Aparhant

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aparhant
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Tolna
Járás Bonyhádi
Jogállás község
Polgármester Csóka Attila
Irányítószám 7186
Körzethívószám 74
Népesség
Teljes népesség 1021 fő (2014. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség 59,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 17,96 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Aparhant (Magyarország)
Aparhant
Aparhant
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 19′ 44″, k. h. 18° 26′ 58″Koordináták: é. sz. 46° 19′ 44″, k. h. 18° 26′ 58″
Aparhant (Tolna megye)
Aparhant
Aparhant
Pozíció Tolna megye térképén
Aparhant weboldala

Aparhant község Tolna megyében, a Bonyhádi járásban.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu a Völgység szívében fekszik, melyet északról a Tolnai-hegyhát, délről a Mecsek és keletről a Szekszárdi-dombság vesz körül. A 6-os főúttól 9 km-re, Bonyhád közelében, Szekszárdtól 24 kilométerre található. Legmagasabb pontja az Apari-szőlőhegy: 226 méter, legalacsonyabb pontja az Apari 5-ös halastó vízszintje: 118 méter.

Szomszédos települések: Izmény, Mucsfa, Nagyvejke, Bonyhádvarasd és Majos.

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az évi átlagos csapadékmennyiség 5-600 mm között alakul. Az évi középhőmérséklet 10 C fok felett van. A napsütéses órák száma meghaladja a 2100 órát. Az uralkodó szélirány ÉNY-i, az átlagos szélsebesség pedig eléri a 2,9 m/s. A növénytermesztés szempontjából Aparhant igen jó fekvésű, hiszen az utolsó tavaszi fagyok ideje április közepére esik.

Vízrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Patakok: Apari-patak, Hanti-patak, Cinkai-patak, Frank utcai-patak és a Csurgó-patak Halastavak: az Apari-patak mentén 5 db, egy a Hanti-patak torkolatánál és egy a Csurgó-patak mellett

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apar és Hant

A községet 1940-ben hozták létre két település, Apar és Hant egyesítésével. Apar elődjének, Apornak az első okleveles említése 1314-ből származik, ekkor három nemest tiltottak el a birtok és az itt található Szűz Mária-kolostor használatától. A név később Apaar, Apor, Apoor, Apour, Apowr, Apur, Opor, Opoor, Opour, Opur, Opowr alakváltozatban is előfordult. Innen származott Garázda Péter, Janus Pannonius költőtársa.

A prépostsággal rendelkező település a török hódoltság idején teljesen elpusztult, a 18. század elején a környékbeli településekhez hasonlóan német betelepülők népesítették be ismét. 1945-ben bukovinai székelyek telepedtek le a faluban.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aparhanti plébánosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vizi János 1947-1963
  • Demse Péter 1963-1967
  • Kriszt Mátyás 1967-1981
  • Sebestyén András 1981-1994
  • Végvári Tibor dr. 1994-2002
  • Bukovics István 2002-2012
  • Matis Géza 2012-

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aparon vagy Hanton születtek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Garázda Péter (Apar, 1448 – Esztergom, 1507) 15. századi kiemelkedő magyar humanista, költő és prózaíró
  • Bitter Illés Béla[2] OCist (Apar, 1868. október 22. – Pécs, 1939. szeptember 26.) magyar ciszterci szerzetes, főigazgató, tankönyv író, germanista, a Szent István Akadémia tagja
  • Faust Antal[3] (Apar, 1887. dec. 11. - Tevel, 1961. szept. 26.): plébános

Aparon vagy Hanton éltek/élnek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Wosinsky Mór[4] (Tolna, 1854. március 28. – Szekszárd, 1907. február 22.) magyar apát-plébános, régész, az MTA levelező tagja

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  2. [1]
  3. [2]
  4. [3]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]