Magyarországi szerbek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Történetük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szerbek Magyarország területére először a 14. század végén, a török hódítás elől menekülve érkeztek, majd az egész középkor ideje alatt, szinte folyamatosan telepedtek le hazánkban.

Lazarevics István (Stevan Lazarević) (1389–1427) és Brankovics György (Đorđe Branković) szerb fejedelmek kapcsolatai a magyar királyokkal tovább növelték a szerbek számát, a hűbéri elismerésért cserébe a magyar király ígéretet tett, hogy megvédi a szerbeket a töröktől.[1] Ennek a megállapodásnak a fejében 1427-ben a szerbek átadják a magyar királynak Nándorfehérvárt és a macsói bánság várait is. A szerb nemesség tagjai közül sokan emelkedtek magyar nemesi rangra is, a magyarországi birtokok kezelésére pedig számos szerb családot telepítettek. 1428-ban a branicsevói és galambóci várak török kézre kerültek, ahonnan újabb szerb családok érkeztek nagyobb számban és részben Szent-Endrén, részben a Csepel-szigeten Kevén telepedtek le, melynek neve ekkor változott át Rác-Kevére.

A török hódoltság idején a Temesvár - Arad - Gyula - Szeged - Kalocsa -Szekszárd - Balaton vonalig húzódott a szerb lakosság határvonala, a 17-18. század fordulóján már nagyobb közösségek éltek Budán, Komáromban, Győrben, Esztergomban, Vácon, Pápán, Tatán, Baján, Debrecenben, Szatmáron, Kalocsán, Szombathelyen. A szerbek a mohácsi csatában a magyarok mellett hősiesen küzdöttek a török ellen. A magyarországi szerbek a mohácsi vész után Ferdinánd pártjára álltak és Cserni Jován (Crni Jovan) vezetésével majdnem az egész Délvidéket átfogó felkelést robbantottak ki (Cserni Jován-felkelés). A keresztények seregeiben hősiesen küzdöttek a törökök ellen.

1690-ben a királyi kancellária felhívást intézett a délszlávokhoz: támogassák a császári csapatokat a Balkánon a török ellen, a hadjárat esetleges kudarca esetén áttelepülhetnek Magyarországra, és saját elöljáróik irányítása alatt kiváltságokat kapnak, saját vallásuk szerint élhetnek és templomokat építhetnek. A hadjárat kudarca után III. Arsenije Čarnojević pátriárka vezetésével szerbek menekültek (Velika seoba Srba) Magyarországra (kb 40 000 fő)[1]. Szentendrén, Budán a Tabánban, Pomázon, Csobánkán és Érden telepedtek le. A szerbeknek I. Lipót által adott kiváltságait I. József (1708) és III. Károly (1713,1715) is elismerte.

Nagy változás volt a Rákóczi-szabadságharc, amikor a szerbek a császár oldalán a magyarok ellen harcoltak, többek között ígéretet kaptak, hogy felszabadítják Szerbiát a török megszállás alól. Ezek után nagy tömegben hagyták el az országot és Oroszországban telepedtek le.

Ennek ellenére a 18. század a magyarországi - és különösképpen a szentendrei - szerb kultúra virágzásának ideje volt. A Dunakanyarban elhelyezkedő városban virágzott a gazdaság. A kézműipar és a kereskedelem egyaránt gyorsan fejlődött, erre alapozva pedig pezsgő kulturális élet alakult ki. Itt volt a 18. században a korabeli szerb kulturális, politikai élet központja, szerb vallási életnek nagyon fontos helye volt a Duna-parti város, egy időben kilenc szerb parókia is működött itt.

Az első világháborút követő években a szerbek száma drasztikusan megfogyatkozott, Sárok, Deszk, Újszentiván, Szőreg, Majs és Dunaszekcső teljes szerb lakossága elköltözött.[1]

2012-ben Szentendrén sértő falfirkák jelentek meg műemlékeken a szerbekre nézve.[2]

Demográfiai jellemzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon a 2001. évi népszámlálás során 3388 szerb anyanyelvű, illetve 3816 szerb nemzetiségű személyt írtak össze, míg a nyelvet családi, baráti körben használók száma 4186 és kulturális értékekhez, hagyományokhoz kötődők száma 5279. Meg kell jegyezni azonban, hogy a népszámlálás során a nemzeti hovatartozással kapcsolatos kérdések megválaszolása nem volt kötelező, továbbá sajnálatos tapasztalat volt, hogy a kérdezőbiztosok számos esetben elmulasztották a kérdéseket feltenni, ezért a fent említett számokat nem tekinthetjük pontosnak. A szerbek viszonylag koncentráltan, egy tömbben élnek, egyrészt a határ menti területeken: Baranya megye, Bács-Kiskun megye, Csongrád megye, másrészt Budapesten és környékén, azon belül is főleg a Csepel-sziget területén, itt található az egyedüli többségi település Lórév.

