Nagydorog

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ugrás: navigáció, keresés

Nagydorog

Nagydorog címere

Közigazgatás

Ország

Régió

Megye

Kistérség

Rang

Polgármester

Veres Imre^[1]

Irányítószám

7044

Körzethívószám

75

Népesség

Teljes népesség

2661 fő (2010. január 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

64,21 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

41,44 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Nagydorog

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46.622° k. h. 18.659°

Nagydorog

Pozíció Tolna megye térképén

é. sz. 46.622° k. h. 18.659°

Nagydorog nagyközség Tolna megye Paksi kistérségében.

[szerkesztés] Fekvése

Tolna megye északi felén, Pakstól 20 kilométer távolságra fekszik nyugati irányban, Cecétől pedig délre 18 kilométerre. Áthalad rajta a Szekszárdot Székesfehérvárral összekötő 63-as főút. A MÁV 46-os számú (Sárbogárd–Szekszárd–Bátaszék) vasútvonala a település mellett halad el.

[szerkesztés] Története

A település első írásos említése 1397-ből származik. Zsigmond király ekkor adta a Kanizsai családnak a simontornyai várat és a hozzátartozó birtokokat, melyek közt Dorog is megtalálható. Később, a XV. század folyamán a falu a Garay család tulajdona lett, majd a török időkben többször cserélt gazdát. Ez idő alatt rövid ideig el is néptelenedett.

A 16. század közepétől erős református közösség szerveződött Sztárai Mihály kezdeményezésére.

Mária Terézia uralkodása alatt iskola épült Györkönyben. 1777-től a Széchényi család tulajdonába került a település. A család kastélyt, víztornyot, malmot, villanytelepet, szeszgyárat épített.

1883-ban épült meg a vasútvonal, mely bekapcsolta a községet a vasúti közlekedésbe.

Benedek Mihály református püspök, prédikátor (Nagydorog, 1748 – Debrecen, 1821. április 23.)

[szerkesztés] Nevezetességei

Falumúzeum
Kalap és Sipkamúzeum

Stockinger Artúr 20 évig volt Nagydorog plébánosa. Szenvedélyes sapka és kalapgyüjtő volt. Az ő hagyatéka a több mint száz darabból álló gyüjtemény a világ számos országából. Nemcsak gyűjtötte ezeket a kalapokat, de alkalomadtán hordta is azokat.

Szenes-legelő
Református templom (1774)
Római katolikus templom (1934)
Széchenyi-kastély (1891/92)

A kastély 1821-ben került Széchenyi Lajos (István testvére) tulajdonába, majd a 19. század végén - 20. század elején átalakították.

Víztorony (1891)

[szerkesztés] Képgaléria

[szerkesztés] Jegyzetek

↑ Nagydorog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)