Iregszemcse

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Iregszemcse
Iregszemcse címere
Iregszemcse címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Tolna
Járás Tamási
Kistérség Tamási
Jogállás község
Polgármester Süvegjártó Csaba (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 7095
Körzethívószám 74
Népesség
Teljes népesség 2671 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 45,62 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 58,33 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Iregszemcse (Magyarország)
Iregszemcse
Iregszemcse
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 41′ 43″, k. h. 18° 11′ 01″Koordináták: é. sz. 46° 41′ 43″, k. h. 18° 11′ 01″
Iregszemcse (Tolna megye)
Iregszemcse
Iregszemcse
Pozíció Tolna megye térképén

Iregszemcse község Tolna megyében, a Tamási járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Somogyi-dombságon fekszik; a 65-ös főút mellett, a legközelebbi város Tamási (10 km). Simontornyával összeköti a 6407-es közút.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település 1938-ban jött létre Felsőireg és Szemcséd egyesítésével. Az egyesített falu neve kezdetben Felsőireg volt, majd 1939-ben vette fel az Iregszemcse nevet.

Ireg első írásos említése 1263-ból való, ekkor az ábrahámi cisztercita kolostornak volt tulajdona. 1327-ben az Ozorai család birtoka volt, majd 1387-ig királyi. Ekkor Luxemburgi Zsigmond király a Tamássy családnak adományozta. Ezután a Hédervári családhoz került. A törökök kiűzése után az elpusztult település a Viczay család birtoka lett. Utolsó birtokosa 1917 és 1944 között Kornfeld Móric volt. Felsőireg nagyközség volt, 1891-ben 2974 magyar lakossal, posta- és távíróhivatallal, postatakarékpénztárral, ipartestülettel.

A grófi birtok 1944-ben megszűnt. Az uradalom egy részéből az Iregi Állami Gazdaság, másik részéből Kutató Intézet alakult. 1953-ban kezdődött a termelőszövetkezet szervezése, kezdetben három is működött a községben (Új Élet, Rákóczi, Újbarázda).

Újireg 1951-ig kisközség, 1966-1990 között Iregszemcséhez tartozott, azóta újra önálló.

1975. január 1-jétől a megyehatár rendezése miatt a Tengőd községhez tartozó Hékút és Okrád pusztát Iregszemcséhez csatolták.

1907-ben Felsőiregen „dallotta” Bartók Béla fonográfjába Veres Ignác azt a dallamot (Pejparipám rézpatkója...), amely Bartók „Bánkódás” címet viselő 28. duójának eredeti dallama. [forrás?]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Viczay-Kornfeld-kastély: 1820-ban épült klasszicista stílusban. Hatalmas parkja természetvédelmi terület. Jelenleg speciális diákotthon.
  • Kálvária-kápolna: 15. századi gótikus templom szentélyéből került kialakításra.

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Iregszemcse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]