Regöly
| Regöly | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Megye | Tolna |
| Kistérség | Tamási |
| Rang | község |
| Polgármester | Porga Ferenc (FIDESZ-KDNP)[1] |
| Irányítószám | 7193 |
| Körzethívószám | 74 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1135 fő (2010. január 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 18,11 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 62,67 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Regöly
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Regöly
Pozíció Tolna megye térképén
|
|
| Regöly weboldala | |
Regöly egy község Tolna megyében, a Tamási kistérségben, a Kapos és a Koppány patak összefolyásánál.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Kapos völgyében Szakálytól 8 km-re északra fekszik. Megközelíthető Szakály után 2 km-re északnyugatra a 65-ös főútról letérve; illetve a Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalon.
[szerkesztés] Története
Már az őskor óta lakott, később a kelták földvárat emeltek itt, amely egyik legjelentősebb településük központja lett Regöly a La Tène kultúra leggazdagabb magyarországi lelőhelye.[3] A késő kelta pénzek egy csoportját regölyi típusúnak nevezi a szakirodalom. A sírok tekintetében kiemelkedő az „aranysírként” emlegetett lelőhely. Ez egy alán hercegnőtől származik. Több mint 120 fátyoldíszt (flittert) és különböző arany tárgyakat találtak itt a régészek. A másik kiemelkedő régészeti lelet a földváron belül került elő: egy Árpád-kori templomot és a hozzá tartozó temetőt tártak fel. Bár idő és pénz hiányában nem tárták fel teljesen a templom környékét, előkerült itt néhány, csak szórványként értelmezhető pénz és bronztárgy: 3 Zsigmond-denár, 1 bécsi fillér (II. Albrecht 1330-40 között vert pénze), 1 S és 1 bronz végű hajkarika, pártaövek övveretei, bronzkapcsok, bronzgombok, könyvsarok-veret, valamint néhány bizonytalan funkciójú töredék (egyik talán egykori harang letörött fülrésze lehetett). A tárgyak zömét a 18-19. századra datálják. Kovách Aladár féltételezte, hogy itt avar temető is volt késői avar sírokkal, de ez az építkezések és földmunkák során elpusztult.
[szerkesztés] Nevezetességei, szokások
- Pacsmagi halastavak – természetvédelmi terület
- Somolyi templomtorony – egy Árpád-kori templomrom a falu határában
- Malom – a XVIII század első felében épült, ma magántulajdonban van, gazdaságként szolgál, az épületek külső jellegét megőrizve
- Eszterházy kastély, Majsapuszta – az Eszterházy család egykori kastélya, amely a Regöllyel egybeépült Majsapusztán áll, ma rehabilitációs intézet
- Újszkítia – Régészeti és életmód rekonstrukció
- A regölyi búcsút hagyományosan Szent György napján április 24-én tartották.
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
|
|||||
