Őcsény
| Őcsény | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Tolna | ||
| Kistérség | Szekszárdi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Fülöp János[1] | ||
| Irányítószám | 7143 | ||
| Körzethívószám | 74 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2430 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 33,47 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 72,61 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Őcsény weboldala | |||
Őcsény község Tolna megyében
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Szekszárdtól közúton 9 kilométerre fekszik.
[szerkesztés] Megközelíthetősége
- Vonattal a MÁV 46-os számú (Sárbogárd–Szekszárd–Bátaszék) vasútvonalán érhető el. A megállóhely Szekszárd és Decs között található.
- Gépkocsival az M6 autópályáról az Őcsény-Szekszárd Észak vagy Őcsény-Decs-Szekszárd Dél leágazásánál kell lehajtani.
- Autóbusszal a Népligettől induló Volánbusz járattal Szekszárdig, onnan a Gemenc Volán helyközi járataival lehet eljutni Őcsénybe.
[szerkesztés] Környező települések
Decs (3 km), Sárpilis (7 km), a legközelebbi város: Szekszárd.
[szerkesztés] Története
Az Őcsény melletti római castellum alapjai is láthatóak voltak, feltöltött útját a nép Ördögvettetésnek nevezi.
Az i. sz. 5. századtól kezdve rövid időközökben különféle nomád népek követték egymást: a sárközi mocsárvilágban legeltettek és halásztak, és a Sárközre nyíló völgyekben temették el halottaikat. A temetkezési helyekről került elő néhány hun kori sírlelet, többek között egy mesterségesen torzított koponya, és találtak néhány feltűnően nagy, néha több száz sírból álló avar kori temetőt is. A honfoglaló magyarok feltehetően egy szláv és avar elemekből álló nép által már aránylag sűrűn lakott területet hódítottak meg itt, maga a sárközi mocsárvilág azonban lakatlan volt.
Őcsény neve bizonytalan eredetű, többen a fejedelmi családdal hozzák kapcsolatba. Sárköz területén a korai századokban a térítő (bencés) apátságok kaptak szántót, halászó helyet és erdőt.
Őcsény középkori társadalmáról, gazdasági és kulturális viszonyairól nagyon keveset tudunk. A korai századokban a társadalom rendkívül tagozott volt: legfelül a királynak adózó szabad magyarok; a katonai szolgálattal tartozó várjobbágyok, az egyháznak adományozott szabad fegyveresek és a lovas kísérők voltak. Ez a több-kevesebb szabadságot élvező réteg a középkor derekán már félszabad libertinusokból és praediális (egyházi) nemesekből állott, akikből még később a számbelileg is igen jelentékeny sárközi köznemesség alakult ki; e nemesek a fajszi szék keretén belül önálló területi önkormányzatot építettek ki.
A középkori Őcsényen a halászat volt a legfontosabb termelési ág: az ásatag leletek között minden időszakban az égetett agyagból vagy lólábszárcsontból készült hálónehezék a legtöbb, a konyhahulladékok között pedig a tömérdek halcsont. Fejlett volt a vadászat is.
Őcsény a sok sanyargattatás közepette is a török korban mindvégig lakott helyként szerepelt az összeírásokban. 1572-ben Őcsényben csak 55 ház volt. 1690 körül Őcsény a „Bat vize mellett” 95 lakost számlál, van három háromkerekes malma.
A felszabadító háborúk során Őcsényt ismét minden oldalról sarcolták: „Az fel s alá járó Budai és Egyebünnen lévő sajkásoknak, Felséges Császári Tiszteknek adtunk kenyeret… bort és amivel leltünk kedvességét fejünknek . . ."
Őcsény az úrbéri elkülönözéskor bőven kapott földet, legalábbis a telkekre, a volt zsellérek rosszabbul jártak. Végrehajtása nagyjából megegyezett a decsivel.
Maga Őcsény falu az emlékezetes 1817-es nagy tűzvészig rendezetlen halmazfalu volt. A település formájáról és építkezéséről Kovách Aladár adott az egész Sárközre is érvényes képet.
A II. világháború után Sárköz életében is döntő fordulat következett be. 1945-ben először itt is a legjelentősebb nagybirtokokat – többek között a Mária Terézia-féle vallási alapítványt – osztották fel. E térségen belül a régi paraszti életforma leginkább Őcsényben maradt fenn; 12000 holdas határából még 1959-ben is mindössze 190 holdon folyt társas gazdálkodás.
[szerkesztés] Nevezetességei
Tájház – előzetes bejelentkezéssel látogatható, tárlatvezetéssel. Megbeszélés szerint népművészeti, viselet és táncbemutató. Borkóstolás, kerekkalács kóstolás.[3][4]
Őcsénynek hasonlóan a többi sárközi településhez sajátos és gazdag népviselete, népszokásai és népművészete alakult ki. Még aktívak a csipkekészítő, rojtozó, babakészítő, kézi szövő, nagybársonykészítő, gyöngyfűző mesterséggel foglalkozó asszonyok. A néptánc tanítása szerepel az iskolás gyermekek órarendjében.
Repülőtér – Hazai és nemzetközi találkozók (hőlégballon, vitorlázó repülő, motoros repülő, sárkányrepülő), valamint ejtőernyős versenyek házigazdája.
Szüreti ünnepség
Református templom [5] - Az 1782-ben épült barokk templom az egyetlen a Sárközben, ahol még megtekinthetők (sajnos már nem eredeti helyükön) a festett kazettás mennyezet maradványai. Ebben a templomban festette Csók István Keresztelő című festményét. A kép egyik érdekessége, hogy a festményen a szószék a túlsó oldalon van, mint a valóságban, a másik, hogy valamennyi szereplője valóságos, felismerhető személy volt.
[szerkesztés] Testvértelepülés
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
|
|||||

