Sárszentlőrinc
| Sárszentlőrinc | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Tolna | ||
| Kistérség 2012-ig | Paksi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Demény Károly[1] | ||
| Irányítószám | 7047 | ||
| Körzethívószám | 75 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 935 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 24,32 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 38,45 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Sárszentlőrinc
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Sárszentlőrinc
Pozíció Tolna megye térképén
|
|||
| é. sz. 46° 37′ 26″, k. h. 18° 36′ 18″ | |||
| Sárszentlőrinc weboldala | |||
Sárszentlőrinc község Tolna megye Paksi kistérségében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Mezőföldön, a Sió mellett található. Közeli települések északra 10 km-re Pálfa, keletre 4 km-re Nagydorog, délre 8 km-re Kajdacs, délnyugatra 9 km-re Udvari, északnyugatra 7 km-re Nagyszékely és Kisszékely.
A 63-as főúton közelíthető meg.
Története [szerkesztés]
Sárszentlőrinc már régóta lakott területen fekszik, már az Árpád-korban is plébániai székhely volt. A pap neve 1334 óta ismert: Egidius Sancti Laurentii. A török idők alatt is hosszasan lakták (1563-84-ben 9-13 házat adóztattak meg), viszont a hódoltság utolsó éveiben elnéptelenedett, elpusztult. 1718-19-ben érkezett ide egy vegyes nemzetiségű csoport, mely három év múlva továbbment.
1722. március 22-én kihirdették, III. Károly rendeletét, miszerint a török hódoltság idején lakatlanná vált területekre érkezőknek kedvezményeket biztosított: három évi adómentességet, ingyen vetőmagot, igásjószágot, építési anyagot és vallásszabadságot. Talán ez is hozzásegített, hogy a Mercy-uradalom hőgyészi kancelláriájában az addig Györkönyben élő jobbágyok olyan szerződést írtak alá, mely megadta a lehetőséget számukra a szentlőrinci pusztára költözésre.
Ez a csoport mindössze 8 családból állt, viszont Györkönyből hamarosan többen mennek át.
Az új lakosok eredetileg nem Györköny lakói voltak, az Északnyugat-Dunántúlról, esetleg a Kisalföld-ről érkeztek. Az első lakók mintegy "felderítők" voltak, utánuk többen érkeztek Tolna megyébe. Győr, Sopron és Moson vármegyéknek szinte minden településéről érkeztek innen családok. Az ottmaradt ismerősök érkeznek dolgozni, rokonokat látogatni, viszont a település lakossága is visszajár házasodni, tanítót, papot hívni, gyerekeit iskoláztatni.
A település jövőjére ez nagy hatással van: széles körű tájékozódás, az eseményekkel, szellemi áramlatokkal való érintkezés egyre gyakoribbá vagy állandóvá vált.[3]
Evangélikus templom, iskola [szerkesztés]
Sárszentlőrincen evangélikus templom már 1775-ben is állt. Bár az evangélikusok mind magyarok voltak, az elrendezés megfele a tolnai német templomokénak. A karzatának képeit mindössze egy átfestéskor találták meg nemrég.
1806-ban létesült itt egy iskola, melynek hírére jellemző, hogy az Alföldről is érkeztek tanulók.
Címer [szerkesztés]
A település címere egy háromszögletű pajzs, középen Nap Luther-rózsával, oldalt szőlőtőkével és nyolc búzaszállal, a pajzs talpán domb három folyóval. A Nap Szentlőrincet jelképezi, a Luther-rózsa az evangélikus egyházat, hiszen evangélikus lelkész vezette a kezdeti nyolc családot a településre, a nyolc búzaszál a szerződést aláíró nyolc jobbágy, a három folyó a Sió, a Sárvíz és a Donát-patak.[4]
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt élt egy évig Barla Mihály költő, író.
- Petőfi Sándor 1831-33 között itt járt iskolába.
- Itt született Zsivora György, ügyvéd, a Magyar Tudós Társaság tagja
- Itt született Balassa János sebészprofesszor.
- Itt anyakönyvezték Illyés Gyula születését is, aki a közeli Felsőrácegrespusztán született.
- Itt járt iskolába Lázár Ervin.
- Itt született és itt hunyt el Zsivora József színész (1809-1887).
- Itt született Lehr Albert (1844-1924 nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja
- Itt született Lehr Zsigmond (1841–1871) műfordító, tanár (előző öccse).
- Itt hunyt el szeniczei Bárány György (1682 – 1757) evangélikus lelkész
Nevezetességei [szerkesztés]
- Evangélikus templom (1775) barokk
- Evangélikus gimnázium (1800 körül)
- Petőfi Sándor-emlékház
- Uzdi Kulcsosház
- Lázár Ervin Emlékház[5]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Sárszentlőrinc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Csepregi Béla: Petőfi Sárszentlőrincen (1991)
- ↑ nemzetijelkepek.hu
- ↑ Lázár Ervin emlékház nyílik Sárszentlőrincen – Népszabadság, 2012. szeptember 14.
Források [szerkesztés]
- http://bdeg.sopron.hu/bdeg/archiv/hharang/200012/cikk4.html
- A Hegyhát evangélikus templomai – Sárszentlőrinc
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||
