Cikó

Cikó
Cikó címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Tolna
Kistérség 2012-ig	Bonyhádi
Jogállás	község
Polgármester	Dr. Ferencz Márton
Irányítószám	7161
Körzethívószám	74
Népesség
Teljes népesség	865 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	43,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	19,86 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cikó Pozíció Magyarország térképén
Cikó Pozíció Tolna megye térképén
é. sz. 46,2593°, k. h. 18,5614°46.2593, 18.5614

Cikó (németül Zickau) község Tolna megyében, a Bonyhádi kistérségben.

Fekvése

A település Bonyhádtól délkeleti irányban hat kilométerre, a Széplaki-völgyben található.

Megközelíthetősége

• Vonattal a MÁV 50-es számú Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalán érhető el. A megállóhely Hidas-Bonyhád és Mőcsény között található.
• Közúton megközelíthető Bonyhád és Mőcsény irányából is.

Történet

Régészeti bizonyítékok alapján már az őskorban lakott hely volt. A település a török hódoltság korában teljesen elnéptelenedett, majd betelepített németek munkája nyomán indult újra fejlődésnek. A 20. század elejére a Völgységi járás legjelentősebb német lakosú kisközségévé vált. 1939. április 30-án itt tartotta országos zászlóbontó nagygyűlését a Volksbund, és itt alakult meg első helyi szervezete. A második világháború után a község lakosságából közel kétszáz főt hurcoltak el kényszermunkára, illetve a német lakosság nagy részét kitelepítették, és helyükre – Hadikfalváról – 158 bukovinai székely családot költöztettek. A régi német lakosságból 1950-re mintegy harminc család maradt. Ettől az évtől önálló tanácsú község lett a Bonyhádi járásban. A település 1990-ben helyi önkormányzatot választott.

Nevezetességei

A Máriaszéplaki templomrom. A 19. század végéig az írásos forrásokban található cikádori apátság romjainak vélték, azóta azonban bebizonyosodott, hogy az egykori Széplak város templomának romja (A cikádori apátság romjait Bátaszéken tárták fel).

• Máriaszéplaki templomrom – II. Géza korabeli román stílusú, kéttornyos, háromhajós templom romjai. Ma a környék német nemzetiségének búcsújáró helye. A templomrom megjelenik Vörösmarty Mihály Széplak című versében (1828) és Illyés Gyula Kora tavasz című regényében (1941) is.
• Eszterpusztai templomrom – A község külterületén, az egykori Östör nevű település helyén álló templomot gótikus stílusban építették a 15. században.
• Szentháromság-templom – Épült 1767 és 1784 között, barokk stílusban. A templom udvarában álló emlékoszlop a világháborúk, a kitelepítések áldozatainak és a kényszermunkára hurcoltaknak állít emléket.
• Szent Rókus-kápolna – A feltételezések szerint egy középkori templom alapjaira épült 1746-ban.
• Nepomuki Szent János-szobor – A község főterén álló szobor a 18. században, barokk stílusban készült.

Külső hivatkozások

• 23.Podmaniczky Júlia Cserkészlánycsapat Cikó