Bikács

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bikács
Bikács címere
Bikács címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Tolna
Járás Paksi
Kistérség Paksi
Jogállás község
Polgármester Varga János[1]
Irányítószám 7043
Körzethívószám 75
Népesség
Teljes népesség 454 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 12,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 34,67 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bikács (Magyarország)
Bikács
Bikács
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 40′ 34″, k. h. 18° 40′ 05″Koordináták: é. sz. 46° 40′ 34″, k. h. 18° 40′ 05″
Bikács (Tolna megye)
Bikács
Bikács
Pozíció Tolna megye térképén

Bikács (németül Wiekatsch) község Tolna megye Paksi járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pakstól nyugat-északnyugatra 15 km-re, Simontornyától 12 km-re délkeletre található.

Megközelíthető a Szekszárdot Székesfehérvárral összekötő 63-as főúton.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Történelmi feljegyzések szerint a Tolna megye északi határán fekvő Bikács község és környéke, vagyis a Sió és a Sárvíz medre, a mai Mezőföld vidéke már jóval a honfoglalás előtti évszázadokban létezett.

Az őskori népek által otthagyott és megmaradt tárgyak, leletek után kutatva Wosinsky Mór, Tolna megye nagyhírű archeológusa az 1890-es években az akkor még meglevő külső majornál, a mára már megszűnt vasútállomás és a Sárvíz-csatorna közötti Marhaállás dűlő két dombján ásatásokat folytatott, ahol a kisebbik dombon többek között ujjnyi vastag szemcsés anyagú edénytöredéket, egy őrlőkövet és egy jáspis (féldrágakő) pengét talált. Később római kori, szürke edénytöredékeket, vastagabroncsos, vagy lelapított és karcolatokkal díszített edényperemeket és római mázas edénytöredéket is találtak.

A jelzett hely nagyobbik dombján folyt ásatások alkalmával emberi csontváz mellett egy korongon készült nagyon jellemző kelta edényt és vaskarikát talált. A régész szerint nagyon valószínű, hogy egy nagy kiterjedésű kelta sírmező van a helyen. Bikácsról a Nemzeti Múzeumba került egy bronzból készült korongos csákány is, melyet a Vajta felőli akkori Felső legelőn találtak. Ezen kívül egy rézvéső, egy bronzkarperec töredéke, egy bronzból készült csüngődísz is előkerült. Továbbá Bikácsról egy honfoglalás, illetve egy népvándorlás-kori vaskengyel is került a Nemzeti Múzeumba.

Az Újrét dűlő külső végén, mely az előbb említett marhaállási dombok nyúlványa, még az 1930-as években – vagy talán még ma is – különböző régi pénzérméket lehetett találni, melyek ugyancsak a Gordianus – féle római pénzhez tartoztak. A falutól északnyugatra elterülő községi–rét szélén emelkedő homokdomb oldalán – ahonnan régebben az építkezésekhez szükséges homokot szokták kitermelni – sok, állítólag a szabadságharcból származó emberi csontvázat, koponyát stb. vettek észre. A földből előkerült és felsorolt tárgyak, leletek bizonyítják, hogy Bikács és környéke már az őskorban is lakott terület volt.

Az írott források azt mutatják, hogy a községet 1147-ben már hivatalosan feljegyezték. Bikács a törökök kiverése után 1720 és 1736 között lett újjátelepítve. A német származású telepesek a Hanságról, Moson megye, vagyis a Fertő-tó környékéről jöttek. Őket Nagy Károly német-római császár telepítette be a 800-as években. A bikácsiak nem sváb származásúak, hanem egy bajor-frank törzs utódai. Ők tehát nem közvetlenül a német birodalomból jöttek.

Az 1950-es évek elején még 1200 lakosa volt Bikács településnek. Az 1970-es évektől folyamatosan sorvadás, csökkenés figyelhető meg. Ma az 500 főt sem éri el a lakosok száma, ebből 102 fő nyugdíjas korú, de nincsenek munkahelyek sem. Voltak és vannak nagy álmok és nagy tervek, tettre kész emberek a településen, akik hisznek abban, hogy Bikács fellendülhet.

Három sikeres Európai Uniós pályázatnak köszönhetően 2005-ben nagyot fejlődött a falu. A térségben egyedülálló fejlesztések valósultak meg, ami azt is bizonyítja, hogy ez a falu tenni, fejlődni és élni akar. A négy megvalósult beruházás:

  • Bikács-Kistápéi út felújítása
  • a kiszáradt tó felújítása, tóparti sétány kialakítása
  • Bikács faluközpontjának, egyben főutcájának parkosítása, járda, sétány, kerékpárút és szabadtéri színpad építése.
  • a játszótér megépítése

A falu arculata megváltozott, átalakult. A tó, a park és a felújított útszakaszok alkalmassá teszik a települést az idegenforgalom, a turizmus számára.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu büszkesége a barokk stílusú műemlék, evangélikus templom, amelyet nem régiben felújítottak. A jövőbeni tervek között szerepel tájház és sportcentrum kialakítása.

Neves bikácsiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt született 1941-ben Galántai György képzőművész, az Artpool Művészetkutató Központ alapítója.

Itt született Böröczky Kornél (1929-94, Kistápé) nemzetközi hírű vadgazdasági és vadászati szakértő.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bikács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bikácsi evangélikus templom a központban, restaurálás közben


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]