Csibrák

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ugrás: navigáció, keresés

Csibrák

Csibrák címere

Közigazgatás

Ország

Régió

Megye

Kistérség

Rang

Polgármester

Szűcs János^[1]

Irányítószám

7225

Körzethívószám

74

Népesség

Teljes népesség

339 fő (2010. január 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

23,19 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

14,62 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Csibrák

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46.4662° k. h. 18.3445°

Csibrák

Pozíció Tolna megye térképén

é. sz. 46.4662° k. h. 18.3445°

Csibrák weboldala

Csibrák község a Dél-Dunántúli-régióban, Tolna megyében, a Dombóvári kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

A Dunántúli-dombságban, a Tolnai-Hegyhát szélén, a Kapos mellett található. A megye délnyugati részén, a megyeszékhelytől, Szekszárdtól kb. 50 km-re, Dombóvártól kb. 20 km-re fekszik. Szomszédos települések: Délnyugatra Kurd (3 km), északkeletre Dúzs (4 km).

[szerkesztés] Megközelítése

Közúton a Hőgyészt (65-ös főút) Dombóvárral (61-es főút) összekötő alsóbbrendű úton, vagy Bonyhád felől szintén egy alsóbbrendű úton érhető el.

A közúti tömegközlekedést a Gemenc Volán Zrt. autóbuszai végzik.

Vonattal elérhető a MÁV 40-es számú, Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalán.

[szerkesztés] Önkormányzat

A település képviselő-testülete 5 főből és a polgármesterből áll - mindegyikük független.

Név: Csibrák Község Önkormányzata
Cím: 7225 Csibrák, Vörös Hadsereg u. 52.
Tel.: 74/521-006
Fax: 74/401-013
E-mail: csibrak@polghiv.tolnamegye.hu, korjegyzo@kurd.hu, csibrak1@axelero.hu
Hivatalos honlap: www.csibrak.hu
A településen
- Német Kisebbségi Önkormányzat és
- Cigány Kisebbségi Önkormányzat

is működik.

[szerkesztés] Története

Első írásos említése 1280-ból származik. Ekkor a tolnai főesperességhez tartozó falu volt.

A török hódoltság idején elpusztult a település.

A XVIII. században a Jeszenszky család birtokába került, akik német telepeseket hívtak a községbe.

1925-ben a földesúri birtok földjeinek egy részét kiosztották a lakosok között, akik ettől kezdve a saját földjükön gazdálkodhattak.

A II. világháború után, 1946-ban a németek kitelepítették, helyükre Békésből, illetve a csehszlovák-magyar lakosságcsere keretében a Felvidékről érkeztek magyar családok.

Csibrák a völgységi dombok Kapos-folyóra néző oldalán, a Dombóvárt Hőgyésszel összekötő út mentén fekvő község.

Neve írásban 1280-ból maradt fenn. Abban az időben a tolnai főesperességhez tartozott. A falu a XVI. század közepén Medvey Benedeké lett, a XVIII. század első felében pedig a terület báró Jezsenszky család birtokába került. 40-50 német család betelepülésével a falu fejlődésnek indult. A lakók földműveléssel, állattenyésztéssel, fakitermeléssel foglalkoztak.

1851-ben a Geographiai Szótárban ezt írták Csibrákról: "Határának egy része homok, a többi fekete föld, rétjei szépek, szép szőlőhegye jeles bort terem."

1925-ben a bárói birtokból 800 kataszteri holdat kiosztottak a helybeli családok között, a földhöz jutottak saját földjükön gazdálkodhattak. 1946-ban a község szinte teljes német lakosságát kitelepítették Németországba. Helyükre Békés megyéből 70, Felvidékről pedig 14 família érkezett. Az első termelőszövetkezetet 1949-ben szervezték. A villanyt 1951-ben vezették be és ugyanegyebben az évben fúrták az első ártézi kutat is. A körzetesítéskor a tanácsot majd a TSZ-t is a kurdihoz csatolták.

