Nagyszékely
| Nagyszékely | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Tolna | ||
| Kistérség 2012-ig | Tamási | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Várkonyi Zoltán (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 7085 | ||
| Körzethívószám | 74 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 430 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 11,72 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 36,70 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Nagyszékely
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Nagyszékely
Pozíció Tolna megye térképén
|
|||
| é. sz. 46,64623°, k. h. 18,52826° | |||
| Nagyszékely weboldala | |||
Nagyszékely (németül Großsäckl) község Tolna megyében, a Tamási kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Tolnai-hegyhát egyik kistelepülése, zsákfalu, Pincehely felől közelíthető meg.
Története [szerkesztés]
Néveredet [szerkesztés]
Talán a község egyik, első, - Székely - elnevezésével találkozhatunk egy 1428-ban keltezett oklevélben, mely Bottka Miklós szerződésével kapcsolatos. Nagy valószínűséggel az okiratban szereplő Alsó- és Felső-Szekel a mai Kisszékely és Nagyszékely községekkel azonos.
Az 1400 körül felbukkanó név már Püspök előtaggal kezdődik, de a második tag már több helyen nem egyezik meg: ismerjük a székhely és székely elnevezést egyaránt.
1585: "Úgy a magyar, mint az udvari kamara azt ajánlotta őfelségének, hogy e falvakat, névszerint Püspökszékhelyt, Parragszékhelyt, Egrest, Kölesdet, Czétényt, Bikádot és Bannt adományozza Huszár Péternek; mert hiszen Püspökszékhelyt úgyis ő foglalta vissza a töröktől." Dr. Dénes József is egyértelműen jelöli meg Püspökszékely és a mai Nagyszékely települések azonosságát. Az eddigi adatok szerint a Püspökszékely – Nagy-Székely névváltozás időpontja 1595-1680 közötti időszakra tehető.
Többen a település nevét az egykor, a végvári területekre betelepített székelyekkel hozzák kapcsolatba, habár ez még egyáltalán nem bizonyított tény. A székhely-székely, azaz Zekhel-Zekel változás, a 17. század második felére tehető. Tény, hogy 1680-tól a székhely elnevezés már nem fordul elő. Az a lehetőség sem zárható ki, hogy csak elírásról van szó.
A sváb betelepülés után egyaránt előfordul a Sackl és Sekel elnevezés ugyan, de az utóbbi válik gyakoribbá. Az egyik kifejezés valószínűleg a német megfelelő, a másik pedig a sváb nyelvjárás változata. A korabeli magyar elnevezése a településnek már Nagy-Székely. Hogy pontosan mikor vált hivatalossá az elnevezés, pontosan nem tudható. A Nagyszékhely elnevezés hivatalosan sehol sem szerepelt.
Népesedéstörténet [szerkesztés]
A település környéke – a mai Tolnai-hegyhát – már a bronzkorban lakott volt. A római korból Wosinszky Mór nagyszékelyi kutatásai, ásatásai szolgáltattak bizonyítékokat a környék betelepültségéről. A középkorban már lakott település volt, templomának alapjai 13. századiak. A török megszállás alatt szinte teljesen elnéptelenedett.
A 18. század 20-as éveitől kezdődően a faluban nagyrészt református vallású hesseni németek települtek le, akik elkezdték a falu felvirágoztatását. A 19. század elején templomot építettek, gimnáziumot alapítottak, Nagyszékely a környék leggazdagabb településévé vált. Lélekszáma a 19. század végére elérte a 3500 főt.
A fejlődésnek a gazdasági válság vetett véget, de már a század első éveitől kezdve egyre többen az amerikai kontinensen kerestek megélhetést, és ott találtak új otthonra összesen több mint ötszázan. Azóta a település lélekszámbeli és anyagi hanyatlása napjainkig tart. Az első világháborúnaknak mintegy 50, a másodiknak – a bevonuló szovjet katonák kegyetlenkedéseinek polgári áldozataival együtt – több mint 100 halálos áldozta volt. A világháború után, 1947-ben szenvedte el a falu a legnagyobb vérveszteséget: a magyarországi németek kitelepítése során a nagyszékelyi lakosság csaknem 80%-a kényszerült elhagyni otthonát, hazáját – szülőföldjét; jószágaikat, házaikat, földjeiket – múltjukat. Házaikba legnagyobb számban a már hosszabb ideje a környéken tartózkodó, a Sió-csatorna mederbővítési munkálatait befejező nagyrészt békésszentandrási kubikusok, kisebb számban a lakosságcserébe belekényszerített felvidéki magyarok költöztek.
Napjainkra a környékbeli munkahelyek (Simontornyai Bőrgyár, TSZ-ek stb.) megszűnése miatt a lakosság nagy része elköltözött, munkanélkülivé lett, vagy nyugdíjas. A kilencvenes évektől lassú beköltözés is megindult a csendes, nyugodt, régi idők hangulatát árasztó zsákfaluba. A falu lakossága 2007-ben kb. 450 fő volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
Nagyszékely református templomegyüttese az országban egyedülálló. A kisebbik templom román kori eredetű, a nagyobbik Tolna megye legnagyobb református temploma, ezt a betelepült német lakosság építette magának a 18-19. század fordulóján közvetlenül a kis templom mellé. Bővebb információ itt
A falu jellegzetessége még a megmaradt épített környezet – a második világháború óta szinte egyáltalán nem épült új ház a településen, így a még megmaradt, jórészt gazdagabb sváb porták, hosszú parasztházak egyedi 20. század eleji hangulatot varázsolnak a falunak.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Nagyszékely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||
 |
Ez a Tolna megye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