A szerb népesség népszámlálási adatai

A szentendrei Belgrád székesegyház
Szentendre főtere a Blagovestenszka templommal
Év Nemzetiség Anyanyelv
1910 26248
1920 17132
1930 7031
1941 3629 5442
1970 11177
1980 2805 3426
1990 2905 2953
2001 3816 3388
Forrás:KSH-népszámlálás(2001)

A szerbek megyénkénti megoszlása

Megye neve Megye neve Megye neve Megye neve
Budapest 996 Csongrád megye 580 Jász-Nagykun-Szolnok megye 16 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 12
Bács-Kiskun megye 307 Fejér megye 69 Komárom-Esztergom megye 28 Tolna megye 82
Baranya megye 324 Győr-Moson-Sopron megye 36 Nógrád megye 3 Vas megye 11
Békés megye 316 Hajdú-Bihar megye 16 Pest megye 884 Veszprém megye 22
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 18 Heves megye 7 Somogy megye 74 Zala megye 18
Forrás:KSH-népszámlálás(2001)

Kisebbségi önkormányzatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1990-ben szűnt meg a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége, amelyet a különböző délszláv államok most már önálló szövetségei váltottak fel. 1990-ben jött létre a Szerb Demokratikus Szövetség, amely 1995-ig a magyarországi szerbek egyetlen érdekvédelmi szerve volt. Jelentős szerepe volt a szerb kultúra és nyelv ápolásában és a helyi szerb közösségek megteremtésében. A SZEDESZ részt vett az 1993-as kisebbségi törvény megalkotásában is. 1995-ben jött létre az Országos Szerb Kisebbségi Önkormányzat, az 1998-as választások következtében 14 budapesti kerületi és 20 vidéki önkormányzat alakulhatott meg. A 2002 - 2004-es önkormányzati ciklusban 44 szerb önkormányzat működött. A 2006 októberét követően 40 települési szerb kisebbségi önkormányzat alakult, melyből 14 Budapest különböző kerületeiben, 11 pedig Pest megyében működhet. E két helyen jött létre területi (megyei) szerb önkormányzat is.

A 2007/2011 ciklusban a következő településeken működnek kisebbségi önkormányzatok: Baja, Dunaújváros, Deszk, Érd, Százhalombatta, Pomáz, Csobánka, Pécs, Hercegszántó, Szigetcsép, Újszentiván, Ráckeve, Mohács, Rácalmás, Lórév, Göd, Budakalász, Szeged, Magyarcsanád, Székesfehérvár, Medina, Battonya, Villány, Szentendre illetve Budapesten a következő kerületben: I., II.,III., IV., VI., IX., XI., XII., XIII., XIV., XV., XVIII. és XIX.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pesti szerb templom
Ráckevei szerb templom
Dunaszekcső szerb templom
Majs szerb templom
Grábóc monostori templom

A magyarországi szerbek legjelentősebb kulturális közművelődési és tudományos intézményei az IZDAN Kiadó, a Szerb Országos Önkormányzat Könyvtára, a Joakim Vujić Szerb Színház, a Miloš Crnjanski Alapítvány, a Jakov Ignjatović Alapítvány, a Tökölyanum.

Néptánc együttesei – Banat (Deszk), Lórévi tánccsoport (Lórév), Opanke (Pomáz), Sarenac (Medina), Taban (Budapest), Veseli Santovčani (Hercegszántó). A Szerb Országos Önkormányzat 2003-ban alapította meg a Magyarországi Szerb Dokumentációs és Kulturális Központot. Az intézmény Alapító Okirata szerint Budapesten kívül 6 regionális központja van, melyből a bajai, a pécsi és szegedi már megkezdhette tevékenységét, míg a battonyai, a lórévi és a szentendrei kialakítása folyamatban van.

A szerb kultúra és hagyományőrzés színterei az államosított, majd visszaadott hitközségi és felekezeti iskolákban működő szerb közösségi házak, klubok hálózata. Örvendetes az ének, zene- és táncegyüttesek számának növekedése, melyek közül a legismertebbek a Vujicsics Együttes, a szentendrei Javor Férfikórus illetve 1995-ben alakult Söndörgő Együttes. A Szerb Gimnázium Énekkara 2001 januárjában – az országos önkormányzat kitüntetését- a Szent Száva Díjat érdemelte ki.

A 18. századtól egészen az első világháború végéig a budapesti Egyetemi Nyomda játszott kiemelkedő szerepet a szerb nyelvű könyvkiadásban, a 19. század közepéig mintegy 1400 szerb könyv jelent meg a kiadásukban. Az első világháború után hosszú évtizedeken át nem volt Magyarországon szerb nyelvű könyvkiadás,amely, csak a 80-as években kezdet újraéledni, majd a 90-es években létrejött IZDAN Kiadó[3] lett a magyarországi szerbek könyvkiadója.

