Kölesd
| Kölesd | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Tolna | ||
| Kistérség 2012-ig | Szekszárdi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Berényi István[1] | ||
| Irányítószám | 7052 | ||
| Körzethívószám | 74 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1562 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 40,97 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 38,13 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 46,51028°, k. h. 18,59038° | |||
| é. sz. 46,51028°, k. h. 18,59038° | |||
Kölesd község Tolna megyében, a Szekszárdi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Kölesd a Sió és Sárvíz mellett, Pakstól és Szekszárdtól egyaránt 25 km-re fekszik, a Tolnai-Hegyhát keleti oldalán.
Megközelíthetősége [szerkesztés]
- Vasúti megállója a MÁV 46-os számú (Sárbogárd–Szekszárd–Bátaszék) vasútvonalán található Kölesd-Alsótengelic néven, a községtől közel 8 km-re, Kajdacs és Tengelic megállóhelyek között. A viszonylag nagy távolság következtében fokozatosan lecsökkent a személyforgalom; emiatt 2009. december 13-tól nem állnak meg a vonatok.
Története [szerkesztés]
Már 3000 évvel ezelőtt virágzó városa volt itt a keltáknak. A Csont-hegy ormán állt tornyos váruk, városuk pedig a mocsaras vidéket szegélyező dombok oldalán terült el. Fontos átkelési pont volt Kölesd abban az időben, kereskedelmi és hadászati szempontból is központnak számított a vidéken. A Csont-hegy ormán lévő vár tornyairól a római korszak idején az ideözönlött pannonok culae-nak nevezték el a várromot, innen ered a község neve: Kölesd, ami tornyost jelent.
A honfoglalást követően a község őslakosságának zöme Árpád fejedelem korabeli besenyőtelepítés, akikhez magyarok, törökök, rácok és végül németek keveredtek idővel. - Kölesd neve először a 13. században bukkan fel az írott forrásokban. A 14. században az Apar nemzetség, a 15. században pedig a Szerecseny család birtokolta. Jelentőségét mutatja, hogy a század folyamán számos ízben volt helyszíne a nemesi vármegye különféle gyűléseinek, 1490-ben pedig itt vívták meg a trón sorsát eldöntő csatájukat Corvin János és Kinizsi Pál seregei (ú.n. csontmezei csata [3]). - A több évszázados békés fejlődést a török hódítás akasztotta meg a 16. században.
Tolna megyét s vele Kölesdet az 1540-es évek első felében vette birtokba I. Szulejmán oszmán szultán. A hadak elvonultával viszonylag békés időszak következett, amely alatt még gyarapodott is a virágzó gabona- és szőlőtermelést folytató település népessége. A kettős adóztatás terheinek és a századvég kiújult küzdelmeinek hatására azonban a helység a 17. századra elnéptelenedett. Ismételt betelepítésére csupán a Rákóczi-szabadságharc után került sor. (A szabadságharc egyik győztes csatáját éppen Kölesdnél vívták. Béri Balogh Ádám kuruc serege itt ütött rajta a labanc seregen, s az úgynevezett harchegyről a belaci mocsarakba szorította, majd a Sió-Sárvíz síkságán Szekszárd felé kergette a megvert labancokat.)
1938-ban Kistormást egyesítették Kölesddel. 1939-ig az egyesített község neve Tormáskölesd volt, ekkor Kölesdre változott. 1940-ben, Uzdborjád megszüntetésekor annak Borjádi részét szintén Kölesdhez csatolták, és ma is hozzá tartozik. Kistormás azonban 1947-ben ismét önálló községgé alakult.[4]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Jeszenszky-kastély
- Petőfi Sándor Emlékház (Sass-kúria). Itt vendégeskedett Petőfi 1845. szeptember 26-tól október 5-ig. A négyökrös szekér című verse itteni élményeiről szól.
- Református templom
- Katolikus templom
- Evangélikus templom (felújitva 2003-ban).
Híres emberek [szerkesztés]
Itt született [szerkesztés]
- Buzinkai Mihály (1620-1683) pedagógus. Az Utrechti Egyetemen tanult, majd Sárospatakon oktatott. 1672-től Gyulafehérvárott a Bethlen kollégium tanára volt.
- Scherer István (1861-1958) gyógypedagógus
Képgaléria [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Kölesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Schönherr Gyula: Hunyadi Corvin János : 1473-1504, Budapest, Magyar Történelmi Társulat, 1894.
- ↑ Kölesd története a KSH online helységnévtárában
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Kölesd-Alsótengelic vasúti megállóhely
- Kölesdi Közéleti Egyesület
- Magyar falvak: Kölesd
- Légifotók Kölesdről
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||

