Hőgyész
| Hőgyész | |||
![]() |
|||
| Szent Kereszt felmagasztalása templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Tolna | ||
| Kistérség | Tamási | ||
| Rang | nagyközség | ||
| Polgármester | Botta György (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 7191 | ||
| Körzethívószám | 74 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2914 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 78,44 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 37,15 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Hőgyész weboldala | |||
Hőgyész (németül Hidjess, régi írásmód szerint Hidjeß) nagyközség Tolna megyében, a Tamási kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Hőgyész a 65-ös főúton, Siófoktól 60 kilométerre délkeleti és Szekszárdtól 32 kilométerre északnyugati irányba található település.
Vasútállomása (Szakály-Hőgyész) a település központjától kb. 4 km-re, a Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalon található.
[szerkesztés] Története
Hőgyész, a Tolna megyei község történelmi múltja a korai Árpád-korig nyúlik vissza. A település nevét az itt lakó hermelinvadászokról kapta, kiket a királyságot megelőző időkben hölgymenyétvadászoknak, más néven hölgyészeknek (hőgyészeknek) neveztek. A nagyközség címere mind a mai napig híven őrzi ezt az örökséget. A történelem során többször is elnéptelenedett település első oklevelét 1277-ben kapta. A török időszakban újra elnéptelenedik, majd a XVIII. században német ajkú lakosság betelepítésével új korszak és fejlődés kezdődik az egyre népesebb falu, majd mezőváros életében.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Gróf Apponyi (Mercy) kastély
Lásd: Apponyi-kastély
- Lichtenstein-kastély
- Barokk templom: Aki pedig a települést is jobban meg akarja ismerni az feltétlenül keresse fel a község egyik legmagasabb pontján található, 1799-ben Apponyi Antal által emeltetett késő barokk-klasszicista templomot. Mind szerkezetében, mind építészetileg a környék egyik kiemelkedően szép temploma. Az egyhajós templom 41 méter hosszú és 14 méter széles, belső magassága 15 és 25 méter, míg a községet uraló harangtorony 44 méter magas. Az oratóriumok és a torony sisakja rézlemezekkel fedett. A négy márványoszlopon nyugvó kóruson 1927-ből származó 1050 sípos orgona található. A templom három harangja közül kettő 1746-ból, míg egy 1798-ból származik. A főoltár három vörösmárvány-lépcsős emelvényen áll. Az oltár maga két lábon áll és koporsó formájú. Kripta nincs a templomban, de a sekrestyével szemben lévő oratórium alatti részben egy plébános, egy káplán és egy kastélykáplán sírfeliratos táblája látható.
- Az autóbusz-pályaudvar mögött információs táblát találunk a települős térképével és a Tolnai Borút útvonalainak bemutatásával. A településen a mai napig négy népcsoport – magyarok, svábok, székelyek, cigányok – él békésen egymás mellett, melyek kultúrája és szokásaik keveredéséből jelentős és látványos helyi kulturális élet alakult ki.
[szerkesztés] Képgaléria
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
|
|||||



