Závod

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Závod
Závod címere
Závod címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Tolna
Járás Bonyhádi
Kistérség Bonyhádi
Jogállás község
Polgármester Szász János József[1]
Irányítószám 7182
Körzethívószám 74
Népesség
Teljes népesség 287 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 23,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 12,91 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Závod  (Magyarország)
Závod
Závod
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 23′ 43″, k. h. 18° 25′ 02″Koordináták: é. sz. 46° 23′ 43″, k. h. 18° 25′ 02″
Závod  (Tolna megye)
Závod
Závod
Pozíció Tolna megye térképén
Závod weboldala

Závod (németül Sawed[3]) község a Dél-Dunántúli régióban, Tolna megyében, a Bonyhádi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Závod község a Dunántúli-dombságban, a Völgységben, Tolna megye déli részén fekszik. A megye székhelyétől, Szekszárdtól kb. 30 km-re, a legközelebbi várostól, Bonyhádtól kb. 20 km-re található. Szomszédos települések: Tevel, Mucsi, Kisvejke, Kisdorog.

Megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közúton a Bonyhádot Kurddal összekötő alsóbbrendű útról érhető el, Kisvejkénél letérve. Megközelíthető még a 65-ös főútról is: Murga felől egy mellékúton Tevelen keresztül, vagy Zomba felől Kisdorogon keresztül.

A közúti tömegközlekedést a Gemenc Volán Zrt. autóbuszai végzik.

Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás a kb. 15 km-re lévő Kurdon található, a MÁV 40-es számú, Budapest-Dombóvár-Pécs közötti vonalán.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti leletek (amelyeket a Magyar Nemzeti Múzeumban, illetve a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeumban őriznek) tanúsága szerint a település és környéke már a népvándorlás kora óta lakott. Avar leleteit Wosinsky Mór ásta ki és publikálta.

Az első írásos említése 1231-ből származik.

A török hódoltság idején elnéptelenedett a falu.

1718-ban a németországi Fulda környékéről érkező telepesek népesítették be újra.

A második világháború után a német családok nagy részét kitelepítették, helyükre székelyek és a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében felvidéki magyarok érkeztek.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a lakosság szinte 100%-a magyarnak vallotta magát, ezen belül kb. 9,5% német nemzetiségűnek.[4]

  • 1990 (népszámlálás): 364 fő
  • 2001 (népszámlálás): 362 fő
  • 2009: 306 fő

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A római katolikus templom

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 92%-a római katolikus, kb. 3,5%-a református és kb. 1,5%-a evangélikus vallású. Nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 3%.[4]

Római katolikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Pécsi egyházmegye (püspökség) Szekszárdi Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. A plébániatemplom titulusa: Keresztelő Szent János. A templomban őrzik Szent Benedek vértanú csontjait, amelyek 1777-ben kerültek Závodra. Római katolikus anyakönyveit 1742-től vezetik. A plébániához tartozik fíliaként Kisvejke.

Református egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Tolnai Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló egyházközség, csak szórvány.

Evangélikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Tolna-Baranyai Egyházmegyéjében lévő Majos-Mucsfai Társult Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kálvária

A település építészeti értékeinek a megőrzéséért Závod 2004-ben Podmaniczky-díjat kapott, 2007-ben pedig elnyerte a Helyi Építészeti Örökség Nívódíjat

  • Római katolikus, Keresztelő Szent János-temploma 1764-1768 között épült, barokk stílusban. 1974-1975-ben, majd 2002-ben renoválták
  • Római katolikus plébániája 1761-ben épült, barokk stílusban
  • Szent Vendel szobra a XVIII. században készült. 1925-ben restaurálták
  • Szent Notburga szobra a XVIII. században készült. Az időközben tönkrement szobor helyére 1925-ben a pécsi Zsolnay porcelángyár készített újat
  • Nepomuki Szent János szobra: A XVIII. században készült, barokk stílusban. 2006-ban restaurálták
  • Szent Flórián szobra 1783-ban készült. 1983-ban restaurálták
  • Szent Donát szobra a XVIII. század közepén készült, 1996-ban restaurálták
  • Páduai Szent Antal szobra barokk stílusban készült
  • A Szeplőtelen Fogantatás szobra a XVIII-XIX. század fordulóján készült
  • Nagy-Magyarország-kőszobor
  • Népi lakóházak
  • Tájház: A závodi svábok népviseletét, berendezési tárgyait és eszközeit mutatja be.
  • Löszpincék, présházak
  • Kőkereszt (Székely u.)
  • Balster-kereszt, a Karl család emeltette
  • Gundrum-malom melletti kereszt, a Váradi család készíttette
  • Kőtára a temetőben látható
  • Szent Anna-kápolna
  • Kálvária-kápolnája 1737-ben épült, a 14 stációval együtt.
  • Szentháromság-kápolna (Kisvejkei út)
  • Papdi kápolna, az egykori Papd falu helyén épült

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Civil szervezetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szövőszakkör
  • Váradi Antal Értékmentő Egyesület
  • Závodi Nyugdíjasok Érdekszövetsége
  • Vöröskereszt Závodi Szervezete

Rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Závodi "Forgó" Fesztivál: szeptember. 2. hétvégéje
  • Búcsú: június 24.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Závod Sportegyesület 1949-ben alakult. Színe: piros-fehér.

A labdarúgócsapat a Tolna megyei bajnokság III. osztályában szerepel.

Závodról forgatták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Závod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013 május 26)
  4. ^ a b [1]
    • Látnivalók Tolna megyében - VendégVáró Útikönyvek Well-PRess Bt., Miskolc, 1996 ISBN 963-85620-1-3

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]