Tolnanémedi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Németi (egyértelműsítő lap).

Tolnanémedi
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Tolna
Kistérség	Tamási
Rang	község
Polgármester	Móricz Jánosné^[1]
Irányítószám	7083
Körzethívószám	74
Népesség
Teljes népesség	1128 fő (2010. január 1.)^[2] +/-
Népsűrűség	51,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	21,95 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tolnanémedi Pozíció Magyarország térképén Koordináták: é. sz. 46.71541° k. h. 18.47572°46.71541, 18.47572
Tolnanémedi Pozíció Tolna megye térképén
é. sz. 46.71541° k. h. 18.47572°46.71541, 18.47572

Tolnanémedi község Tolna megyében, a Tamási kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

Tolnanémedi a Tolnai-Hegyhát északi csücskében, a Sió és a Kapos völgyében található. Északkeleten Simontornyával, délnyugaton Pincehellyel, délkeleten Kisszékellyel és Nagyszékellyel, nyugaton-északnyugaton Ozorával határos.
A közeli városok Simontornya (7 km) és Tamási (18 km); Szekszárd 70 km-re, Siófok 40 km-re van.

A falut átszeli a 61. számú út, valamint a Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonal.

[szerkesztés] Története

A bronzkorból származó 138 darabos kincslelet a régészek körében világszerte ismert hellyé tette a községet. A lelet korát 3400 évesre becsülik.

A hagyomány szerint a község egy Németi nevű földbirtokostól kaphatta a nevét. A falu legkorábbi helye a vasúton túli magaslaton volt, majd a Kisnémedi-dűlőben. Egy 1324-ből származó feljegyzés szerint az Újfaluként ismert első település – valószínűleg a mai Kisnémedi – helyén lehetett a község a simontornyai várhoz tartozó egyik településként. Némethy, ill. Németi néven I. Miksa császár 1506-ban kelt adománylevelében olvasható a község neve.

Az evangélikusok és a reformátusok a 18. század végén alapítottak iskolát, a katolikusok Pincehely fliliájaként gyakorolhatták vallásukat.

A XIX. században alakult ki a település mai szerkezete.

Jelentős esemény volt a falu életében a vasút építése (1879), melyhez 1913-ban állomás is létesült. 1898-1904 között a pincehelyi-simontornyai közút építése érintette előnyösen a községet. A fejlődésnek indult településen 1910-től új iskolák épültek és ipari létesítmények is megtelepedtek. Malom létesült (1912), majd téglagyár és kendergyár kezdett termelni (1922). A villamosítás már 1942-ben elkezdődött.

A háború okozta visszaesés után -a felrobbantott híd elkészültével- lassan ismét fejlődésnek indult Tolnanémedi. A 2.világháború emberáldozatban, anyagilag és erkölcsileg meggyötörte a falu lakosságát. 1945 után a földosztás adott új reményt a lakosságnak, de a Rákosi-korszak embertelen politikája kiábrándulást hozott.

A mezőgazdaság az 1960-as évektől folyamatos fejlődésnek indult, új házsorok épültek. A közműhálózat kiépített a községben, telefon, gáz, vezetékes víz van.

[szerkesztés] Nevezetességek

Református templom

A falu látképe

A Tolnai-hegyhát lankái, a kiterjedt, vadban gazdag erdőségek, a Kapos és a Sió völgye nagyon szép látvány.
A helyi bortermelők igényesek, büszkék boraik minőségére.
Könnyen megközelíthetőek a környék műemlékekben gazdag települései. A simontornyai és az ozorai vár, a Petőfi és Vörösmarty emlékhelyek, Cecén a Csók István Múzeum, Mezőszilason a Németh László Emlékház, Gyönkön pedig a Német Nemzetiségi Múzeum kínál látnivalót. Fürdők Kisszékelyen és Tamásiban (itt termálfürdő) vannak. Tolnanémedi pihenésre, turisztikára alkalmas hely. Fiatal község, amely az utóbbi évtizedekben indult fejlődésnek.
A faluban 3 templom -református, evangélikus és katolikus- található. A református templom műemlék jellegű, késő klasszicista stílusban épült a XIX.század közepén.

[szerkesztés] Jegyzetek

↑ Tolnanémedi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)