Jelentős múltra tekinthet vissza a magyarországi szerb színjátszás is, amelyet napjainkban az 1991-ben alakult Szerb Stúdiószínpad fémjelez. A társulat 1995-ben Pomáz nagyközség Önkormányzata, a Szerb Demokratikus Szövetség és a magyar állam támogatásával Szerb Színház néven hivatalos színházzá vált. A Szerb Színház nagy sikerrel vesz részt a magyarországi nemzetiségi színházak találkozóin Budapesten, de kiemelkedő elismerésben részesültek az anyaországi bemutatók során is. A színház repertoárján anyanyelvű és magyar nyelvű előadások is szerepelnek.

A Országos Szerb Kisebbségi Önkormányzat és a helyi szerb önkormányzatok élő és rendszeres kapcsolatokat alakítottak ki a szerbiai kulturális, tudományos, oktatásügyi, helyi önkormányzati és humanitárius intézményekkel. Gyakoriak a szerbiai előadóművészek magyarországi fellépései, szerbiai kiállítások, művészek bemutatása Magyarországon, a magyarországi szerb folklór együttesek fellépései Szerbiában.

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyarországi szerbek anyanyelvű oktatását 1948-ig a felekezeti népiskolai hálózat biztosította. 1948-ban a felekezeti iskolákat államosították és azok vagy megszűntek, vagy összeolvadtak az ún. délszláv iskolákkal. 1992 óta létezik újra az önálló szerb iskolahálózat.
Ma a magyarországi szerbek közoktatása keretében az ország 8 településén és Budapesten önálló szerb óvoda-, vagy óvodai csoport működik. Szerb tannyelvű általános iskola Budapesten, kétnyelvű tanintézmény Battonyán, összevont alsó tagozatos tannyelvű iskola Lóréven és Deszken van.. A magyarországi szerb közösség országos beiskolázású oktatási centruma a budapesti Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon, melyben a tanulók létszáma a 2006/2007. tanévben 230 fő. Az oktatás magas színvonalát jelzi, hogy az érettségiző fiatalok 90%-a tanul tovább hazai és külföldi egyetemeken. Az iskola négy szerbiai tanárt alkalmaz. Anyaországi vendégtanár dolgozik még Battonyán, ahol 3 szerbiai pedagógus segíti az anyanyelvű oktatást. További 3 településen szerb nyelvet oktató iskola működik. Szerb pedagógusok képzése a budapesti ELTE és Szegedi Tudományegyetem Szláv Filológiai Tanszékein valamint a Budapesti Tanítóképző Főiskolán folyik, de a hallgatói létszáma mindhárom intézményben alacsony.

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közszolgálati Magyar Televízióban hetente 26 perces szerb nemzetiségi műsor látható Srpski Ekran néven, illetve érhető el az Interneten.[4]
1992 óta sugároz a Magyar Rádió önálló szerb nyelvű nemzetiségi adásokat. Az adásidő kezdetben napi 30 perc volt, ma már napi 60 perc.
1991. május 2-től jelenik meg a magyarországi szerbek hetilapja a Srpske Narodne Novine, mely 1998 február óta az Interneten is olvasható. (www.snn.hu) 24-órás műsorral rendelkező internet rádiók: Radio "SRB" /www.szerb.hu/ (Országos Szerb Önkormányzat) és a Radio "Ritam" /www.ssb.hu/ (Szerb Fővárosi Önkormányzat).

Hitélet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyarországi szerbek nyelvének és kultúrájának, azonosságtudatuk megőrzésében fontos szerepe van a szerb ortodox egyháznak. A szerb egyháznak Magyarországon 43 temploma van az egyházi szervezet élén a szentendrei püspökség áll. A hitéletet 14 lelkész szolgálja, és a szerb iskolákban rendszeres hitoktatás folyik. A magyarországi szerbek egyik legragosabb intézménye a Budai Szerb Ortodox Püspökség páratlan egyházművészeti gyűjteménye és könyvtára Szentendrén, amely egyben a szerb ortodox egyház tudományos központja is. Számos, kiemelkedő jelentőségű műemlék templomépület is található hazánkban (Ráckeve, Szentendre, Grábóc, Eger, Székesfehérvár).

A Budai szerb ortodox egyházmegye és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa szervezésében 2003 májusában első alkalommal került megrendezésre az Ortodox Egyházi Napok elnevezésű ünnepségsorozat, amely során a Magyarországi szerb ortodox egyház számára alkalom nyílt a széles körű bemutatkozásra.

Építészeti hagyatékuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szerbek jelentős építészeti örökséget hagytak hátra Magyarországon. A szerb templomok 18. és 19. században épültek, amikor a szerb kereskedők már jelentős gazdasági hatalommal bírtak a városokban, s a legtöbbjük a magyarországi barokk építészet jelentős alkotása.

A városban található Szerb Egyházi Múzeum amely szerb egyházművészeti emlékeket, ikonokat, ötvösmunkákat és más iparművészeti alkotásokat bemutató gyűjtemény. A múzeum törzsanyaga a Budai Szerb Ortodox Püspökség kincstárából és a hazai szerb templomokból Szentendrére került kiemelkedő jelentőségű műtárgyakból alakult.

Híres magyarországi szerbek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ismert elmagyarosodott szerbek:

Szerbiából (Jugoszláviából) származó, szerb születésű hírességek:

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]