Nemzeti Adó- és Vámhivatal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) magyar állami adóztatási szervezet, 2011. január 1-jén, a második Orbán-kormány alatt hozták létre a kb. 15 000 fős Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és a mintegy 7000 fős Vám- és Pénzügyőrség összevonásával.

Létrehozásakor a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete aggasztónak találta az új elnevezést és az APEH megtartása mellett kardoskodott, attól tartva, hogy a népnyelv „nemzeti AVH”-nak fogja hívni az új szervezetet.

Tartalomjegyzék

Szervezeti felépítése [szerkesztés]

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal három nagyobb szakágból tevődik össze. Ezek egyike az APEH jogutódjaként működő adóigazgatási szervezet, regionális adó-főigazgatóságok néven. Emellett a NAV keretei közé tartozik egy vámigazgatási és egy bűnügyi szakág is, mely személyi állományát főként a Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományú tagjai és kormánytisztviselői alkotnak. A vámigazgatási szakág azonban megszűnt centralizált rendvédelmi szervként működni, ehelyett a NAV-on belül regionális vám- és pénzügyőr főigazgatóságokra oszlik. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal újonnan létrehozott, önálló nyomozóhatóságként működő szerve a regionális bűnügyi igazgatóságokra tagozódó Bűnügyi Főigazgatóság, mely adózással kapcsolatos és egyéb pénzügyi-gazdasági bűncselekmények felderítésére és nyomozására szakosodott, dolgozói jellemzően hivatásos állományúak, mellettük dolgoznak kormánytisztviselők is, mint bűnügyi referensek. A NAV bűnügyi szervezetének személyi állományában megtalálhatóak a rendőrség (korábban főként hivatásos állományú) egykori gazdaságvédelmi és pénzügyi nyomozói is.

Vezetői [szerkesztés]

Elnök

Források [szerkesztés]

Külső hivatkozások [szerkesztés]