Dalmand

Dalmand címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Dél-Dunántúl

Megye

Tolna

Kistérség 2012-ig

Dombóvári

Jogállás

község

Polgármester

Bondorné Nagy Ibolya Julianna^[1]

Irányítószám

7211

Körzethívószám

74

Népesség

Teljes népesség

1324 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

27,15 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

48,77 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Dalmand

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46,49382°, k. h. 18,18911°

Dalmand

Pozíció Tolna megye térképén

é. sz. 46,49382°, k. h. 18,18911°

Dalmand weboldala

Dalmand község Tolna megyében, a Dombóvári kistérségben.

Fekvése [szerkesztés]

Tolna megye délnyugati részén, Dombóvár és Tamási városoktól nagyjából egyenlő távolságra található.
A település a 61-es fő közlekedési úthoz csatlakozó mintegy 2 kilométer hosszúságú bekötőúton érhető el. A település vonattal 1990 óta nem elérhető - ekkor szűnt meg a Dombóvár–Lepsény-vasútvonal Dombóvár és Tamási közti szakaszán a forgalom.

Története [szerkesztés]

Nevét először 1138-ban említik, földrajzi helyzeténél fogva a középkorban többször a somogyi birtokok között sorolták fel, míg a XV. századtól már az ozorai uradalomhoz tartozó Tolna megyei településekkel együtt említik.

Az egykori mezőváros a hódoltság után pusztán maradt. Később az egykori nagybirtokok, elsősorban az Eszterházy-uradalom területén létrejött állami gazdaság központjaként fejlődött tovább.

Dalmand 1949-ben alakult önálló községgé Alsóleperd, Csáblény, Felsőleperd, Iharos, Kisleperd, Kőkút, Ódalmand, Németdalmand, Újdalmand és Vörösegyház határrészekből (pusztákból).^[3] Ezek 1946-ig Újdombóvárhoz tartoztak, majd három évig Dombóvárhoz a két község egyesülése folytán.

Nevezetességei [szerkesztés]

A település belterületéhez négy külkerület (Alsóleperd, Felsőleperd, Újdalmand, Vörösegyháza) kapcsolódik. Ha rápillantunk a falu térképére, a belterület településszerkezete is arról árulkodik, hogy egy fiatal és mesterségesen kialakított községgel állunk szemben. A lakóházak túlnyomó többsége az 1950-es, illetve az azt követő években épült. Elvétve találkozni csak egy-egy régebbi épülettel. Ilyen például a Polgármesteri Hivatal épülete, amelyben a XIX-XX. századforduló idején lovarda működött. A településre beérve széles zöldterület található a házak és az úttest között. A rövid közös múltnak tudható be, hogy nem alakultak ki néphagyományok, így például nincsen népviselet, népszokások stb.

A kiemelkedő minőségű termőföldnek köszönhetően a község mezőgazdasági jellegű település. Megalakulásától kezdve az itt élő emberek életét a falu legjelentősebb gazdasági szervezete a Dalmandi Állami Gazdaság, később Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát, jelenlegi nevén a Dalmandi Mezőgazdasági Rt. határozza meg.

A felnőtt lakosság döntő többségének ez a gazdasági szervezet nyújt munkát, és biztosítja a megélhetést. A helybeli munkalehetőség miatt az emberek nem vándorolnak el, a fiatalok itt telepednek le , itt alapítanak családot. A községben 1560 fő rendelkezik állandó lakóhellyel. Az utóbbi néhány év népvándorlási statisztikáiból megállapítható, hogy Dalmand községben nem csökkent a lakosság lélekszáma, sőt némi emelkedést mutat. Az időszakos és az állandó munkalehetőségek miatt a községben alacsony a munkanélküliség. A mezőgazdasági munkák természetéből adódóan főként a téli időszakban nő a munkanélküli ellátást és a munkanélküliek jövedelempótló támogatását igénylők száma. A település vállalkozói a szolgáltatások széles skáláját fogják át. Legtöbben áruszállítással és fuvarozással foglalkoznak, de fodrász, kereskedő, vízvezeték-szerelő, villanyszerelő, háztartásikisgép-szerelő is akad közöttük. A kitűnő talajadottságok a mezőgazdasági kisvállalkozók számára teremtenek kedvező gazdálkodási lehetőséget. Az önkormányzat nem rendelkezik művelődési otthonnal. Talán ennek hiánya az oka, hogy az Ifjúsági Klubon kívül nincs más önszerveződő közösség. A Dalmandi Mezőgazdasági Rt. mellett legjelentősebb gazdasági vállalkozás a Róna Kft., a Kövécs, a Kósa Kft.