Mórágy
| Mórágy | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Megye | Tolna |
| Kistérség 2012-ig | Bonyhádi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Glöckner Henrik[1] |
| Irányítószám | 7165 |
| Körzethívószám | 74 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 730 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 41,43 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 17,62 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Mórágy
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Mórágy
Pozíció Tolna megye térképén
|
|
| é. sz. 46,2158°, k. h. 18,6431° | |
| Mórágy weboldala | |
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
Mórágy (németül Maratz) község Tolna megyében, a Bonyhádi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Bátaszéktől északnyugatra 6 km-re található.
Megközelíthetősége [szerkesztés]
Vonattal a MÁV 50-es számú Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalán két megállóhelyről is (Mórágy és Mórágy–Alsónána) elérhető volt, de 2009. december 19.-e óta a vonat itt már nem áll meg.
Története [szerkesztés]
A település története
A 1990. évi népszámlálás szerint csupán 848 lelket számláló helység csaknem hatezer éves történelmi múltra tekint vissza. Mindezt azon egyedülálló természeti adottságának köszönheti, hogy a Magyarországon másodsorban a Velencei-hegységben megjelenõ gránit kõzet mellett kizárólag még Mórágyon emelkedik a Kárpát Medence különbözõ mélységeiben húzódó Variszkusz Õshegység egy gránit tömbje a földfelszín fölé. Mórágy Tûzkõ-dombja még napjainkban is számos titkot rejt az archeológusok számára. Az idõszámításunk elõtt 5500 - 3400-ig tartó Újkõkorszakból kerültek itt elõ az ásatások során pattintott szerszámok és emberi csontvázak, melyek emberi település maradványaira utalnak. A "Mórágyi Vénusz" csontváza a mai napig megtekinthetõ a szekszárdi Wosinszky Mór Múzeumban.
Mórágy neve elõször egy 1267-bõl származó írásos dokumentumban merül fel, mint "Silva regalis Moorag", ami magyarul annyit tesz Mórágy Királyi Erdõ.
Az 1526-os Mohácsi vész ideje alatt Mórágy török fennhatóság alá kerül. Az 1720-as években érik el az elsõ rheinpfalzi és hesseni német bevándorlók a települést, akik valójában megteremtették a helyi mezõgazdaság alapjait.
A mezõgazdasági munka, a bányászat és kézmûvesség egészen az 1900-as évek elejéig biztosítottak megélhetést az itt letelepedetteknek, akik a megélhetési források kiapadásával viszont Szlavóniába, Boszniába vagy Európa nyugati fejlõdõ iparvidékeire vándoroltak. A második kivándorlási hullám 1929-ben kezdõdött, majd a kitelepítésekkel együtt egészen 1944-ig tartott. A II. világháború idején a Volksbund és az SS megjelenése vihart kavart a mórágyi társadalom mélyvizeiben. A háború és a "malenkij robot" megtizedelte a lakosságot.
A falu szegénysége, valamint az elnéptelenedés veszélye, amelyben hagyták 1944-ben éppúgy, mint a 80-as évek végén, a Kádár-korszak után felrázta, újraélesztette a lakosságot. Az emberek újult erõvel kezdték megmenteni a pici falut, és ez az erõfeszítés a mai napig is tart. Igaz ugyan, hogy bizonyos gazdasági mutatók szerint Mórágy a többszörösen hátrányos helyzetû települések sorába tartozik.
Ennek ellenére a mai napig is tartó fejlõdés lassú de töretlen. A 872 fõs lakosság ma már iskolával, óvodával, állandó orvosi- és gyógyszer ellátással, kihelyezett rendõri megbízottal, rendszeres kulturális élettel rendelkezik, folyamatos az idõsek szociális ellátása, az infrastruktúra teljes kiépítettségébõl már csak a gáz hiányzik, hiszen a szennyvízhálózat kiépítése folyamatban van.Az egyre szépülõ házak, a sok virág, a fiatalok itthon maradása, letelepedése mind arra utal, hogy az évezredek óta létezõ falu töretlenül írja tovább történetét.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Helytörténeti Gyűjtemény az egykori hengermalomban
- A település határában található Magyarország egyik legrégibb kőzete, a Karbon korban mintegy 360 millió évvel ezelőtt keletkezett Mórágyi-rög, amely a Pre-Variszkuszi őshegység felszíni maradványa.
Testvértelepülések [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Mórágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||
