Kajdacs
| Kajdacs | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Tolna | ||
| Kistérség | Paksi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Boda János[1] | ||
| Irányítószám | 7051 | ||
| Körzethívószám | 75 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1283 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 34,00 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 37,73 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kajdacs
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Kajdacs
Pozíció Tolna megye térképén
|
|||
Kajdacs község Tolna megye Paksi kistérségében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A község a Duna-Sió közén, a Mezőföld déli részén terül el; Szekszárdról 24 km-re észak-északnyugatra.
[szerkesztés] Megközelíthetősége
A település a 63-as számú főútról (Szekszárd-Székesfehérvár) könnyen megközelíthető.
Vonattal korábban a MÁV 46-os számú (Sárbogárd–Szekszárd–Bátaszék) vasútvonalán volt megközelíthető. A megállóhely Nagydorog és Kölesd-Alsótengelic között volt. A falutól távolabb (mintegy 3 kilométerre) található vasúti megállóhely régebben közvetlen összeköttetést biztosított a főváros és Kajdacs között. A viszonylag nagy távolság következtében fokozatosan lecsökkent a személyforgalom; emiatt 2009. december 13-tól nem állnak meg a vonatok. Jelenleg Nagydorog állomásról közvetlen autóbsz összekötettetésel közelíthető meg a főváros 2 óránként
[szerkesztés] Története
A kis falu neve nemcsak honfoglalás kori lelőhelyként méltó említésre, a középkor viharos századaiban is az országos jelentőségű események sodrába került. A magyar koronát őrző Perényi Pétert 1529-ben Kajdacsnál fogta el Szerecsen János. A Szapolyai-párti hadvezér foglyát, és a koronát ura után vitte a mohácsi síkra. János király Perényi Pétert augusztus 18-án átadta II. Szolimán szultánnak, ő maga pedig hűbéri kézcsókkal elismerte a szultán magyarországi uralmát.
A falu a középkorban a környék egyik legnépesebb települése volt. A szekszárdi vilajet összeírása szerint 1572/73-ban Kajdacson 32 családfő fizetett adót. A török kiűzése után a megye új birtokosai között megjelentek a XV. században Liptó megyében birtokot szerző Sztankovánszkyak is. A család, amely a Tolna megyei Kajdacsra házasság és birtokcsere révén került 1724-ben, a XIX. századi megyei közéletben jelentős szerepet játszott.
[szerkesztés] Nevezetességei
A falu központjában található jelenleg tanintézményként üzemel, a Sztankovánszky családról bővebben a falutörténetben olvashat.
- Sztankovánszky mauzóleum
A Sztankovánszky család mauzóleuma a falu szélén található. Az épületet Sztankovánszky Imre fia, János építette a család részére 1876-ban, apja sírja is idekerült. A mauzóleumot a kor legünnepeltebb mestere Ybl Miklós tervezte segédjével Ney Bélával. A bejárat feletti Keresztvivő Jézus domborművet Sommer Ágoston, pesti szobrász készítette. Az egykori üvegablakait Münchenből hozatták. A kifosztott és omladozó kápolnát 1988-ban szépen helyreállították.
[szerkesztés] Teleház
A Kajdacsi Teleház segítséget nyújt a település kulturális életében. A településen színvonalas programok szervezésében,lebonyolításában tevékenykedik.A szolgálatatásai közé tartozik:internet hozzáférés,munkaügyi tanácsadás és könyvtári szolgálatatás.A teleházat 2002-ben országos arculati díjjal tüntették ki.
[szerkesztés] Programok a településen
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
|
|||||
 |
Ez a Tolna megye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