1970-es évek elejétől sok helybelinek adott munkát az erdőgazdaság fafeldolgozó és parkettagyártó üzeme. A kis község rohamos fejlődésnek indult. Az 1990-es helyhatósági választás óta önálló önkormányzata van. A Képviselőtestület 12 éve a kurdival együtt működteti a két falu közös körjegyzőségét.

A rendszerváltás után, gazdasági okokból bezárt a fafeldolgozó üzem, más munkalehetőség nincs a faluban. A község lakosainak száma 2007. január elején 350 fő, amelyből 40% nyugdíjas, 30%-a 18 év alatti, a többi keresőképes felnőtt, ám közülük mindösszesen 50 embernek van állása. A falu fejlődése sajnos hosszú ideje leállt.

[szerkesztés] Neve

A szájhagyomány az alábbi történettel magyarázza a falu nevét: egyszer a Kapos mocsaras vidékét nemesi vadászok járták, és az egyik főurat megcsípte egy rák, mire felkiáltott: Csíp rák!

[szerkesztés] A falu jelképei címere és zászlaja

A falu jelképei címere és zászlaja. Címerpajzs: A címertani pajzsformák koronkénti változásának megfelelő formájú, lekerekített oldalú, háromszögletű pajzs. A kétszer vágott pajzs a középen lévő mesteralakkal (hullámos pólyacsík) két részre osztja a címerpajzsot. A pajzs középzöld alapszínű, körvonalát arany fémszínű szegély határolja. A hullámos pólyacsík ezüst fémszínű. A pajzs két címerképet tartalmaz. A pajzs felső mezejében stivizált tölgyfa látható termésével és gyökerével. A pajzs alsó mezejében előre néző gímszarvasfej látható agancsokkal. A címer külső címerdíszeket nem tartalmaz.

Tölgyfa: A település helyi természeti adottságainak egyben a múlt - jelen - jövő egységének szimbóluma.

Hullámos pólya: A Kapos folyót szimbolizálja.

Gímszarvas: A község környezetében lévő természeti kincs, gazdagság jelképe. Évenként lehullatott és újranövesztett agancsa révén az örök megújulás, az újjászületés szimbóluma.

[szerkesztés] Népesség

2001-ben a lakosok kb. 95,5%-a magyarnak, (ezen belül kb. 5,0% cigánynak), kb. 0,7%-a németnek vallotta magát.^[3]

1870: 917 fő
1949: 889 fő
1970: 567 fő
1990: 420 fő
2001: 430 fő
2009: 355 fő

[szerkesztés] Vallás

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 76%-a római katolikus, kb. 7,5%-a református vallású, míg más egyházhoz, felekezethez tartozik kb. 1%. Nem tartozik egyetlen egyházhoz, vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt: kb. 15,5%.^[4]

[szerkesztés] Római katolikus egyház

A Pécsi Egyházmegye (püspökség) Dombóvári Esperesi Kerületébe tartozik. Nem önálló egyházközség, a Kurdi plébániához tartozik, mint filia. Római katolikus templomának titulusa: Szent Anna.

[szerkesztés] Református egyház

A Dunamelléki Református Egyházkerület Tolnai Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló egyházközség, csak szórvány.

[szerkesztés] Evangélikus egyház

A Déli Evangélikus Egyházkerület Tolna-Baranyai Egyházmegyéjében lévő Dombóvár-Kaposszekcső-Csikóstőttős Társult Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

[szerkesztés] Látnivalók

Római katolikus (Szent Anna-) templom.
Harangláb.
Szobor.
Kopjafa.
Jeszenszky-kastély: 1828-ban építtette Jeszenszky Miklós.

[szerkesztés] Jegyzetek

↑ Csibrák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
↑ [magyar: 95,5%; cigány: 5,0%; német: 0,7%; ismeretlen, nem válaszolt: 3,1%]
↑ [1]