Izmény

Izmény címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Dél-Dunántúl

Megye

Tolna

Kistérség 2012-ig

Bonyhádi

Jogállás

község

Polgármester

Kelemen Ferenc^[1]

Irányítószám

7353

Körzethívószám

74

Népesség

Teljes népesség

523 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

38,09 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

13,73 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Izmény

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46,31480°, k. h. 18,41362°

Izmény

Pozíció Tolna megye térképén

é. sz. 46,31480°, k. h. 18,41362°

Izmény község a Dél-Dunántúl régióban, Tolna megyében, a Bonyhádi kistérségben.

Fekvése [szerkesztés]

A Dunántúli-dombságban, a Mecsektől északra található. Szekszárd, a megyeszékhely kb. 35 km-re, míg a legközelebbi város, Bonyhád kb. 15 km-re található. Szomszédos település: Györe.

Megközelítése [szerkesztés]

Közúton a Bonyhádot Szászváron keresztül Kaposszekcsővel (611-es főút) (vagy Komlóval) összekötő alsóbbrendű útról érhető el, egy bekötőúton Györén keresztül. Zsákfalu.

A közúti tömegközlekedést a Gemenc Volán Zrt. autóbuszai végzik.

Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás a kb. 6 km-re lévő Máza-Szászvár állomás a MÁV 50-es számú, Dombóvár - Bátaszék közötti szakaszán.

Önkormányzat [szerkesztés]

A település képviselő-testülete 5 főből és a polgármesterből áll.

Név: Izmény Község Önkormányzata
Cím: 7353 Izmény, Fő u. 23
Tel.: 74/483-765
Fax: 74/483-765
E-mail: izmeny.onkormanyzat@axelero.hu, izmeny@polghiv.tolnamegye.hu
Hivatalos honlap: www.izmeny.green-echo.hu

Története [szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint már az őskorban, illetve az ókorban is lakott volt a település környéke.

Első írásos említése 1261-ből származik.

A török hódoltság idején elpusztult, és teljesen elnéptelenedett. Sokáig pusztán állt, csak a XVIII. század második felében érkeztek sváb telepesek a faluba Bajorország területéről.

A második világháború után a német családok többségét kitelepítették, helyükre a bukovinai Andrásfalváról székelyek, míg a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében a felvidéki Nagysallóról magyarok érkeztek.

Népesség [szerkesztés]

2001-ben a lakosok 99%-a magyarnak (ezen belül 3% német nemzetiségűnek), 1%-a cigánynak vallotta magát.^[3]

1870: 943 fő
1900: 958 fő
1949: 945 fő
1990: 556 fő
2001: 547 fő
2009: 519 fő

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 88%-a római katolikus, kb. 5%-a evangélikus és kb. 4,5%-a református vallású. Nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 2,5%.^[3]

Római katolikus egyház [szerkesztés]

Főleg az egykori bukovinai székelyek vallása. A Pécsi Egyházmegye (püspökség) Komlói Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: Szent Péter és Pál. Római katolikus anyakönyveit 1955-től vezetik.

Református egyház [szerkesztés]

A Felvidékről áttelepült magyar családok hozták magukkal a református vallást. A Dunamelléki Református Egyházkerület Tolnai Református Egyházmegyéjébe tartozik. Nem önálló egyházközség, csak szórvány.

Evangélikus egyház [szerkesztés]

A Déli Evangélikus Egyházkerület Tolna-Baranyai Egyházmegyéjében lévő Nagymányok-Váraljai Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány. Evangélikus templomát 1785-ben építették a sváb telepesek. Jelenleg már csak kb. 5-6 evangélikus vallású család él a településen.

Nevezetességei [szerkesztés]

Evangélikus templom: 1785-ben épült, késő barokk stílusban. 1928-ban és 1996-ban felújították.
Emlékkereszt: A kitelepített izményi evangélikus emlékére állították.
Székely tájház: A székelyek népművészeti értékeit, használati tárgyait, bútorait, ruháit mutatja be.
Római katolikus (Szent Péter és Pál-) templom: 1945-ben épült.

Civil szervezetek [szerkesztés]

Bukovinai Székely Népi Együttes

Jegyzetek [szerkesztés]

↑ Izmény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
^ ^a ^b [1]