Györköny

Györköny címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Dél-Dunántúl

Megye

Tolna

Kistérség 2012-ig

Paksi

Jogállás

község

Polgármester

Braun Zoltán^[1]

Irányítószám

7045

Körzethívószám

75

Népesség

Teljes népesség

936 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

29,62 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

31,60 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Györköny

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46,636°, k. h. 18,697°

Györköny

Pozíció Tolna megye térképén

é. sz. 46,636°, k. h. 18,697°

Györköny weboldala

Györköny (németül Jerking) község Tolna megye Paksi kistérségében.

Fekvése [szerkesztés]

A község Pakstól 15 kilométerre nyugatra, Nagydorogtól 5 kilométerre keletre, Pusztahencsétől 5 kilométerre északra található.

Története [szerkesztés]

A régészeti leletek többek közt egy valamikori római település nyomait jelzik. Ennek korabeli nevét nem tudjuk, csak annyi bizonyos, hogy a Duna menti védvonallal párhuzamosan, kicsit beljebb, egy második településsor vonala rajzolható meg, amely helyek feltehetően utánpótlási és visszavonulási célokat szolgáltak. Ezek sorába tartozik Györköny is.

Első említését egy vatikáni adólistában találjuk a 1333 ból. 12 báni dénárt fizetett az akkori pap, akit Lőrincnek hívtak. Mezővárosi rangot kapott hosszabb rövidebb időre. Két oklevél is bizonyít a hunyadiak korából 1465-ben és 1497-1500 között. Zivataros történelme során a falu többször elpusztult, elnéptelenedett. A török idején kezdetben meg tudta tartani jelentőségét, a teljes elnéptelenedés csak az 1580. as évre tehető amikorra a tízévenkénti ősszerírást végző adószedők a adóösszeírásban már csak mint üres pusztáról esik szó. A török hódoltság után betelepítéssel pótolták a hiányzó munkaerőt. A német ajkú betelepülőknek saját házépítési lehetőséget, saját földhöz való jogot, és hét esztendeig adómentességet ígértek. 1718 ból maradt fenn a legrégebbi bejegyzés, amit Szeniczei Bárány György lelkész írt az „eklézsia könyve”-című művében melybe a következő évtől jegyzi a születéseket és halálozásokat a falúban. Két hullámban érkeztek ide telepesek, először Sewinkelből, Burgenlandból 1718-ban, másodjára azonban 1722-től Darmstadtból és környékéről, Hessen tartományból. Az evangélikus magyarok egy része az egyházközség megalapítójával, Szeniczei Bárány Györggyel együtt a szomszédos Sárszentlőrincre költözött át, újratelepítve ezzel azt a falut is (1722 őszén). Mivel a betelepülők szőlőtermesztő vidékekről érkeztek, a településen a szőlő- és borkultúra hatásukra jelentősen fejlődött. A falu lélekszáma is emelkedett, mintegy száz év alatt 246-ról (1722) 1591-re (1820). A gyarapodás később sem állt meg. A növekvő lakosság új/nagyobb immáron kőből készült templomot 1796. november 15-én avatják.

A második világháború elején Györkönynek mintegy 2516 lakosa volt. A háborút követő kitelepítések hatására, és a környező nagyobb települések elszívó hatása következtében alakult ki a mai lélekszám. 1946 november 11-én, a búcsú hétfőjének hajnalán kezdték kitelepíteni a svábokat. Magyarország-Csehszlovákia lakosságcsere-egyezmény keretén belül 1948 október-1948 március között magyar-német áttelepítés történt. (Ez csak kettő a számtalan közül.)

Nevezetességei [szerkesztés]

Pincehegy^[3]
Evangélikus templom^[4]

1796 ban épült a ma is látható templom az előző XIV. századi templom helyén, amelyet az akkor virágzó Györköny mezőváros közepén helyezkedett el. Mely a török pusztítás idején nyomtalanul eltűnt. A török kiűzése után német bevándorlók építették újra, kezdetben fatemplomot. Majd kőtemplomot. 1796 novemberében, az uralkodó Habsburg Lipót iránti tiszteletből, Lipót napján szenteltek fel (az uralkodó anyagilag is támogatta az építkezést). Az orgona az 1820-as években épült, (mechanikus működésű, barokk hangolású). 1889-től 4 db harang szól a toronyban, melyből 1916-ban 3 darabot rendeleti határozat alapján vittek el ágyúöntés céljából. 1922-ben 2-t felajánlások útján visszakapott az egyház. 1942-ben született rendelet alapján 1944-ben vitték el 2 harangot, melyek 2004-ben ünnepélyes keretek között lettek pótolva.

Falumúzeum^[5]

A valószínűleg az 1900 as évek elején épült háza a kor építkezési szokásai szerint döngölt falakkal, náddal fedett nyeregtetővel, kis ablakokkal rendelkezik. 1983 ban nyílt meg, mindhárom helyisége a látogatók előtt.