített Sáfrán-kút.

A volt hercegi nagyvendéglőben lépett fel először színészként Petőfi Sándor.

Az 1848-as magyar honvédség itt aratta első komoly győzelmét Roth és Filipovics csapatai felett. 1848. október 7-én Karl Roth vezérőrnagy 9000 főnyi horvát hadosztálya Görgei Artúr és Perczel Mór seregtestei, valamint Csapó Vilmos nemzetőr őrnagy népfelkelő és nemzetőr-csapatai előtt letette a fegyvert.

1905-ben aratósztrájk színhelye.

1994-ben a „Virágos városok és falvak” versenyén Ozora a „falu” kategóriában első helyezést ért el. 1995-ben Európa-díjat kapott.

2003-tól egyhetes képzőművész tábor működik, és a művészek által a falunak adott grafikák, festmények az intézményeket díszítik.

[szerkesztés] Nevezetességei

Ozorai Pipo vára.
1999-ben a közeli Dádpusztánnál tartották a Solipse fesztivált a napfogyatkozás idején. 2005 óta O.Z.O.R.A. fesztivál színhelye Dádpuszta.
A közelben, Felsőrácegrespusztán született Illyés Gyula költő, író. Gyermekkorát azonban Ozorán a rokonoknál töltötte. Innen kapott ihletésből született meg az „Ozorai példa” c. műve.^[3]
2001. május 26-án nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt az ozorai várkastély, melyben Illyés Gyula életművét és hagyatékát bemutató kiállítás, és Bazsonyi Arany festőművész állandó kiállítása látható, ezek idegenforgalmi szempontból a település életében igen meghatározóak.

[szerkesztés] Képgaléria

Szent István templom
Búcsúzás
Ozorai Pipo vára

[szerkesztés] Jegyzetek

↑ Ozora települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
↑ Illyés Gyula: Ozorai példa