Attala

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ugrás: navigáció, keresés

Attala

Attala címere

Közigazgatás

Ország

Régió

Megye

Kistérség

Rang

Polgármester

Gelencsér István^[1]

Irányítószám

7252

Körzethívószám

74

Népesség

Teljes népesség

869 fő (2010. január 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

42,10 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

20,64 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Attala

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46.38095° k. h. 18.06348°

Attala

Pozíció Tolna megye térképén

é. sz. 46.38095° k. h. 18.06348°

Attala község Tolna megyében, a Dombóvári kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

Attala Tolna megyében, Dombóvártól 6 km-rel nyugatra, Tolna és Somogy megye határán található. A település két kistáj - Észak-Zselic és Dél-Külső-Somogy - találkozásánál fekszik. A két kistájat a Kapos választja el egymástól, mely a község déli határán folyik.

Szomszédos települések: Csoma, Kapospula, Nagyberki, Szabadi

A 61-es főút Dombóvár (6 km) – Kaposvár (25 km) szakaszán. Vonattal elérhető a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalon.

[szerkesztés] Története

A település története a római időkig nyúlik vissza, amikor is már megerősített táborhely lehetett. Erre utalnak a község határában talált római téglák, illetve épületmaradványok. A monda szerint vár is állt itt, melynek úrnője a római hölgy: Atala volt. Hozzá kapcsolódik a „süllyedt vár” legendája, miszerint egy hajadon, a vár egykori tulajdonosa, befalaztatta a vár ablakait egy kivételével. Ennél megállva a következő szavakkal fordult a kívülállókhoz: „Ha még ezt az ablakot is befalaztatom, akkor az Isten sem lát engemet!” Erre a dacos gúnyolódásra a vár elsüllyedt.

A falu első írásos említése 1138-ból származik, ekkor a település a dömösi prépost birtoka volt, és Atila néven említik. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék szerint egyházas hely volt. 1450-ben Felsewathala alakban szerepel és Zichi Benedek tulajdonában volt. A török hódoltság alatt rácok szállták meg, ekkor a település két részre szakadt: Rác-Atalára és Magyar-Atalára. 1661-ben mindkét rész Gorup Ferenc győri nagyprépost, fehérvári őrkanonok tulajdona volt. 1695-ben I. Lipót király Matusek András címzetes püspöknek, győri őrkanonoknak adta Attalát. Az általa alapított település helye már megegyezett a jelenlegivel, amelyben 1715-ben hat háztartást írtak össze. Ekkor már a székesfehérvári custodiatus birtoka volt a terület. 1726-ban már ismét új gazdája van: gróf Nádasdy László, csanádi püspök. Az ő nevéhez fűződik a falu első templomának és plébániájának építése 1716-ban. 1733-ban azonban ismét a székesfehérvári custodiatusé. 1807-ben a király a kegyes tanítórendnek adományozta, melynek hatására a község fejlődése felgyorsult. Mostani, római katolikus temploma 1860-65 táján épült.

Attala közigazgatásilag Somogy megye igali, majd kaposvári járásához tartozott 1975-ig. Ezt követően néhány szomszédos településsel együtt Tolna megyéhez csatolták. Már az 1914-es feljegyzések szerint rendelkezett postával, távíróval, plébániával, illetve gőzmalommal. Első állomása Attala-Csoma, mely 2 km-nyire feküdt a falutól. Vasúti megállóhelyet és őrházat csak 1937-38-ban kapott a település, mivel az attalai parasztok nem adtak földet az állomás megépítéséhez.

A század elején a községhez tartozott a falutól északra fekvő Csöke-puszta, mely azóta elnéptelenedett. Lakossága 1900-ban mindössze 29 fő volt. 1962-ben azonban Göllétől Attalához csatolták Szentivánpusztát, mely jelenleg is a település külterületi lakott helye. Lakosságszáma a 2001-es népszámlálás idején 47 fő volt.

Jelenlegi polgármestere: Gelencsér István.

[szerkesztés] Nevezetességei

Római katolikus templom, 1867-ből
Nepumuki Sz.János szobor
A 2007-ben átadott tájház
Mississippi emlékmű, melyet a község a Mississippi allam beli Attala megyével közösen emelt

[szerkesztés] Jegyzetek

↑ Attala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)