Kocsola

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kocsola
Kocsola címere
Kocsola címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Tolna
Járás Dombóvári
Kistérség Dombóvári
Jogállás község
Polgármester Trick Jánosné[1]
Irányítószám 7212
Körzethívószám 74
Népesség
Teljes népesség 1291 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 37,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 33,34 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kocsola (Magyarország)
Kocsola
Kocsola
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 31′ 37″, k. h. 18° 10′ 55″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 37″, k. h. 18° 10′ 55″
Kocsola (Tolna megye)
Kocsola
Kocsola
Pozíció Tolna megye térképén
Kocsola weboldala

Kocsola község Tolna megyében, a Dombóvári járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kocsola a dunántúli dombvidéken, Tolna megye délnyugati szegletében helyezkedik el. Dombóvár felől a 61-es főút a község mellett vezet el Tamási felé. Mindkét város irányából 20–20 km a távolság.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megközelíthető a 61. sz. főútról valamint autóbusszal a környező községekből.

A település mellett régebben elhaladt a Dombóvár–Lepsény-vasútvonal, itt azonban 1990-ben a forgalom megszűnt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település pontos keletkezésére vonatkozóan megbízható információk nincsenek, a kis számú írásos feljegyzések alapján csak mozaikszerűen állítható össze története. Múltjáról leletek, égetett agyagedények, római pénzek, kis szobrok tanúskodnak, amelyek ma a szekszárdi múzeumban láthatók. Valószínű, hogy a honfoglalók szálláshelye is volt. Szeghalmi szerint a 11. és a 12. században a Monoszló nemzetség tanyázott itt. Egy 1271-ben kelt oklevél tanúsága szerint már temploma is volt. 1500-ban a tamási várhoz tartozott, és a Héderváry család birtoka volt. A török idők végén, valószínűleg pestisben vagy éhínség miatt a lakosság elpusztult, a 18. században telepítették újra. Vályi András Magyarországnak leírása című könyvében olvashatjuk: „Kocsola magyar falu, földesura H. Esterházy Uraság, lakosai katolikusok, határja jó termékenységű, vagyonjai jelesek.” A kis falucska jobbágyközség lehetett, amelynek neve (Kocsolya, Kotzola, Kocsola), valamint földesurai az idők folyamán változtak. A törökök kiűzése után első lakosai magyarok voltak. 1740 körül jelenik meg Fischer József molnár „népes” családjával. A németek betelepítését 1763 utánra teszik, de itt telepedett meg Hőgyész, Dúzs, Tevel, és különösen Pári népfeleslege is. A németek megjelenésével az 1920-as évek végén, az 1930-as évek közepén már élesedik az ellentét a magyar és a német lakosság között. 1945 előtt a magyar lakosság a Nagyhát utcát, a németség a központtól távolabbi utcákat lakta. Egymás között nem házasodtak. A II. világháború idején a német lakosság nagyobb része a Volksbund tagja lett. A háború utáni kitelepítések következtében a németek helyére a csehszlovák-magyar lakosságcsere keretében a Felvidékről és a Délvidékről magyar lakosság érkezett. A nemzetiségi ellentétek tovább éleződtek, a felvidékiek egy része elköltözött a településről. A döntően mezőgazdaságból élő lakosság számára jelentős változást a mezőgazdaság átszervezése hozott. A birtokok összevonása, a gépesítések hatására a mezőgazdaságban dolgozók aránya az addigi 96%-ról csakhamar 69%-ra esett vissza.

A török eredetű Kocsola személynévből keletkezett magyar névadással, a magyar -d helynévképző hozzáadásával.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu temploma a 13. században épült, Szent Anna tiszteletére.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kocsola települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1997, Kocsola címszó

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]