Báta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Báta
Báta címere
Báta címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Tolna
Járás Szekszárdi
Kistérség Szekszárdi
Jogállás község
Polgármester Huszárné Lukács Rozália Anna (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 7149
Körzethívószám 74
Népesség
Teljes népesség 1742 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 26,13 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 66,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Báta  (Magyarország)
Báta
Báta
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 07′ 35″, k. h. 18° 46′ 18″Koordináták: é. sz. 46° 07′ 35″, k. h. 18° 46′ 18″
Báta  (Tolna megye)
Báta
Báta
Pozíció Tolna megye térképén
Báta weboldala

Báta község Tolna megyében, a Szekszárdi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Báta, Tolna és Baranya megye határán, a Szekszárdi-dombság Dunára lefutó dombvonulatának lábánál mintegy 5 km hosszan elnyúló zsáktelepülés. Bátaszék és Mohács között az 56. számú főútról közelíthető meg, valamint Pörböly felől kerékpárral a Duna védgátján. Keletről a Duna-folyam és a Gemenci-erdő határolja. keleti része a Duna egykori és jelenlegi árterületéhez tartozik, amely a Gemenci-erdő egy része, és a Duna–Dráva Nemzeti Park révén országos szintű természetvédelmi oltalom-alatt áll. A község területén találkozik egymással az Alföldhöz tartozó síkság folytatásaként elterülő Tolnai-Sárköz és a Dunántúli-dombsághoz csatlakozó Dél-Baranyai-dombság. A dombhátakat jelentős szőlőterület, a sík vidéket szántóföldek és ártéri erdő borítja.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települést már a pécsváradi apátság 1015. évi hamis privilégiumlevele említi Bátatő néven. 1093-ban Szent László király alapított itt bencés apátságot, állítólag a környéken élő besenyők megtérítésére. A 13. század végén az apátság királyi kegyuraság helyett magán kegyúr alá került, s a 14. században különösen a Becsei családdal vívott súlyos birtokpereiről maradt fenn szép számos oklevél. Egy 1403. évi először beszél a bátai apátság Báta nevű birtokáról, ahol az apát tisztjei és nemes jobbágyai is éltek. Dózsa György felkelésében az alföldi városok polgáraival együtt vettek részt a bátaiak is. Baja után (572 forint 40 dénár) Bátától (519 forint 93 dénár) követeltek legtöbb kártérítést a parasztsereg elkövetett hatalmas károkozásai miatt. A törökök 1529-ben égették fel először, 1539-ben pedig véglegesen elpusztították.

1545-ben a török összeírta a Tolnához tartozó dunai kikötők jövedelmeit, itt Báta város jövedelme 24 777 akcséval szerepel, ebből vámjövedelem 14 274, 82 ház után fejadó 50 akcséval, 4100, hal fele 2886, hal tized 2400, kapuadó 2259 akcse volt. 1559-ben, amikor Decs, Nyék és Bátaszék üresen állott, Bátán 12 , Pilisen 6 adózó portát írtak össze. A bátai apátságot az 1680-as években Jány János udvari tanácsos kapja meg Lipót császártól, tehát nem pap, - a pilisiek, decsiek, bátaiak nem az udvari tanácsosnak, hanem testvérének, Jány Ferenc szerémi püspöknek, csornai prépostnak küldik panaszos és könyörgő leveleiket, bár Jány Ferenc csak 1688-ban kapja meg a bátai javadalmat.

Az 1711-es összeíráson 75 jobbágy- és 6 zsellér családfőt neveztek meg. 1741-ben szentelték fel a katolikus templomot. Nem sokkal ezután nyitották meg az első református gyülekezeti házat. Az 1848-49-es szabadságharc idején a császári seregek ismét porig égetik a települést, de a lakosság szerencsésen megmenekül és újjáépíti a falut. Az 1901-es népszámlálás szerint már 4119-en éltek Bátán. Az egykori apátság helyén 1939-ben épül fel a Szent Vér temploma.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bátai Tamburazenekar
  • Vadvirág Cigány Gyermek Tánccsoport
  • Közel 80 éves múlttal rendelkező tánccsoport működik. A Bátai Bokréta, Bátai Népi Együttes,  "Sárköz" Hagyományőrző Egyesület, mostanra a Bátai "Sárköz" Néptánc Együttes néven.
  • Római Katolikus Plébánia
  • Református Egyházközség (Bátai Református Leányegyházközség)
  • Múzeumok - Tárlatok ( a nevezetességek címszó alatt felsorolt épületek, helyszínek)
  • Civil szervezetek
  • Sport - Báta KSE labdarúgó szakosztály
  • Badra hastánccsoport
  • Bátai Amazonok

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A községben élt és alkotott Czencz János festőművész
  • Itt született Katona Tamás a magyarországi atomreaktor-diagnosztikai kutatások mérnök-fizikusa

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Báta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Báta légifotója

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]