Závod

Závod címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Dél-Dunántúl

Megye

Tolna

Kistérség 2012-ig

Bonyhádi

Jogállás

község

Polgármester

Szász János József^[1]

Irányítószám

7182

Körzethívószám

74

Népesség

Teljes népesség

301 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

23,32 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

12,91 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Závod

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46,395170°, k. h. 18,417170°

Závod

Pozíció Tolna megye térképén

é. sz. 46,395170°, k. h. 18,417170°

Závod weboldala

Závod egy aprófalu a Dél-Dunántúli régióban, Tolna megyében, a Bonyhádi kistérségben.

Fekvése [szerkesztés]

Závod község a Dunántúli-dombságban, a Völgységben, Tolna megye déli részén fekszik. A megye székhelyétől, Szekszárdtól kb. 30 km-re, a legközelebbi várostól, Bonyhádtól kb. 20 km-re található. Szomszédos települések: Tevel, Mucsi, Kisvejke, Kisdorog.

Megközelítése [szerkesztés]

Közúton a Bonyhádot Kurddal összekötő alsóbbrendű útról érhető el, Kisvejkénél letérve. Megközelíthető még a 65-ös főútról is: Murga felől egy mellékúton Tevelen keresztül, vagy Zomba felől Kisdorogon keresztül.

A közúti tömegközlekedést a Gemenc Volán Zrt. autóbuszai végzik.

Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás a kb. 15 km-re lévő Kurdon található, a MÁV 40-es számú, Budapest-Dombóvár-Pécs közötti vonalán.

Története [szerkesztés]

A régészeti leletek (amelyeket a Magyar Nemzeti Múzeumban, illetve a szekszárdi Wosinszky Mór Múzeumban őriznek) tanúsága szerint a település és környéke már a népvándorlás kora óta lakott. Avar leleteit Wosinszky Mór ásta ki és publikálta.

Az első írásos említése 1231-ből származik.

A török hódoltság idején elnéptelenedett a falu.

1718-ban a németországi Fulda környékéről érkező telepesek népesítették be újra.

A második világháború után a német családok nagy részét kitelepítették, helyükre székelyek és a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében felvidéki magyarok érkeztek.

Népesség [szerkesztés]

2001-ben a lakosság szinte 100%-a magyarnak vallotta magát, ezen belül kb. 9,5% német nemzetiségűnek.^[3]

1990 (népszámlálás): 364 fő
2001 (népszámlálás): 362 fő
2009: 306 fő

Vallás [szerkesztés]

A római katolikus templom

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 92%-a római katolikus, kb. 3,5%-a református és kb. 1,5%-a evangélikus vallású. Nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 3%.^[3]

Római katolikus egyház [szerkesztés]

A Pécsi Egyházmegye (püspökség) Szekszárdi Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. A plébániatemplom titulusa: Keresztelő Szent János. A templomban őrzik Szent Benedek vértanú csontjait, amelyek 1777-ben kerültek Závodra. Római katolikus anyakönyveit 1742-től vezetik. A plébániához tartozik filiaként Kisvejke.

Református egyház [szerkesztés]

A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Tolnai Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló egyházközség, csak szórvány.

Evangélikus egyház [szerkesztés]

A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Tolna-Baranyai Egyházmegyéjében lévő Majos-Mucsfai Társult Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Látnivalók [szerkesztés]

A Kálvária

A település építészeti értékeinek a megőrzéséért Závod 2004-ben Podmaniczky-díjat kapott, 2007-ben pedig elnyerte a Helyi Építészeti Örökség Nívódíjat.

Római katolikus (Keresztelő Szent János-) templom: 1764-1768 között épült, barokk stílusban. 1974-1975-ben, majd 2002-ben renoválták.
Római katolikus plébánia: 1761-ben épült, barokk stílusban.
Szent Vendel szobra: A XVIII. században készült. 1925-nen restaurálták.
Szent Notburga szobra: A XVIII. században készült. Az időközben tönkrement szobor helyére 1925-ben a pécsi Zsolnay porcelángyár készített újat.
Nepomuki Szent János szobra: A XVIII. században készült, barokk stílusban. 2006-ban restaurálták.
Szent Flórián szobra: 1783-ban készült. 1983-ban restaurálták.
Szent Donát szobra: A XVIII. század közepén készült. 1996-ban restaurálták.
Páduai Szent Antal szobra: Barokk stílusban készült.
A Szeplőtelen Fogantatás szobra: A XVIII-XIX. század fordulóján készült.
Nagy-Magyarország-kőszobor.
Népi lakóházak.
Tájház: A závodi svábok népviseletét, berendezési tárgyait és eszközeit mutatja be.
Löszpincék, présházak.
Kőkereszt (Székely u.).
Balster-kereszt: A Karl család emeltette.
Gundrum-malom melletti kereszt: A Váradi család készíttette.
Kőtár: A temetőben látható.
Szent Anna-kápolna.
Kálvária-kápolna: 1737-ben épült, a 14 stációval együtt.
Szentháromság-kápolna (kisvejkei út).
Papdi kápolna: Az egykori Papd falu helyén épült.

Híres emberek [szerkesztés]

Itt született 1854-ben Váradi Antal író, költő (†1923).
Wosinszky Mór egy ideig itt volt káplán, majd plébános.

Civil szervezetek [szerkesztés]

Szövőszakkör
Váradi Antal Értékmentő Egyesület
Závodi Nyugdíjasok Érdekszövetsége
Vöröskereszt Závodi Szervezete

Rendezvények [szerkesztés]

Závodi "Forgó" Fesztivál: szeptember. 2. hétvégéje
Búcsú: június 24.

Sport [szerkesztés]

A Závod Sportegyesület 1949-ben alakult. Színe: piros-fehér.

A labdarúgócsapat a Tolna megyei bajnokság III. osztályában szerepel.

Závodról forgatták [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]

↑ Závod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
^ ^a ^b [1]