Kölesd

Kölesd
Kölesd címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Tolna
Kistérség 2012-ig	Szekszárdi
Jogállás	község
Polgármester	Berényi István
Irányítószám	7052
Körzethívószám	74
Népesség
Teljes népesség	1562 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	40,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	38,13 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kölesd Pozíció Magyarország térképén
Kölesd Pozíció Tolna megye térképén
é. sz. 46,51028°, k. h. 18,59038°46.51028, 18.59038

Kölesd község Tolna megyében, a Szekszárdi kistérségben.

Fekvése

Kölesd a Sió és Sárvíz mellett, Pakstól és Szekszárdtól egyaránt 25 km-re fekszik, a Tolnai-Hegyhát keleti oldalán.

Megközelíthetősége

• Vasúti megállója a MÁV 46-os számú (Sárbogárd–Szekszárd–Bátaszék) vasútvonalán található Kölesd-Alsótengelic néven, a községtől közel 8 km-re, Kajdacs és Tengelic megállóhelyek között. A viszonylag nagy távolság következtében fokozatosan lecsökkent a személyforgalom; emiatt 2009. december 13-tól nem állnak meg a vonatok.

Története

Már 3000 évvel ezelőtt virágzó városa volt itt a keltáknak. A Csont-hegy ormán állt tornyos váruk, városuk pedig a mocsaras vidéket szegélyező dombok oldalán terült el. Fontos átkelési pont volt Kölesd abban az időben, kereskedelmi és hadászati szempontból is központnak számított a vidéken. A Csont-hegy ormán lévő vár tornyairól a római korszak idején az ideözönlött pannonok culae-nak nevezték el a várromot, innen ered a község neve: Kölesd, ami tornyost jelent.

A honfoglalást követően a község őslakosságának zöme Árpád fejedelem korabeli besenyőtelepítés, akikhez magyarok, törökök, rácok és végül németek keveredtek idővel. - Kölesd neve először a 13. században bukkan fel az írott forrásokban. A 14. században az Apar nemzetség, a 15. században pedig a Szerecseny család birtokolta. Jelentőségét mutatja, hogy a század folyamán számos ízben volt helyszíne a nemesi vármegye különféle gyűléseinek, 1490-ben pedig itt vívták meg a trón sorsát eldöntő csatájukat Corvin János és Kinizsi Pál seregei (ú.n. csontmezei csata ). - A több évszázados békés fejlődést a török hódítás akasztotta meg a 16. században.

Tolna megyét s vele Kölesdet az 1540-es évek első felében vette birtokba I. Szulejmán oszmán szultán. A hadak elvonultával viszonylag békés időszak következett, amely alatt még gyarapodott is a virágzó gabona- és szőlőtermelést folytató település népessége. A kettős adóztatás terheinek és a századvég kiújult küzdelmeinek hatására azonban a helység a 17. századra elnéptelenedett. Ismételt betelepítésére csupán a Rákóczi-szabadságharc után került sor. (A szabadságharc egyik győztes csatáját éppen Kölesdnél vívták. Béri Balogh Ádám kuruc serege itt ütött rajta a labanc seregen, s az úgynevezett harchegyről a belaci mocsarakba szorította, majd a Sió-Sárvíz síkságán Szekszárd felé kergette a megvert labancokat.)

1938-ban Kistormást egyesítették Kölesddel. 1939-ig az egyesített község neve Tormáskölesd volt, ekkor Kölesdre változott. 1940-ben, Uzdborjád megszüntetésekor annak Borjádi részét szintén Kölesdhez csatolták, és ma is hozzá tartozik. Kistormás azonban 1947-ben ismét önálló községgé alakult.

Nevezetességei

• Jeszenszky-kastély
• Petőfi Sándor Emlékház (Sass-kúria). Itt vendégeskedett Petőfi 1845. szeptember 26-tól október 5-ig. A négyökrös szekér című verse itteni élményeiről szól.
• Református templom
• Katolikus templom
• Evangélikus templom (felújitva 2003-ban).

Híres emberek

Itt született

• Buzinkai Mihály (1620-1683) pedagógus. Az Utrechti Egyetemen tanult, majd Sárospatakon oktatott. 1672-től Gyulafehérvárott a Bethlen kollégium tanára volt.
• Scherer István (1861-1958) gyógypedagógus

Képgaléria

• 
• 
• 

Külső hivatkozások

• Kölesd-Alsótengelic vasúti megállóhely
• Kölesdi Közéleti Egyesület
• Magyar falvak: Kölesd
• Légifotók Kölesdről