Cikó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cikó
Cikó címere
Cikó címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Tolna
Járás Bonyhádi
Kistérség Bonyhádi
Jogállás község
Polgármester Dr. Ferencz Márton[1]
Irányítószám 7161
Körzethívószám 74
Népesség
Teljes népesség 861 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 43,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 19,86 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cikó  (Magyarország)
Cikó
Cikó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 15′ 34″, k. h. 18° 33′ 41″Koordináták: é. sz. 46° 15′ 34″, k. h. 18° 33′ 41″
Cikó  (Tolna megye)
Cikó
Cikó
Pozíció Tolna megye térképén

Cikó (németül Zickau) község Tolna megyében, a Bonyhádi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település Bonyhádtól délkeleti irányban hat kilométerre, a Széplaki-völgyben található.

Megközelíthetősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Régészeti bizonyítékok alapján már az őskorban lakott hely volt. A település a török hódoltság korában teljesen elnéptelenedett, majd betelepített németek munkája nyomán indult újra fejlődésnek. A 20. század elejére a Völgységi járás legjelentősebb német lakosú kisközségévé vált. 1939. április 30-án itt tartotta országos zászlóbontó nagygyűlését a Volksbund, és itt alakult meg első helyi szervezete. A második világháború után a község lakosságából közel kétszáz főt hurcoltak el kényszermunkára, illetve a német lakosság nagy részét kitelepítették, és helyükre – Hadikfalváról – 158 bukovinai székely családot költöztettek. A régi német lakosságból 1950-re mintegy harminc család maradt. Ettől az évtől önálló tanácsú község lett a Bonyhádi járásban. A település 1990-ben helyi önkormányzatot választott.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Máriaszéplaki templomrom. A 19. század végéig az írásos forrásokban található cikádori apátság romjainak vélték, azóta azonban bebizonyosodott, hogy az egykori Széplak város templomának romja (A cikádori apátság romjait Bátaszéken tárták fel).
  • Máriaszéplaki templomrom – II. Géza korabeli román stílusú, kéttornyos, háromhajós templom romjai. Ma a környék német nemzetiségének búcsújáró helye. A templomrom megjelenik Vörösmarty Mihály Széplak című versében (1828) és Illyés Gyula Kora tavasz című regényében (1941) is.
  • Eszterpusztai templomrom – A község külterületén, az egykori Östör nevű település helyén álló templomot gótikus stílusban építették a 15. században.
  • Szentháromság-templom – Épült 1767 és 1784 között, barokk stílusban. A templom udvarában álló emlékoszlop a világháborúk, a kitelepítések áldozatainak és a kényszermunkára hurcoltaknak állít emléket.
  • Szent Rókus-kápolna – A feltételezések szerint egy középkori templom alapjaira épült 1746-ban.
  • Nepomuki Szent János-szobor – A község főterén álló szobor a 18. században, barokk stílusban készült.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Cikó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cikó témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]