Kajdacs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kajdacs
Kajdacs címere
Kajdacs címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Tolna
Járás Paksi
Kistérség Paksi
Jogállás község
Polgármester Boda János[1]
Irányítószám 7051
Körzethívószám 75
Népesség
Teljes népesség 1255 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 34,00 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 37,73 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kajdacs (Magyarország)
Kajdacs
Kajdacs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 33′ 43″, k. h. 18° 37′ 26″Koordináták: é. sz. 46° 33′ 43″, k. h. 18° 37′ 26″
Kajdacs (Tolna megye)
Kajdacs
Kajdacs
Pozíció Tolna megye térképén

Kajdacs község Tolna megye Paksi járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község a Duna-Sió közén, a Mezőföld déli részén terül el; Szekszárdról 24 km-re észak-északnyugatra.

Megközelíthetősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település a 63-as számú főútról (Szekszárd-Székesfehérvár) könnyen megközelíthető.

Vonattal korábban a MÁV 46-os számú (Sárbogárd–Szekszárd–Bátaszék) vasútvonalán volt megközelíthető. A megállóhely Nagydorog és Kölesd-Alsótengelic között volt. A falutól távolabb (mintegy 3 kilométerre) található vasúti megállóhely régebben közvetlen összeköttetést biztosított a főváros és Kajdacs között. A viszonylag nagy távolság következtében fokozatosan lecsökkent a személyforgalom; emiatt 2009. december 13-tól nem állnak meg a vonatok. Jelenleg Nagydorog állomásról közvetlen autóbsz összekötettetésel közelíthető meg a főváros 2 óránként

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kis falu neve nemcsak honfoglalás kori lelőhelyként méltó említésre, a középkor viharos századaiban is az országos jelentőségű események sodrába került. A magyar koronát őrző Perényi Pétert 1529-ben Kajdacsnál fogta el Szerecsen János. A Szapolyai-párti hadvezér foglyát, és a koronát ura után vitte a mohácsi síkra. János király Perényi Pétert augusztus 18-án átadta II. Szulemán szultánnak, ő maga pedig hűbéri kézcsókkal elismerte a szultán magyarországi uralmát.

A falu a középkorban a környék egyik legnépesebb települése volt. A szekszárdi vilajet összeírása szerint 1572/73-ban Kajdacson 32 családfő fizetett adót. A török kiűzése után a megye új birtokosai között megjelentek a XV. században Liptó megyében birtokot szerző Sztankovánszkyak is. A család, amely a Tolna vármegyei Kajdacsra házasság és birtokcsere révén került 1724-ben, a XIX. századi megyei közéletben jelentős szerepet játszott.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu központjában található jelenleg tanintézményként üzemel, a Sztankovánszky családról bővebben a falutörténetben olvashat.

  • Sztankovánszky mauzóleum

A Sztankovánszky család mauzóleuma a falu szélén található. Az épületet Sztankovánszky Imre fia, János építette a család részére 1876-ban, apja sírja is idekerült. A mauzóleumot a kor legünnepeltebb mestere Ybl Miklós tervezte segédjével Neÿ Bélával. A bejárat feletti Keresztvivő Jézus domborművet Sommer Ágoston, pesti szobrász készítette. Az egykori üvegablakait Münchenből hozatták. A kifosztott és omladozó kápolnát 1988-ban szépen helyreállították.

Teleház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kajdacsi Teleház segítséget nyújt a település kulturális életében. A településen színvonalas programok szervezésében,lebonyolításában tevékenykedik.A szolgálatatásai közé tartozik:internet hozzáférés,munkaügyi tanácsadás és könyvtári szolgálatatás.A teleházat 2002-ben országos arculati díjjal tüntették ki.

Programok a településen[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kajdacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]