Csibrák

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csibrák
Csibrák címere
Csibrák címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Tolna
Kistérség Dombóvári
Jogállás község
Polgármester Szűcs János[1]
Irányítószám 7225
Körzethívószám 74
Népesség
Teljes népesség 297 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 23,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 14,62 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csibrák  (Magyarország)
Csibrák
Csibrák
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 27′ 58″, k. h. 18° 20′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 27′ 58″, k. h. 18° 20′ 40″
Csibrák  (Tolna megye)
Csibrák
Csibrák
Pozíció Tolna megye térképén
Csibrák weboldala

Csibrák németül Schiwrack[3],község a Dél-Dunántúli-régióban, Tolna megyében, a Dombóvári kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Dunántúli-dombságban, a Tolnai-Hegyhát szélén, a Kapos mellett található. A megye délnyugati részén, a megyeszékhelytől, Szekszárdtól kb. 50 km-re, Dombóvártól kb. 20 km-re fekszik. Szomszédos települések: Délnyugatra Kurd (3 km), északkeletre Dúzs (4 km).

Megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közúton a Hőgyészt (65-ös főút) Dombóvárral (61-es főút) összekötő alsóbbrendű úton, vagy Bonyhád felől szintén egy alsóbbrendű úton érhető el.

A közúti tömegközlekedést a Gemenc Volán Zrt. autóbuszai végzik.

Vonattal elérhető a MÁV 40-es számú, Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalán.

Önkormányzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település képviselő-testülete 5 főből és a polgármesterből áll - mindegyikük független.

  • Név: Csibrák Község Önkormányzata
  • Cím: 7225 Csibrák, Vörös Hadsereg u. 52.
  • Tel.: 74/521-006
  • Fax: 74/401-013
  • E-mail: csibrak@polghiv.tolnamegye.hu, korjegyzo@kurd.hu, csibrak1@axelero.hu
  • Hivatalos honlap: www.csibrak.hu
  • A településen
    • Német Kisebbségi Önkormányzat és
    • Cigány Kisebbségi Önkormányzat

is működik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első írásos említése 1280-ból származik. Ekkor a tolnai főesperességhez tartozó falu volt.

A török hódoltság idején elpusztult a település.

A XVIII. században a Jeszenszky család birtokába került, akik német telepeseket hívtak a községbe.

1925-ben a földesúri birtok földjeinek egy részét kiosztották a lakosok között, akik ettől kezdve a saját földjükön gazdálkodhattak.

A második világháború után, 1946-ban a németek kitelepítették, helyükre Békésből, illetve a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében a Felvidékről érkeztek magyar családok.

Csibrák a völgységi dombok Kapos-folyóra néző oldalán, a Dombóvárt Hőgyésszel összekötő út mentén fekvő község.

Neve írásban 1280-ból maradt fenn. Abban az időben a tolnai főesperességhez tartozott. A falu a XVI. század közepén Medvey Benedeké lett, a XVIII. század első felében pedig a terület báró Jezsenszky család birtokába került. 40-50 német család betelepülésével a falu fejlődésnek indult. A lakók földműveléssel, állattenyésztéssel, fakitermeléssel foglalkoztak.

1851-ben a Geographiai Szótárban ezt írták Csibrákról: "Határának egy része homok, a többi fekete föld, rétjei szépek, szép szőlőhegye jeles bort terem."

1925-ben a bárói birtokból 800 kataszteri holdat kiosztottak a helybeli családok között, a földhöz jutottak saját földjükön gazdálkodhattak. 1946-ban a község szinte teljes német lakosságát kitelepítették Németországba. Helyükre Békés megyéből 70, Felvidékről pedig 14 família érkezett. Az első termelőszövetkezetet 1949-ben szervezték. A villanyt 1951-ben vezették be és ugyanegyebben az évben fúrták az első ártézi kutat is. A körzetesítéskor a tanácsot majd a TSZ-t is a kurdihoz csatolták.

1970-es évek elejétől sok helybelinek adott munkát az erdőgazdaság fafeldolgozó és parkettagyártó üzeme. A kis község rohamos fejlődésnek indult. Az 1990-es helyhatósági választás óta önálló önkormányzata van. A Képviselőtestület 12 éve a kurdival együtt működteti a két falu közös körjegyzőségét.

A rendszerváltás után, gazdasági okokból bezárt a fafeldolgozó üzem, más munkalehetőség nincs a faluban. A község lakosainak száma 2007. január elején 350 fő, amelyből 40% nyugdíjas, 30%-a 18 év alatti, a többi keresőképes felnőtt, ám közülük mindösszesen 50 embernek van állása. A falu fejlődése sajnos hosszú ideje leállt.

Neve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A szájhagyomány az alábbi történettel magyarázza a falu nevét: egyszer a Kapos mocsaras vidékét nemesi vadászok járták, és az egyik főurat megcsípte egy rák, mire felkiáltott: Csíp rák!

A falu jelképei címere és zászlaja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu jelképei címere és zászlaja. Címerpajzs: A címertani pajzsformák koronkénti változásának megfelelő formájú, lekerekített oldalú, háromszögletű pajzs. A kétszer vágott pajzs a középen lévő mesteralakkal (hullámos pólyacsík) két részre osztja a címerpajzsot. A pajzs középzöld alapszínű, körvonalát arany fémszínű szegély határolja. A hullámos pólyacsík ezüst fémszínű. A pajzs két címerképet tartalmaz. A pajzs felső mezejében stivizált tölgyfa látható termésével és gyökerével. A pajzs alsó mezejében előre néző gímszarvasfej látható agancsokkal. A címer külső címerdíszeket nem tartalmaz.

Tölgyfa: A település helyi természeti adottságainak egyben a múlt - jelen - jövő egységének szimbóluma.

Hullámos pólya: A Kapos folyót szimbolizálja.

Gímszarvas: A község környezetében lévő természeti kincs, gazdagság jelképe. Évenként lehullatott és újranövesztett agancsa révén az örök megújulás, az újjászületés szimbóluma.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a lakosok kb. 95,5%-a magyarnak, (ezen belül kb. 5,0% cigánynak), kb. 0,7%-a németnek vallotta magát.[4]

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 76%-a római katolikus, kb. 7,5%-a református vallású, míg más egyházhoz, felekezethez tartozik kb. 1%. Nem tartozik egyetlen egyházhoz, vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt: kb. 15,5%.[5]

Római katolikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Pécsi Egyházmegye (püspökség) Dombóvári Esperesi Kerületébe tartozik. Nem önálló egyházközség, a Kurdi plébániához tartozik, mint filia. Római katolikus templomának titulusa: Szent Anna.

Református egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Dunamelléki Református Egyházkerület Tolnai Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló egyházközség, csak szórvány.

Evangélikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Déli Evangélikus Egyházkerület Tolna-Baranyai Egyházmegyéjében lévő Dombóvár-Kaposszekcső-Csikóstőttős Társult Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus (Szent Anna-) templom.
  • Harangláb.
  • Szobor.
  • Kopjafa.
  • Jeszenszky-kastély: 1828-ban építtette Jeszenszky Miklós.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Csibrák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013 május 26)
  4. [magyar: 95,5%; cigány: 5,0%; német: 0,7%; ismeretlen, nem válaszolt: 3,1%]
  5. [1]
  • Látnivalók Tolna megyében - VendégVáró Útikönyvek Well-PRess Bt., Miskolc, 1996. ISBN 963-85620-1-3

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]