Szakály
| Szakály | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Megye | Tolna |
| Kistérség 2012-ig | Tamási |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Törő Péter[1] |
| Irányítószám | 7192 |
| Körzethívószám | 74 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1536 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 37,45 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 41,01 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Szakály
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Szakály
Pozíció Tolna megye térképén
|
|
| é. sz. 46,52437°, k. h. 18,37970° | |
Szakály község Tolna megyében, a Tamási kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Szakály település a Kapos folyó két partján, Tolna megye szívében terül el, a termálfürdõjérõl híres Tamásitól 15 km-re délre.
A községnek jelentõs átmenõ forgalma van a 65-ös számú, Szekszárd-Siófok közötti fõút, valamint a Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonal miatt.
Története [szerkesztés]
A rómaiak az idõszámítás elõtti század végén, Pannónia területén kelta törzsekre találtak. Ma Európában csak néhány helyen fordul elõ régi kelta korabeli lelet, Szakályban ilyen kelta település nyomaira bukkantak.
A falu neve már IV. László korában, 1273-ban a korabeli iratokban Szakály, Zakal néven szerepel. Szakállyal szemben, a mostani malom környékén terült el Csernéd, ahol már 1351-ben, majd 1399-tõl folyamatosan megyegyûlést tartották, egészen 1543-ig, a török betöréséig. Ebben a korszakban annyira ritkán lakott volt a terület, hogy a török adóösszeírók 1573-74-ben mindössze 6 adózót regisztráltak. Csernédet 1581-tõl rácok lakták. A török kiûzése után Szakály a Tolna megyei településekhez hasonlóan betelepülések révén éled újjá.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Tájház A tájházat 1983-ban avatták fel, mely néprajzi gyûjteményként szolgál. A látogatók a 20. század eleji paraszti élet eszközeivel, berendezési tárgyaival, jellegzetes épületeivel ismerkedhetnek meg itt. (2008 nyarán szándékos gyújtogatás során leégett.)
- Templom A település mûemléki látnivalója a 18. században épült római katolikus templom, amelynek szentélye jelentõs részben a gótika korából származik (15. század).
- Közterületen található faragások A falun átutazóknak is feltûnik a festõi fekvésû település rendezettsége, valamint a szép, hangulatos közterületek, melyeket Törõ György fafaragó mûvész szép munkái díszítenek. Az 1990-es években fafaragótáborok keretében helyi összefogással szépítették a település arculatát díszkapukkal, emlékhelyekkel, játszóterekkel.
Kirándulási és sportolási lehetõségek:
- Szõlõhegyi kirándulás Remek kilátás nyílik a környékre. Folyamatban van egy gondozott kilátó kiépítése, illetve hangulatos ligetek kialakítása padokkal, díszcserjékkel.
- Kapos-parti pihenés és horgászat A folyó partjának turisztikai jellegû kiépítése folyamatban van. A folyóban horgászni is lehet.
- Lovaglás és sétakocsikázás a faluban és környékén A lovaglás (gyermekek számára pónilovon) és sétakocsikázás biztosítása folyamatban van.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Szakály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||
