Őcsény

Őcsény címere

Közigazgatás

Ország

Régió

Megye

Kistérség

Rang

Polgármester

Fülöp János^[1]

Irányítószám

7143

Körzethívószám

74

Népesség

Teljes népesség

2430 fő (2010. január 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

33,47 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

72,61 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Őcsény

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46° 18′ 45.22″, k. h. 18° 45′ 28.48″

Őcsény

Pozíció Tolna megye térképén

é. sz. 46° 18′ 45.22″, k. h. 18° 45′ 28.48″

Őcsény weboldala

Őcsény község Tolna megyében

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
- 1.1 Megközelíthetősége
- 1.2 Környező települések
2 Története
3 Nevezetességei
4 Testvértelepülés
5 Jegyzetek
6 Külső hivatkozások
7 Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés] Fekvése

Szekszárdtól közúton 9 kilométerre fekszik.

[szerkesztés] Megközelíthetősége

Vonattal a MÁV 46-os számú (Sárbogárd–Szekszárd–Bátaszék) vasútvonalán érhető el. A megállóhely Szekszárd és Decs között található.
Gépkocsival az M6 autópályáról az Őcsény-Szekszárd Észak vagy Őcsény-Decs-Szekszárd Dél leágazásánál kell lehajtani.
Autóbusszal a Népligettől induló Volánbusz járattal Szekszárdig, onnan a Gemenc Volán helyközi járataival lehet eljutni Őcsénybe.

[szerkesztés] Környező települések

Decs (3 km), Sárpilis (7 km), a legközelebbi város: Szekszárd.

[szerkesztés] Története

Az Őcsény melletti római castellum alapjai is láthatóak voltak, feltöltött útját a nép Ördögvettetésnek nevezi.

Az i. sz. 5. századtól kezdve rövid időközökben különféle nomád népek követték egymást: a sárközi mocsárvilágban legeltettek és halásztak, és a Sárközre nyíló völgyekben temették el halottaikat. A temetkezési helyekről került elő néhány hun kori sírlelet, többek között egy mesterségesen torzított koponya, és találtak néhány feltűnően nagy, néha több száz sírból álló avar kori temetőt is. A honfoglaló magyarok feltehetően egy szláv és avar elemekből álló nép által már aránylag sűrűn lakott területet hódítottak meg itt, maga a sárközi mocsárvilág azonban lakatlan volt.

Őcsény neve bizonytalan eredetű, többen a fejedelmi családdal hozzák kapcsolatba. Sárköz területén a korai századokban a térítő (bencés) apátságok kaptak szántót, halászó helyet és erdőt.

Őcsény középkori társadalmáról, gazdasági és kulturális viszonyairól nagyon keveset tudunk. A korai századokban a társadalom rendkívül tagozott volt: legfelül a királynak adózó szabad magyarok; a katonai szolgálattal tartozó várjobbágyok, az egyháznak adományozott szabad fegyveresek és a lovas kísérők voltak. Ez a több-kevesebb szabadságot élvező réteg a középkor derekán már félszabad libertinusokból és praediális (egyházi) nemesekből állott, akikből még később a számbelileg is igen jelentékeny sárközi köznemesség alakult ki; e nemesek a fajszi szék keretén belül önálló területi önkormányzatot építettek ki.

A középkori Őcsényen a halászat volt a legfontosabb termelési ág: az ásatag leletek között minden időszakban az égetett agyagból vagy lólábszárcsontból készült hálónehezék a legtöbb, a konyhahulladékok között pedig a tömérdek halcsont. Fejlett volt a vadászat is.

Őcsény a sok sanyargattatás közepette is a török korban mindvégig lakott helyként szerepelt az összeírásokban. 1572-ben Őcsényben csak 55 ház volt. 1690 körül Őcsény a „Bat vize mellett” 95 lakost számlál, van három háromkerekes malma.
A felszabadító háborúk során Őcsényt ismét minden oldalról sarcolták: „Az fel s alá járó Budai és Egyebünnen lévő sajkásoknak, Felséges Császári Tiszteknek adtunk kenyeret… bort és amivel leltünk kedvességét fejünknek . . ."

Őcsény az úrbéri elkülönözéskor bőven kapott földet, legalábbis a telkekre, a volt zsellérek rosszabbul jártak. Végrehajtása nagyjából megegyezett a decsivel.

Maga Őcsény falu az emlékezetes 1817-es nagy tűzvészig rendezetlen halmazfalu volt. A település formájáról és építkezéséről Kovách Aladár adott az egész Sárközre is érvényes képet.

A II. világháború után Sárköz életében is döntő fordulat következett be. 1945-ben először itt is a legjelentősebb nagybirtokokat – többek között a Mária Terézia-féle vallási alapítványt – osztották fel. E térségen belül a régi paraszti életforma leginkább Őcsényben maradt fenn; 12000 holdas határából még 1959-ben is mindössze 190 holdon folyt társas gazdálkodás.

[szerkesztés] Nevezetességei

Tájház – előzetes bejelentkezéssel látogatható, tárlatvezetéssel. Megbeszélés szerint népművészeti, viselet és táncbemutató. Borkóstolás, kerekkalács kóstolás.^[3]^[4]

Őcsénynek hasonlóan a többi sárközi településhez sajátos és gazdag népviselete, népszokásai és népművészete alakult ki. Még aktívak a csipkekészítő, rojtozó, babakészítő, kézi szövő, nagybársonykészítő, gyöngyfűző mesterséggel foglalkozó asszonyok. A néptánc tanítása szerepel az iskolás gyermekek órarendjében.

Repülőtér – Hazai és nemzetközi találkozók (hőlégballon, vitorlázó repülő, motoros repülő, sárkányrepülő), valamint ejtőernyős versenyek házigazdája.

Szüreti ünnepség

Református templom ^[5] - Az 1782-ben épült barokk templom az egyetlen a Sárközben, ahol még megtekinthetők (sajnos már nem eredeti helyükön) a festett kazettás mennyezet maradványai. Ebben a templomban festette Csók István Keresztelő című festményét. A kép egyik érdekessége, hogy a festményen a szószék a túlsó oldalon van, mint a valóságban, a másik, hogy valamennyi szereplője valóságos, felismerhető személy volt.