Kocsola

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kocsola
Kocsola címere
Kocsola címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Tolna
Kistérség Dombóvári
Jogállás község
Polgármester Trick Jánosné[1]
Irányítószám 7212
Körzethívószám 74
Népesség
Teljes népesség 1291 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 37,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 33,34 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kocsola (Magyarország)
Kocsola
Kocsola
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 31′ 37″, k. h. 18° 10′ 55″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 37″, k. h. 18° 10′ 55″
Kocsola (Tolna megye)
Kocsola
Kocsola
Pozíció Tolna megye térképén
Kocsola weboldala

Kocsola község Tolna megyében, a Dombóvári kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kocsola a dunántúli dombvidéken, Tolna megye délnyugati szegletében helyezkedik el. Dombóvár felöl a 61-es főút a község mellett vezet el Tamási felé. Mindkét város irányából 20–20 km a távolság.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megközelíthető a 61. sz. főútról valamint autóbusszal a környező községekből.

A település mellett régebben elhaladt a Dombóvár–Lepsény-vasútvonal, itt azonban 1990-ben a forgalom megszűnt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település pontos keletkezésére vonatkozóan megbízható információk nincsenek, a kis számú írásos feljegyzések alapján csak mozaikszerűen állítható össze története. Múltjáról leletek, égetett agyagedények, római pénzek, kis szobrok tanúskodnak, amelyek ma a szekszárdi múzeumban láthatók. Valószínű, hogy a honfoglalók szálláshelye is volt. Szeghalmi szerint a XI. és a XII. században a Monoszló nemzetség tanyázik itt. Egy 1271-ben kelt oklevél tanúsága szerint már temploma is volt. 1500-ban a tamási várhoz tartozott, és a Héderváry család birtoka volt. A hódoltság végén, valószínűleg pestisben vagy éhínség miatt a lakosság elpusztult, a XVIII. században telepítették újra. Vályi András Magyarországnak leírása című könyvében olvashatjuk: "Kocsola magyar falu, földesura H. Esterházy Uraság, lakosai katolikusok, határja jó termékenységű, vagyonjai jelesek." A kis falucska jobbágyközség lehetett, amelynek neve (Kocsolya, Kotzola, Kocsola), valamint földesurai az idők folyamán változtak. A török hódoltság után első lakosai magyarok voltak. 1740 körül jelenik meg Fischer József molnár "népes" családjával. Németekkel való telepítését 1763 utánra teszik, de itt telepszik meg Hőgyész, Dúzs, Tevel, és különösen Pári népfeleslege is. A németek megjelenésével az 1920-as évek végén, az 1930-as évek közepén már élesedik az ellentét a magyar és a német lakosság között. 1945 előtt a magyar lakosság a Nagyhát utcát, a németség a központtól távolabbi utcákat lakta. Egymás között nem házasodtak. A II. világháború idején a német lakosság nagyobb része a Volksbund tagja lett. A háború utáni kitelepítések következtében a németek helyére a csehszlovák-magyar lakosságcsere keretében a Felvidékről, valamint Jugoszláviából magyar lakosság érkezett. A nemzetiségi ellentétek tovább éleződtek, és a felvidékiek egy része elköltözött a településről. A döntően mezőgazdaságból élő lakosság számára jelentős változást a mezőgazdaság átszervezése hozott. A birtokok összevonása, a gépesítések hatására a mezőgazdaságban dolgozók aránya az addigi 96%-ról csakhamar 69%-ra esett vissza.

A török eredetű Kocsola személynévből keletkezett magyar névadással, a magyar -d helynévképző hozzáadásával [3].

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu temploma a 13. században épült, Szent Anna tiszteletére.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kocsola települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. vö. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1997, Kocsola címszó

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]